Arccal a lóvasút felé
Tíz InterCity-kocsit vesz igénybe a MÁV a nyári balatoni forgalomra az osztrák vasúttól, ahogy ezt az illetékes miniszter a minap bejelentette. Vagyis addig kuncsorogtunk a sógoroknál, amíg rá nem bólintottak az ügyletre, nyilván nem rágódtak rajta túl sokat. Ausztria mégiscsak civilizált vidék, különféle földi javakban bővelkedik, noch dazu hajdanában közös birodalmat alkotott velünk, ergo az ő vagonjaik egy kicsit a mieink is, mért ne adnák őket ide. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint az elmúlt évek vasútromboló politikájának egyik következménye az volt, hogy a MÁV képtelen menedzselni a nyári balatoni szezon okozta forgalomnövekedést, olyan pedig csakugyan létezik. Nyaranta vonatozni szeret a magyar, de valójában a lényeg nem is csak ez, hanem Mária országának generálisan lepusztult valósága, amely az egész létezésünket jellemzi, és amelybe az InterCity-kocsik valójában nem is passzolnak bele igazán.
Ájer pezseg
2026-06-05 00:00:00Az MTA Humán Ház fontos eseménynek adott otthont május végén. Az akadémiai szféra félszáz oktatója és kutatója azért gyűlt össze, hogy felmérje az Akadémiai autonómia és intézményi függetlenség főbb kérdéseit. Előadások hangzottak el Az alapítványi egyetemek jövője (Kováts Gergely, Corvinus); Az egyetemi autonómia szabályozási feladatai (Tóth Judit, SZTE); A tudományszabadság védelme: nemzetközi kitekintés” (Kovács Kriszta, ELTE); Az akadémiai szabadság magyarországi korlátozása (Majtényi Balázs, ELTE); Az autonóm alapkutatás szervezeti, irányítási és működtetési modelljéről (Havas Attila, ADF); A költségvetési finanszírozás és az intézményi függetlenség (Katona Tamás, Stádium 28 Kör); Az intézményi függetlenség és az akadémiai autonómia (Lőrincz Viktor, ADF); NKE: Tudomány és politika az Orbán rendszerben (Bán-Forgács Nóra, ADF) tárgykörökben. Az előadásokat beszélgetés követte a kutatási intézményrendszer jövőjéről.
Hónapra pontosan egy éve, ugyancsak szimbolikus helyszínen (CEU, Nádor utca, Budapest) még a magyar felsőoktatás és kutatás illiberális átalakításáról tartottunk konferenciát azzal a ki nem mondott reménnyel, hogy az orbáni „tudománypolitika” rombolása megállítható lesz valamikor. És valóban, a 2026. évi parlamenti választások életidő-közelségbe hozták a Palkovics & Csák & Hankó, Maróth, Gulyás & Jakab, Borhy & Darázs apparátusi uralmával jelzett „ökoszisztéma” (!) felszámolását. Az áprilisi parlamenti választásokban kifejeződött társadalmi elvárás és EU-konform politikai akarat fölveti a „Tudósok Köztársasága” (Condorcet) modernkori gondolatát. Törekedni kell a tudomány autonómiáját és a kutatási intézmények függetlenségét garantáló új jogszabályi (Alaptörvény, tizedik cikkely, felsőoktatási törvény, MTA-törvény) és finanszírozási környezet (költségvetés törvény) kialakítására. „Csak ezt el ne szúrjuk!”
Kardos Julianna
professzor emeritus
Az autó kultusza
A Mazda mennybemenetele
Kezdetben nyereg nélkül ülték meg a lovat; így a testek közvetlenül érintkeztek, és érzékelték egymás rezdüléseit. De még nyereg használata esetén is rendkívül bensőséges ez a kapcsolat. Aki lovagolt már, annak ez nyilvánvaló; az állatra nemcsak az ember súlya hat, hanem a legkisebb rezdülései is. És a lovas sem pusztán csak az állat mozgását érzékeli. Ez a kapcsolat a vágta során tapasztalható meg a maga teljességében. Ez az első olyan sebesség, amire az ember önerejéből nem képes. Virilio ennek kapcsán az utas metempsychosisáról, lélekvándorlásáról ír. Ami ugyan túlzás, de kétségtelen, hogy nem pusztán az állat és az ember testének összehangolódása megy végbe; pszichoszomatikus történés jár vele.
Az ember vigyázzon, kivel fog kezet
Schiff Andrással beszélget J. Győri László
A világhírű zongoraművésszel 2003-ban megjelent könyvének társszerzője és eredetileg német nyelvű, 2018-ban magyarul is napvilágot látott, A zene a csendből jön című kötetének fordítója Budapesten, a művész májusi rövid látogatásakor találkozott.
