Hit? Vallás?

Tökéletesen egyetértek Gábor György megállapításaival Hegedűs Zsolt miniszter érvelésével kapcsolatban (Al­kot­mány helyén hitvallás, ÉS, 2026/39., szept. 25.). Van azonban a történetnek egy sajátos háttere, amely magyarázatot ad arra, miért változtatta meg a miniszter a véleményét gyökeresen ebben a kérdésben. 2026 júniusában a parlamentben több ízben kirobbant a vita az úgynevezett szívhangrendeletről Máthé Zsuzsa KDNP-s, Dúró Dóra és Novák Előd Mi Hazánk-os képviselő és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter között. A miniszter bekérette a szakmai szervezetek véleményét a 2022-es törvényről, s kiderült, hogy nem hallgatták meg őket, elmondták kifogásaikat és azt is, hogy a nőket megalázó eljárás hatástalan volt, elfogadása óta még nőtt is az abortuszok száma. Hegedűs Zsolt akkor így foglalta össze a véleményét: „A szívhangrendelet hazug módon, a társadalmat kirekesztve került bele a törvénybe.” Novákék fokozták a nyomást, 2026. július 6-án a képviselők asztalára egy tízhetes magzatot ábrázoló babát helyeztek el, ezeket az ülést levezető elnök eltávolíttatta. A kialakuló vitában Novák Előd és Hegedűs miniszter kölcsönösen farizeusnak nevezte egymást.

A miniszter végül bejelentette, hogy szakmai értekezletet hív össze a kérdés megvitatására. Ekkor még nyilvánvalónak tűnt, hogy ő maga orvosként a visszavonás mellett áll. Augusztus elején levelet kapott az MRE Zsinata lelkészi elnökétől, Stein­bach Józseftől, ebben pedig meghívást az úgynevezett „életkezdési problémák” megvitatására. Nyilván ismerték egymást, hiszen a miniszter édesapja, Hegedűs Lóránt 1991 és 2002 között az MRE Dunamelléki Egyházkerületének püspöke, 1991 és 1997 között pedig az MRE főpásztora, tehát Steinbach elődje volt.

Steinbach püspök levelében többek között ez állt: „A szívhangrendelet nemzeti sorskérdésünk, amelynek az életpárti szemlélet szerinti rendezése kiemelt jelentőséggel bír az MRE számára.” A felekezeti vezetők és a tárcát irányító Hegedűs Zsolt találkozására a minisztériumban került sor, ezen az MRE-t az akkor Dél-Koreában tartózkodó Steinbach püspök helyett Fekete Károly tiszántúli püspök és Bálint Balázs nőgyógyász presbiter képviselte. Mint a reformatus.hu 2026. szeptember 12-én hírül adta, a megjelent egyházi vezetők nemcsak a szívhangrendelet mellett foglaltak állást, hanem azt is javasolták, „ne legyen kötelező a patikáknak abortusztablettát vagy más olyan készítményt tartaniuk, amelynek használata ellentétes a gyógyszerész etikai és hitbéli meggyőződésével, a szülészorvosok pedig kapjanak segítséget az abortuszra jelentkező anyákkal való kommunikációban”. Fekete Károly elmondta a felekezeti hetilapnak azt is, hogy a tanácskozáson rámutatott a „Ne ölj!” parancsolatra, amelynek, úgymond, „vannak direkt és indirekt formái”. Ez arra utal, hogy az MRE hosszabb távon az abortusztörvény megszigorítását próbálja meg elérni.

Hegedűs Zsolt miniszter bejelentette, hogy az egyházakkal és civil szervezetekkel folytatott tanácskozás alapján álláspontját a következő hetekben fogja kialakítani. A javaslatok elfogadása egyébként komoly gyakorlati problémákat vetne fel. Ha egy kistelepülés egyetlen gyógyszerészének „etikai vagy hitbéli” fenntartásai vannak az abortusztablettával, azzal legalábbis hosszú és felesleges utazásra kényszeríti a rászoruló helybeli nőket. Hogyan képzelik el a szülészek „kommunikációs” megsegítését az egyházak által? Mikor és hova hívjanak papot, rabbit az abortuszra jelentkező nőhöz? A kórházba, a műtő ajtajához? Hívjanak az ateistákhoz, az agnosztikusokhoz is, de kit?

Hegedűs Zsolt miniszter Gábor György kérdésére, hogy mi szükség volt az egyházakkal való egyeztetésre, a Nemzeti Hitvallásra és Magyarország keresztény kultúrájának alkotmányos védelmére hivatkozott. A Tisza kétharmada által dominált Országgyűlés a közakaratnak megfelelően alkotmányozásra készül. Ennek során a jelenlegi Alaptörvény hitvallásnak nevezett preambuluma nagy valószínűséggel a jogtörténet archívumába fog kerülni. A 2022-es népszavazás során az ország lakosságának több mint fele nem nevezte magát felekezethez tartozónak. Milyen alapon hoznának most egy olyan törvényt, amely a lakosság nem vallásos többségére is kötelező érvénnyel bír, és amelyet a népszavazás adatai szerint egy, még egymilliónyi hívet sem elérő egyház főpapjai sugalmaztak?

Az MRE vezetői tanulhattak volna a kegyelmi botrányból, amely jócskán csorbította hitelességüket az egész magyarországi közösség szemében. Tudhatnák, hogy hitéleti feladataikkal ellentétes a nyílt politikai állásfoglalás. Miért álltak ki most mégis leplezetlenül egy politikai párt – a Mi Hazánk – támogatójaként?

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternek pedig a kormány tagjaként szakmai álláspontot kéne képviselnie, nem pedig a Nemzeti Hitvallásra hivatkozva amúgy nagyon tiszteletreméltó személyes hitét és vallását.