Ne bízz a lóban
„A magas népszaporulat nem feltétlenül a sikerességet mutatja. Sőt, egyenesen a fejletlenség jele. A demográfiai robbanás a társadalom elszegényedése következtében is kialakulhat.” Az idézett szöveg az iszlám országokra vonatkozik, a Magyar Nemzet weboldalán lelhető fel, viszont ennek ellenére igaz. Részint mert Simon Róbert orientalista, a néhai Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa mondja egy 2016-os interjúban, részint mert számadatok igazolják.
A világ legnagyobb népszaporulatot produkáló országai a következők: 1. Niger (7,06), 2. Uganda (6,69), 3. Mali (6,44), 4. Szomália (6,35), 5. Burundi (6,16), 6. Burkina Faso (6,14), 7. Etiópia (6,02), 8. Zambia (5,98), 9. Angola (5,97), 10. Kongói Köztársaság (5,68). A zárójelbe tett számok az egy nőre vetített szülések számát mutatják, tehát Nigerben a nők átlagosan 7,06 gyereket hoznak a világra. A lista negyvenedik helyét Tanzánia foglalja el 4,16 szüléssel, vagyis van a világon negyven olyan ország, melyekben minden nő életfogytig tartó szja-mentességet kapna Orbán Viktortól, más kérdés, hogy jövedelem híján jövedelemadót már most se kell fizetniük, és ez belátható ideig így is marad. Figyelemre méltó továbbá, hogy a világ legserényebben szaporodó népei általában a világ legborzalmasabb országait lakják, vagyis a népszaporulat tárgyában tanúsított buzgalom üdvözítő volta nem látszik egyértelműen igazoltnak.
ÉS-kvartett
2019-02-27 17:00:002019. február 27-én, szerdán délután 5 órakor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45).
A beszélgetés témája: Bartók Imre Jerikó épül című regénye.
Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Arató László, Bazsányi Sándor és Bárány Tibor.
Közlemény
Alulírottak, akik korábbi kormányokban töltötték be az igazságügyi miniszteri tisztséget, az alábbiakra hívják fel az érintettek figyelmét:
Az innovációs és technológiai miniszter törvénysértést követ el, ha – a hatályos központi költségvetési törvény előírása ellenére – visszatartja a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek és kutatóhelyeinek a támogatását (2018. évi L. törvény 1. melléklet XVII. fejezet), és nem biztosítja az intézetek folyamatos működéséhez nélkülözhetetlen költségvetési finanszírozást.
Emellett felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Különösen, ha e pénzeszközökből nem állami szervezeteknek is juttatnak, vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek.
A jóváhagyott céltól eltérő felhasználásra irányuló törekvések előkészületnek minősülnek, amelyek nem büntetendők. Ezzel szemben a pénzeszközök eltérő felhasználásának megkezdésével a cselekmény kísérleti szakba lép, a támogatás felhasználásával pedig befejezetté válik. A kísérletet a törvény a befejezett bűncselekménnyel azonos büntetési tétellel fenyegeti.
Tekintettel arra, hogy a támogatásoknak a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása csak több személy szoros együttműködése révén valósulhat meg, a társas bűnelkövetés – ilyen például a bűnszövetségi alakzat – miatt e cselekmény már igen jelentős mértékű szabadságvesztéssel büntetendő. A BTK azonos súlyú büntetés alkalmazását rendeli a tettesek segítőire, a bűnsegédekre is.
Budapest, 2019. február 15.
Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre, Vastagh Pál
A kíváncsiságról – kíváncsian
Nem kíváncsiskodom, pusztán kíváncsi vagyok.
A kíváncsiskodás az érdeklődés és megismerés torzulása. Tolakodó módon üti az orrát mások magánügyeibe. Mindabba, amit úgy ítélnek meg – mindaddig ők az illetékesek, amíg nem ártanak vele –, hogy csak rájuk tartozik. Empatikus segítőkészséget, szolidaritást vajmi nehéz felfedezni a nem kimondottan jóindulatú, gátlástalan (a célba vett személy háta mögötti) kibeszélés során. Hogy a kibeszélőnek és egy vagy több hallgatójának jólesik; alkalmi közösség melegében feszültségeiket legalábbis átmenetileg csökkentik; nyelvüket, vagyis kommunikációs készségüket köszörülik, ki vitatná. Csak éppen az a kérdés, hogy milyen áron? Egyetértek Pascallal: „Ha mindenki tudná, mit beszélnek róla embertársai, nem lenne négy barát se a világon.”
„Nyúl alapjában mi vagyunk”
Beszélgetés Gy. Horváth László műfordítóval
Kevés külföldi szépíró mondhatja el magáról, hogy több mint harminc kötete jelent meg magyarul, a 2009-ben elhunyt John Updike azonban közéjük tartozik. Nem véletlenül: senki sem írt mélyebben, költőibben és izgalmasabban az amerikai kisvárosi átlagember mindennapjairól, mint ő. Évtizednyi kihagyás után most életműsorozata indul a 21. Század Kiadónál – ennek keretében pedig Gy. Horváth László újrafordítja az életmű csúcsának számító Nyúl-sorozat egészét. A Nyúlcipő és a Nyúlketrec megjelenése között beszélgettünk.
