Ispánok kora

Szétbarmolunk mindent, majd saját rombolásunkon végigtekintve sápadt hangon állapítjuk meg, változott a világ. Sőt, ugyanezt kis drámával: ez már nem az a világ, amit szerettünk volna. Majd, hogy a hazugság teljessé váljon, receptet is adunk, mostantól másként kell a dolgokhoz állnunk, mert nem mi változtunk, hanem minden más. A politikában innét már csak egy lépés a politikai félfordulat bejelentése, a pávatánc büszke eljárása, a magyar érdek, a keleti nyitás, a Nyugat halála és így tovább, egy csomó zagyvasággá puffasztott féligazság, ami csak jön. A világ nyilván nem működik tökéletesen, aki keres, az könnyen talál hibát rajta, és ha van elég elszántság benne, meg kellő politikai támogatás, kitartó erőszakoskodással bebizonyíthatja, hogy az egész úgy, ahogy van, használhatatlan.

Emlékeztetnék egy talán nem túlságosan lényeges, de föltétlen jellemző mozzanatra, hogyan is történik az ilyen változás, milyen az alkalmazkodás, miként lehet elhitetni a fél országgal, hogy nincs mit tenni, mi csak viszonyulunk a világ változásaihoz. Időben harminckét évet visszalépve idézem az akkor szárnyát bontogató Fidesz kampányszövegét, amely az 1990-es helyhatósági választásokra készült: három, akkoriban népszerű politikus feje bukkan föl a képernyőn sorban egymás után, és mindegyik egy-egy kívánságot fogalmaz meg. Fodor Gábor: „Hej, ha minél többen szavaznának!”, Deutsch Tamás: „Hej, ha nem lenne több vébétitkár meg szolgabíró!”, Orbán Viktor: „Helyhatósági választások.”

Elviselhetetlen lelkiismeret-furdalás

A gyulai zsidóság emlékkönyvéről

Gyula, a polgári kor Magyarországának felekezetileg, nemzetiségileg és kulturálisan egyként sokarcú városa az 1941-es népszámlálás során 25.000 főt számlált, amelynek 510 fős zsidó – pontosabban: izraelita vallású – népessége a lakosság csupán bő 2%-át adta. Ám tudjuk, miként mindenütt máshol a visszacsatolásokkal kibővült ország területén, a kitértek nagy részét is elhurcolták és megölték, így hozzájuk kell vennünk további 69 főt, akiket a már nyíltan faji alapokon álló harmadik zsidótörvény szellemében készített népszámlálási kérdőív a „zsidónak minősülő nem izraelita vallású” rovatban igyekezett statisztikailag elkülöníteni – igen hatékonynak bizonyuló előrelátással.

Az orosz agressziót nemzeti bűnbánat követi majd

Beszélgetés Szergej Gurjevvel, a párizsi Sciences Po közgazdászprofesszorával

A világ önkényuralmi rendszerei változáson mennek keresztül: a diktátorok korábban a félelemre építettek, a mai autokraták körmönfontabbak. Kerülik az erőszakot, hatalmukat a valóság eltorzítására, hamis propagandára és a független média cenzúrájára építik. Az orosz származású Szergej Gurjev szerzőtársával, Daniel Treisman amerikai politológussal idén áprilisban megjelent könyvükben (Spin Dictators, Princeton University Press) meggyőzően mutatják be, milyen változások tették lehetővé a spindiktátorok felemelkedését. Gurjev 2013-ban kényszerült emigrációra, miután megállapította, hogy az egykori Jukosz-vezért, Mihail Hodorkovszkijt koholt vádak alapján ítélték el, és szolidaritást vállalt Alekszej Navalnij ismert ellenzéki politikussal. 2016 és 2019 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank főközgazdásza volt. „Formálisan nincs akadálya annak, hogy hazamenjek – Putyin nyilvánosan ki is jelentette, hogy nincs mitől tartanom, hát nagyszerű, aggódnék, ha valami mást mondana.”

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2022