Brüsszel majd később

Lassan két héttel a választások után is az látszik, hogy Orbán Viktor és csapata még most sem tudja, mi történt vele és pártjával június 9-én. Pedig mindent úgy csináltak, ahogy választások előtt szokták. Politikai mozgások és társadalmi rezdülések tekintetében naprakész, okoskodó, mindent méricskélő emberei amit lehet, méricskéltek. A politika finomhangolásában buzgólkodó elemzői ennek jegyében nem sokkal választás előtt a választási jogot buherálták: visszaállítani javasolták Budapesten a listás választási rendszert – visszaállították: immár pártlistákra is lehetett szavazni.
 

Hír

Boltlista

Kedves Olvasónk!

Itt vásárolhatja meg az ÉS aktuális számát:

TOVÁBB >>>

 

 

Tovább

A „szürrealisták”

Az Európai Iskola korszaka Szentkuthy Miklós naplójában (1945–1948)

Sex = 0. Politika = 0. Hazám = 0. Irodalom = 0. 
(Sz. M. naplóbejegyzése, 1946. február 23., kedd)

Szentkuthy viszonyát az Európai Iskola működéséhez sajátos ellenmondások határozták meg. Ambivalens érzései a következőkből fakadtak: irigység a Gegesi Kiss-házaspár jóléte miatt; zsigeri idegenkedése az Európai Iskola egyes „teoretikusaitól” (Gegesi Kiss, Mezei Árpád, Pán Imre, Hamvas); valamint abból a körülményből, hogy Szentkuthy nem tudott választani az Európai Iskola, illetve a Válasz folyóirat között. Baráti köréhez a Válaszhoz erősen kötődő értelmiségiek is tartoztak (Szabó Lőrinc, Borsos Miklós, Borsosné Kéry Ilona), az író erősen tartott elítélő véleményüktől, a vádtól, hogy egy másik tábor kegyeit keresi európaiiskolás kapcsolataival. Úgy tűnik, különösen Borsosné véleményétől függött; vele ugyancsak flörtölt, de ennél tovább nem merészkedett, ugyanis, mint bevallotta, tartott a férj reakcióitól. „Félek Borsostól”, írta (1946. október 31.).

Az egyik esetben mikroszkóp, a másikban teleszkóp

Romsics Ignáccal beszélgetett Várkonyi Benedek

Régóta a történelemben él, sőt szinte a történelemben zajlik az élete. De nem úgy, mint mindenkinek, neki a múlt a foglalkozása. Kutatja, dokumentumokat keres, hogy azután megírja azt, ami volt, legalábbis az ő nézőpontjából. Egy történész legyen tárgyilagos, műve olvasmányos, tényei tiszták. Vagyis ez csaknem lehetetlen foglalkozás. Romsics Ignác mégis hosszú ideje írja a történelmet; legkivált a huszadik századot szoktuk meg tőle, amely viszonylag még közel van, de már végtelenül bonyolult. Igaz, minden korszak az, csak a távolabbi, az évezredes egyszerűbbé szelídül. Most megint kilépett huszadik századából, könyvének az a címe: Hérodotosztól Harariig. Benne történeti, civilizációs kérdések, és nagyon sok minden, ami két és fél ezer évbe bele tud férni.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2024