Lapzártakori hír szerint Emmanuel Macron Párizsba hívta Orbán Viktort. Ez nyilván összefüggésben van azzal, hogy a magyar kormányfő – a Bloomberg amerikai csatorna értesülése szerint – levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, arra kérve őt, hogy törölje a jövő heti uniós csúcstalálkozó napirendjén szereplő, az uniós költségvetéssel és az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatos pontokat. Orbán egyre több uniós diplomatát fordít maga ellen, és tegyük hozzá, egyben Magyarország ellen. Macron szerint még van remény, azért is hívta Orbánt, hogy kompromisszumra jusson vele.
Mielőtt Magyarország még az unió határán kívül találja magát, idézzük fel, honnét indult Orbán, és milyen utat járt be, mígnem lépésnyire került attól, hogy az országot nyugatról visszavezesse keletre, ahol nyilván tárt karokkal várják a neki már régóta szimpatikus utódállami féldiktátorok, a csodált török és belarusz elnök, nemkülönben az általa korrekt vezetőnek nevezett Vlagyimir Putyin.
Paul Lendvai 2012-ben díjat alapított olyan magyar újságíróknak, akik magyar nyelvű, a magyar nyomtatott és internetes sajtóban kiemelkedő politikai-közéleti-társadalmi témájú cikkeikkel azt kiérdemlik. A nettó ezereurós díjban évente egy újságíró részesülhet.
A pályázatot 2024. január 15-ig lehet beadni olyan cikkekkel, amelyek 2022 szeptembere és 2024. január 15-e között jelentek meg. Egy szerző maximum két cikkel nevezhet, amelyet négy példányban kell beküldeni a következő címre: Élet és Irodalom szerkesztősége – Lendvai-díj. 1089 Budapest, Magyarok Nagyasszonya tér 10. vagy Budapest, 1450 Pf. 84. A kuratórium elnöke Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője, tagjai Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője és Lipovecz Iván, a HVG volt főszerkesztője. Korábban Doros Judit, Matkovich Ilona, Albert Ákos, Rádi Antónia, Tódor János, Urfi Péter, Balavány György, Rab László, Nagy Gergely Miklós és Makai József kapta meg az elismerést.
A lélektant övező konszenzus az, hogy tárgyából következően egyszerre humán tudomány és természettudomány. Erősen vitatott ugyanakkor, hogy mekkora legyen a humán tudományos és naturalista módszer súlya a pszichológiai megismerésben. Kétségtelen, az embert mint természeti lényt is lehet és hasznos tanulmányozni. Praktikus szempontból az elme naturalizáló-fizikalista megközelítései nélkülözhetetlenek. Az olyan területeken folyó kutatások, mint például az élettudományok, a pszichofarmakológia, a telekommunikáció vagy a mesterséges intelligencia, alapvetően, és összeségében pozitívan formálták át számunkra a munka és a szabadidő világát. Választ kaphatunk-e azonban a fizikalista-biológiai-naturalista megközelítésektől az emberi léthelyzettel kapcsolatos kérdésekre? Vagy akárcsak erre: hogyan vált képessé egy természeti lény néhány röpke földtörténeti másodperc alatt a természetből kiemelkedve kultúrát alkotni, és olyan csodákat létrehozni, mint a Don Giovanni, a Lét és idő vagy A Karamazov testvérek?
Joe Bidentől Lilithig terjed a beszélgetés íve, ha egy asztalhoz ülünk vele. Az első kötetének komoly visszhangja volt, irodalmi és színházi sikerei saját bevallása szerint annyira fiatalon érték, hogy azzal bizony dolgoznia kellett. Tegnapig trófea – mondja az egyik versében, miközben nyílt és őszinte punkként vállalja a küzdelmeit. Az Ópia és a Megvakult angyalok című verseskötetek erdélyi és frissen Budapestre költözött szerzője most dramaturgként dolgozik.