A NER és a holokauszt

Gerő Andrást (1952–2023) velem szemben Pétervári Zsolt próbálta meg­vé­de­ni (Gerő András védelmében, ÉS, 2026/32., aug. 7.).1 Nem szeretném, ha valaha engem Pétervári próbálna megvédeni. Róla az ismert mondás jut eszembe: Ments meg, Uram, a barátainktól, az ellenségeinkkel majd magunk is elbánunk… Pétervári is elismeri, hogy Gerő „emberileg nagyrészt vállalhatatlan emberöltőnyi tevékenységet” folytatott a Terror Háza Múzeum környékén. Azzal is csak egyet tudok érteni, hogy Gerő szerepet vállalt az orbánizmus legitimálásában, amit Pétervári is gyalázatosnak nevez. Ha jól értem Pétervárit, akkor Gerő köpönyegforgatására, arra, hogy szélsőliberálisból a történelemhamisító, Horthy-rehabilitáló Schmidt Mária szolgája lett, van magyarázat: a NER-ügynökökkel teletűzdelt baloldal belső torzsalkodása, valamint az, hogy a régi baloldal más tagjai is kollaboráltak az Orbán-rezsimmel. Pétervári szerint Gerő „gyarlómód anyagiassá válhatott idővel (különösen egészsége megrendülését követően), mert el nem ítélhető módon gondoskodni szeretett volna szeretteiről”. Ismerek embereket, akik hosszú évekig nagyon súlyos betegek voltak, de csak azért, hogy anyagi jólétet biztosítsanak szeretteiknek, nem feküdtek le a NER-nek. Tudomásom szerint egészen élete legvégéig, a halála előtti utolsó hónapokig még csak nem is sejtette, hogy súlyos, gyógyíthatatlan beteg, ez tehát 2010 utáni pálfordulását nem magyarázhatja.

Peragovics Ferenc meglepődött, hogy Gerő, akinek liberalizmusát „lazának” nevezte, (szerinte) a pályafutása végén „beleájult a NER nyoszolyájába” (Szájremegések, ÉS, 2026/34., aug. 19.).2 Gerő „beleájulása” a NER emlékezetpolitikájába nem egyik napról a másikra történt. Szvák Gyula is (Gerő, Romsics, köztársaság, ÉS, 2026/33., aug. 14.), Peragovics is emlegeti a Habsburg Intézetet (HI), amelyet Gerő, Magyar Bálint nagyon liberális kulturális miniszter hathatós támogatásával (Glatz Ferenc kemény, Kosáry Domokos mérsékeltebb ellenállásával sem törődve) alapított meg 2003-ban. Egészen 2009-ig harmonikusan együtt tudott működni Romsics Ignáccal, akit a HI alapításakor Pálffy Gézával és Szegedy-Maszák Mihállyal tanácsadóként szerződtetett a HI-be. Fontos hangsúlyozni, hogy a HI sem 2003–2010 között, sem pedig 2010 után nem működött „pénzmosodaként”, sem az MSZP–SZDSZ-kormányok, sem a NER idején nem tömték ki pénzzel, bár vezetője haláláig (2023. január 11.) szép fizetést kapott. Most Szvák nem említette, hogy neki is jelentek meg könyvei a HI segítségével.

Gerő amerikai egyetemi kapcsolatait felhasználva több történész könyvét, első helyen persze a saját könyveit, kiadta angolul. 2008 körül, tehát még messze a Fidesz első kétharmados győzelme előtt elvitte Amerikába Schmidt egyik kéziratát, amely Noel Fieldről, a Rajk-per egyik furcsa szereplőjéről szólt. Gerő azzal próbálta kiadatni a kéziratot, hogy Schmidt fizetné a kiadás „felemelt” költségeit, és a kiadó így profitálna belőle. Elküldték a kéziratot véleményezésre az egyik amerikai történésznek, aki kiadhatatlannak találta. Erre visszautasították a kéziratot. 

A Fidesz 2010-es győzelme után Schmidt írt egy rideg hangvételű levelet, közölte, hogy megszakítja a kapcsolatot a HI és az amerikai kiadó között. Nyilván így akarta megbosszulni, hogy visszautasították a kéziratát. Ezzel sok magyarországi történész előtt vágta el a lehetőséget, hogy könyveik megjelenjenek angolul.

Gerő és Romsics tudomásom szerint 2010-ben beszéltek utoljára egymással. Szvák nem tud arról, hogy Gerő Romsics segítségével szeretett volna akadémikus lenni, sokan erről tudtak. 2010 nyarán, tehát már a választások után Gerő állítólag azt javasolta Romsicsnak, hogy ha őt nem is támogatja, akkor legalább Gyáni Gábor helyett Schmidt Máriából csináljon akadémikust. Bár próbálkozása kudarcot vallott, 2011-ben a HI-t mégis besorolták Schmidt Mária „tudományos” intézeti hálózata alá. Gerőnek talán Schmidt javasolta 2012-ben, hogy próbálja Romsicsot azzal tönkretenni, hogy leantiszemitázza. A hajdani vitát most nem szeretném idekeverni, csak azt tudom tanácsolni, hogy akit érdekel, olvassa el György Péter remek cikkét.3

2013. november 28-án még Gerő is élesen bírálta a Veritas Intézet megalapítását, és személy szerint annak igazgatóját, Szakály Sándort, többek között Klaniczay Gábor, Gyáni Gábor, Földes György társaságában.4 2013 végén ő is élesen bírálta a Szabadság térre tervezett és végül a következő év nyarán oda titokban felhúzott megszállási emlékművet. Csak mellékesen szeretném ismét megkérdezni a fél éve még újnak, bátornak, tisztának tűnő Tisza-kormány illetékeseitől: mikor lesznek hajlandók végre ezt a történelemhamisító borzalmat a Szabadság térről eltávolítani?

