Állami futballbajnokság
Nyaranta többször járok a székesfehérvári Auchan áruházban, ilyenkor általában elmegyek a Puskás Akadémia nevű futballklub relikviákat árusító standja előtt. Van itt minden, mint a búcsúban, sálak, sapkák, fotó Puskás Öcsiről, de leginkább az a teljes érdektelenség ragad magával, ami ezt a standot körbeöleli. Az asztal mögött fiatal lány bökdösi a telefonját, de olyan is van, hogy senki sem őrzi, ott lógnak a pólók, a dedikált labdák, a prospektusok, és persze az üres szék. Egy kicsiny csapat az NB I.-ben. Olyan falu csapata, amelynek összlakossága 2018-as adatok szerint 1851. Felcsút az aktuális miniszterelnök faluja, ezért aztán minden az ő észjárását és világfelfogását követi: így lett minden torz és aránytalan. Kisvasút megy a Váli-medencén keresztül, mégpedig a Mozdony utca 1. szám elől. Van kis tó: 250 milliós uniós támogatásból építették meg, amelybe aztán mesterséges szigetet is álmodtak, akik álmodták, és ha már sziget, híd is kellett, amin be lehet jutni. A turisták hattyút formázó hídon sétálhatnak át a víz felett. A madarat formázó hídszerkezetben egy kicsiny, néhány méter magas kilátóból a kisvasút állomására lehet látni.
T. Doromby Mária: MÁSKÉP
2023-03-29 18:00:00T. Doromby Mária textilművész MÁSKÉP című kiállítását március 29-én 18 órakor Sinkó István képzőművész nyitja meg a K.A.S. Galériában (1114 Bp., Bartók Béla út 9.).
Látogatható: április 17-ig, kedd-szerda-csütörtök-péntek 15–18 óráig.
Az alkotás enigmája
Marcel Proustról
Roland Barthes 1979-ben írt egy cikket Proustról, amelyben azt próbálja megfejteni, amit „az alkotás enigmájának” nevez. Ezt úgy érti, hogy szerinte majdnem minden, amit Az eltűnt idő szerzője 1909 őszéig írt, csupán töredék: kis elbeszélések, esszék, cikkek, szövegdarabkák. Gasztronómiai hasonlattal élve, minden összetevő megvan, de az étel „nem áll össze”. 1909 szeptemberétől minden megváltozik, beleértve az író életformáját is. Ettől fogva a nagy mű, amelyet folyamatosan táplálni kell, eleven organizmusként növekedni kezd. Mi történt? Barthes négy lehetséges (alkotói) okot említ. Egyrészt azt, hogy Proust rátalált az én-mondás egy bizonyos módjára, amely meghatározatlanul utalhat a narrátorra, a hősre és a szerzőre; továbbá megtalálta az „igazi” neveket a szereplői számára; döntött a korlátok nélküli szövegáradat mint forma mellett. Végül pedig Balzac közvetítésével ráébredt, hogy bármelyik szereplő bármikor visszatérhet ebbe a szövegvilágba, miáltal megsokszorozódik a közöttük levő látens és explicit kapcsolatok lehetősége.
A néptől a nemzetig
Interjú Dénes Iván Zoltánnal
Tavaly ősszel jelent meg Dénes Iván Zoltán könyve Választott nemzet. Marczali Henrik élete és munkássága címmel a Balassi Kiadónál. A szerzővel Turbucz Péter beszélgetett.
