El- és átnevezések
VISSZHANG - LXX. évfolyam, 38. szám, 2026. szeptember 18.Azt írja (szále) V,Á,R című írásában (ÉS, 2026/37., szept. 11.): „Semmi értelme nem volt annak, hogy pár éve a megye nevet vármegyére változtatták. Miképpen annak sincs, hogy most meg visszanevezik a vármegyét megyére. Talán az 1949-es első változtatás még valamelyest érthető volt (…), bár történelmileg az is felesleges.”
A szerző mindezt pótcselekvésnek minősítette. Káros pótcselekvésnek, mert fontosabb dolgok elől veszi el az időt, s költséges is.
Szerintem meg ezek a „visszanevezések”, átnevezések – éppen azért, mert könnyen kivitelezhetők, és az sem igaz, hogy nagyobb költségük lenne – igenis olyan cselekedetek, amelyek kifejezik, mintegy szimbolizálják, hogy itt most nem csupán kormányváltás, hanem igazi rendszerváltás történt.
Mint ahogy például 1947-ben, amikor eltörölték a magyar nemesi és főnemesi (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő) rangokat. Mint ahogy megszüntették 1949-ben a Magyar Királyi Kúriát vagy például 1989-ben a népköztársaság elnevezést (ahogy aztán később Orbánék még a köztársaság elnevezést is), és a tanácselnökök helyett pedig polgármesterek lettek. De említhetném a hazánk címereinek átrajzolását is.
Ezeknek a változtatásoknak igenis fontos szimbolikus szerepük volt, s ez a helyzet a vármegyékkel, ispánokkal is.



