Ki ért minket?

Kivételes nép vagyunk mi, magyarok, különös tekintettel a kormányzatunkra, mely szintén páratlanul erős és szilárd. Az ember folyton beleütközik ebbe a kettős ténybe, ha újságot olvas. Négy idevágó hír csak az elmúlt hétről – biztosan volt több is, de ez a négy kiváltképp ingerelte a politikai idegvégződéseimet.

Egy.  A New Yorkerben olvasható Andrew Marantz „budapesti levele”, amely többek között beszámol arról, hogy az Amerikai Konzervatív Unió CPAC (Conservative Political Action Conference) nevű éves rendezvényén, februárban (nem összetévesztendő a nyáron megtartott budapesti CPAC Hungaryvel) felszólalt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, és a következőket mondta, kacsafarokban a szó szerinti idézetek: „»Akár a határvédelem kerül szóba, akár a kontinens és az Európai Unió zsidó-keresztény öröksége, akár a genderideológia«, a magyarok, majdnem egyedül a nyugati nemzetek polgárai közül, »síkra szállnak a konzervatív értékekért«.” Nagy sikert aratott a Floridában összegyűlt konzervatív republikánusok körében.

Oroszlánfog

avagy a gyomismeret fontosságáról

Az ókori Róma népe, ahogy ez az idősebb Pliniustól is tudható, rendszeresen fogyasztott salátát, persze nem azért, mert a saláta („acetaria”) egészséges, kalóriaszegény, vitamindús stb., hanem mert ahhoz megvolt mindene. Olajfa akadt a környéken, ergo az olívaolaj a leghétköznapibb élelmi anyagok közé tartozott, ecetből se volt hiány, azt ugyanis eredetileg bornak szánták, csak nem annak sikeredett, ami pedig a lényeget, a friss, zöld növényeket illeti, olyasmi nőtt mindenfe­lé.

Természetesen a római előkelőségek nem elégedtek meg ennyi­vel, így aztán a salátaöntetben az olaj, ecet, só és bors kvartettjén túl­lépve idővel megjelent a datolya, fenyőmag, gyömbér, halmártás, kori­ander, lestyán, mazsola, menta, méz, római kömény, zellermag és sok más efféle, ami még csak hagyján, de megjelent például a ruta is. Utóbbi dísznövénynek elmegy ugyan, de a fogyasztása gyomor- és bél­gyulladást, hányást, hasmenést, hasgörcsöket, vérvizelést, súlyosabb esetben kómát okozhat. És ez még mindig istenes ahhoz képest, hogy megjelent az öntetben a csombormenta (Mentha pulegium) is, ami bolha- és szúnyogriasztásra kiválóan alkalmas ugyan, emberi fogyasz­tásra viszont nem annyira, lévén komolyan mérgező.

Nekünk már kevés a szép és jó ház

Beszélgetés Dankó Zsófi és Sugár Péter építészekkel

A BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszékének szociális műhelyében azt próbálják tudatosítani a hallgatókban, hogy az építésznek (is) ki kell lépnie a saját buborékjából ahhoz, hogy ne csak „szép”, hanem igaz épületeket is tervezzen. Milyen projektekkel, mekkora sikerrel jár ez a szociálisan „más világok” iránti érzékenyítés?

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2022