Vakcinák

Az emberi szervezet olyan,  ha egyszerre támadja meg a rendes, „szezonális” influenzavírus-altípus és a koronavírus, akkor az immunrendszer nagy eséllyel felmondja a szolgálatot, és radikálisan csökken a túlélés esélye. A halálozási arányon azért is sokat ront az a körülmény, ha két járvány van egyszerre, mert az egészségügyi rendszer esetleg nem bírja a terhelést. Főleg, ha eleve rossz állapotban van. Bár nem is ilyen helyzetre tervezték.

Igyekeztem tárgyszerűen fogalmazni.

A WHO 2020. március 11-én meghirdette, hogy pandémia van. Bízni ugyan lehetett abban, hogy ez a világjárvány véget ér a téli influenzaszezon előtt, de egy kormánynak nem az a dolga, hogy élet-halál ügyekben tippmixeljen.

Lett volna idő rá, hogy az egész lakosságnak, de legalábbis nagy részének elegendő influenza A-vakcinát rendeljenek. Oly sok mindenre telik a központi adókból, erre is tellett volna. Magyarországnak ráadásul az a szerencséje, hogy ezt itthon, Pilisborosjenőn állítják elő, nem kell hozzá fürkészni, cserkészni, Keletre nyitni.

A mi kormányunk azonban nem képes a rendeltetésszerű működésre. Nem arra tervezte saját magát.

Három ütem

Az Ady-címekről

De miért ragaszkodott Ady Endre ennyire ehhez az eszméhez? Miért háromszavasak a címei? Bőven található rá magyarázat. Mindenekelőtt a három kerek szám. „Három a magyar igazság.” Népmesei. Felső, középső és alsó világ. A teljesség igézetét-ígéretét sugározza. Életes. Benne van az akarás. Mágikus. Olyan, mintha a szerző címeivel ráolvasna a saját verseire. Pogány és szakrális. Egyszerre ősi és modern, ahogy azt Ady szereti. Jelképisége gazdag.

Ha viszont nem mint szimbólumot tekintjük e számosságot, szemünkbe ötölhet díszítő szerepe. A kevesebb karcsú, a több túlbeszélt. A versek épületek, címük háromszavassága az oromzat ornamentikája. Vagy a homlokzat ablakának hármas osztata. Tekinthető szecessziós stílusjegynek.

Motiválhatta a címek hármasságát a megkülönböztetés vágya, talán inkább az első időkben, az úgynevezett zsengéktől vagy az alkalmi, nem komolyan veendő versektől való megkülönböztetésé, lehetett a szerzői kanonizáció jele, afféle opus-szám.

Még erősebben irányulhatott a megkülönböztetési vágy az életművön kívülre — vagyok én, Ady Endre, a háromszavas, és ti (önök vagy maguk) többiek. A cím háromszavassága a személyiség bélyege, (József Attila szavával) „áruvédjegy”. Végül is elég magyarázat lenne már önmagában az is, hogy ez adys.

Lenne még valami részemről...

A csendes árja paragrafus

Beszélgetés Oliver Rathkolbbal, az Universität Wien jelenkori történelemmel foglalkozó történészprofesszorával

Oliver Rathkolb kíméletlen szívóssággal dolgozza fel Ausztria „barna” múltját, számos könyvben, több száz tanulmányban foglalkozik a Habsburg Monarchiában gyökerező antiszemitizmussal és a gyarmati rasszizmussal, rabszolga-kereskedelemmel. Ő vezette a város által 2013-ban felállított bizottságot, amelynek feladata több mint 4000 bécsi utcanév „átvilágítása” volt. Rostájukon 159 név akadt fenn, olyanoké, akiknek politikai múltja nem volt épp feddhetetlen, ám ez ma már nem közismert. A történész kiegészítő felvilágosító táblákat, a kontextusba helyezést javasolja, úgy gondolja, a névváltoztatásokkal még nem tűnne el az Ausztriában keringő hétköznapi rasszizmus.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2020