A Gromiko-elv

Van egy Andrej Gromiko hajdani szovjet külügyminiszternek tulajdonított szabály. Legutóbb Kaja Kallas észt miniszterelnök idézte föl. Eszerint a Szovjetunió helyes tárgyalási taktikája a következő: mindenekelőtt a maximumot kell követelni – nem kérni, hanem követelni valamit, ami sohasem volt a miénk. Másodszor, ultimátumot adni, fenyegetőzni. Harmadszor, a tárgyalásokon jottányit sem engedni, mert Nyugaton mindig lesz valaki, aki felajánl valamit a megbékítésünkre, és a végén lehet, hogy a harmadát vagy akár a felét is megkapjuk annak, ami addig soha nem volt a miénk.

Nem tudni, hogy Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere – illetve, mivel a tapasztalatok szerint nincsenek saját gondolatok a fejében, a főnöke – kitől tanulta ezt a módszert, de amit mostanában csinál, az feltűnően hasonlít a hidegháború fénykorában sikerrel alkalmazott szovjet receptre. Miután Németország és Ausztria visszakozott az orosz olajembargó ügyében, Magyarország – nem először – egyedül maradt az autokrácia védelmezőjének pozíciójában. Másképpen mondva: egyedül vétózza, hogy megvonják a rablógyilkos Putyin-rezsim fenntartásának egyik fő nyugati forrását. És igen, a taktika most is bevált, most is volt egy békítésre hajlandó valaki – ezúttal Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki május 9-én „haladásról” beszélt Orbán Viktorral folytatott tárgyalásán.

Hír

Közlemény

Az Élet és Irodalom Alapítvány e közleménnyel tesz eleget az 1996. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelően közöljük, hogy 2019-ben az alapítvány számára érkezett 4 570 816 forintot teljes egészében az Élet és Irodalom nyomdaköltségeinek fedezésére fordítottuk. Az erről szóló bizonylatok az alapítvány székhelyén megtekinthetők.

Tovább
Esemény

ÉS-kvartett

2022-05-25 17:00:00

2022. május 25-én, szerdán délután 5 órakor 

az Írók Boltjában (VI., Andrássy út 45.)

A beszélgetés témája: Borda Réka Égig érő csalán című kötete.

Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Bárány Tibor, Gács Anna és Puskás Panni.

 

 

 

 

 

Tovább

Nyitva van az Arany-kapu

Ahogy egy helyi ismerősöm is fogalmazott: Splitben a Hajdukot nem lehet megkerülni. Annak se, aki nem különösebben rajong a futballért, amely terén amúgy a horvátok mostanság nagyságrendekkel jobb eredményeket tudnak fölmutatni a mieinknél. A piros-fehér kockás válogatott legutóbbi vb-ezüstérme mellett a Hajduk is nemzetközi szinten jegyzett klubcsapat. Splitben és környékén tényleg lépten-nyomon belébotlik az ember. Nem csupán a városban, hanem a szomszéd településeken is számtalan Hajduk Split feliratú, többnyire a klub színeiben (piros és kék, de a csapat odahaza fehér-kékben játszik) pompázó – bár nem mindig pompás – graffitikat látni, időnként meglepő helyen, templomok falainál és műemlékek közvetlen közelében. Nem beszélve arról, hogy az autók visszapillantó tükrén rendszeresen kis Hajduk-zászló fityeg, a telefontokokon is a klub címere virít, és az utcán járókelők nem kis hányadán ugyancsak Hajduk feliratú póló van. A horvátok érzékelhetően imádják a futballt, az eredményeik alapján joggal, de amúgy is az identitásuk meghatározó része.

„A monográfia levizsgáztatja a szerzőt”

Beszélgetés Tverdota Györggyel

József Attila világnagyság. Még akkor is, ha a nagyvilág nemigen ismeri őt, mert a nagyság egyáltalán nem attól függ, hogy kit ismernek. Lehet valaki ismeretlenül is óriás. Versei már elég régóta hódítják a lelkeket és foglalkoztatják az irodalom tudósait. Tverdota György sok-sok évtizede vizsgálja ezt az életet, írásaiban pedig megmutatja a költemények ezer és ezer arcát. József Attila-monográfiájának első része már megjelent, az a címe: Gondoljátok meg, proletárok. A második most készül; Tverdota hetvenöt éves korában is dolgozik rajta, és az az érzésünk, hogy rajongva kutatja e nagyság világát.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2022