A vitám Gerővel 2014-ben akkor kezdődött, amikor talán Schmidt utasítására felháborodott, hogy Lázár János hazai és külföldi holokauszt-szakértőknek is beleszólást akart adni a Sorsok Háza-projektbe. Gerő is jól tudta, hogy Schmidt senkinek sem hajlandó a tervezett kiállítása forgatókönyvét megmutatni, és egyáltalán nem hajlandó azt nyilvános szakmai vitára bocsátani. Gerővel a Bálint Házban 2014 elején megpróbáltam vitatkozni.5 Akkor azt kérdeztem tőle, hogyan tud Schmidt Máriával együttműködni, amikor ő is jól tudja, hogy Orbán hajdani történész főtanácsadója miket művelt 1990 után éppen a holokauszt emlékezetpolitikája terén. Talán nem árt röviden összefoglalni, egy újszülöttnek, még Gerő mai védelmezőinek is érdemes lehet elgondolkozni. Azzal a hajdani történésszel tudott Gerő 2010 után együtt dolgozni, aki szerint a holokauszt a II. világháború lényegtelen, mellékes kérdése volt. Aki szerint Horthy Miklós és rezsimje pedig egészen 1944. március 19-ig védte a magyar zsidókat, utána pedig a fő bűne csak az volt, hogy már nem védte a magyar zsidókat. Hogy a német megszállás után nemhogy nem védte a magyar zsidókat, hanem fegyelmezetten, olykor lelkesen részt vettek a magyar hatóságok a zsidók totális jogfosztásában, kirablásában és deportálásában, ezt a Terror Háza Múzeumban 2002 óta tagadják. Schmidt szerint ne beszéljünk a bűnösökről, róluk már mindent elmondtunk, beszéljünk az embermentőkről. Gerő szerint a zsidó vallásúak egyetemi és főiskolai továbbtanulási lehetőségeit jelentősen korlátozó numerus clausus törvénynek (az 1920. évi XXV. tc.), és általában az egész antiszemita „keresztény-nemzeti” kurzusnak semmi köze a holokauszthoz. Peragovics szerint Gerő emelte Trianonnal azonos szintre a nemzeti emlékezetben a holokausztot azzal, hogy utóbbit „belső Trianonnak” nevezte. Gerő semmit sem ért el a holokauszttal kapcsolatban, csak durva és téves történelmi összehasonlításai egyikét követte el. Ő, akinek a holokauszt történetéről, okairól vajmi kevés fogalma volt, most úgy tett, mintha azt sem tudná, milyen út vezetett Trianonhoz, kik voltak az I. világháborúért felelősek, miért sújtották hazánkat is megalázó, kegyetlen területcsonkításokkal is járó békediktátummal. Hogyan lehet ezt egyáltalán megpróbálni összehasonlítani több mint félmillió ártatlan ember hidegvérű jogfosztásával, kirablásával és legyilkolásával? Ha már, akkor a numerus clausus törvény elemzésekor kövessük Szabad György professzort, aki a zsidó vallású fiatalok egyetemi és főiskolai továbbtanulási lehetőségeit korlátozó numerus clausus törvényt „szellemi harakirinek” nevezte.

Gerő (és főnöke, Schmidt) szerint ugyan voltak Magyarországon 1938-tól zsidótörvények, de sokkal fontosabb megmutatni, hogy egyes gonosz nyilasok még kisgyerekeket is megöltek. Gerőnek nem voltak érvei, természetesen nem tudta megvédeni Schmidt Máriát, a notórius történelemhamisítót, Horthy-rehabilitálót, ő csak szolgálta, amíg tudta, pénzért. Ráadásul sikertelenül. A jeruzsálemi Yad Vashemtől a washingtoni Holocaust Memorial Museumig a történész szakértőket nem lehetett megtéveszteni. Azokat a kiállítási forgatókönyvnek nevezett fércműveket, amiket eléjük tettek, élesen megbírálták annak ellenére, hogy még egy Gerő András is a nevét adta ezekhez.

Mi szüksége volt Schmidtnek Gerőre és a többi udvari zsidójára: a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ tönkretételében nagy szerepet játszó, eredetileg vegyészmérnök Haraszti Györgyre és az amatőr és rendkívül elfogult történész, fő foglalkozását tekintve fordító Pelle Jánosra? Ugyanaz, amiért az Orbán-kormány pénzzel, ingatlanokkal tömte ki a Köves Slomó vezette EMIH-et. Schmidt tőlük remélte, hogy megkapja a kósersági pecsétet ahhoz, hogy a Józsefvárosi pályaudvaron, a Sorsok Házában is hozzáláthasson a holokauszt története meghamisításához.6 Kudarcot vallott ő is, Gerő is, Köves is.

1 https://www.es.hu/cikk/2026-08-07/petervari-zsolt/gero-andras-vedelmeben.html
2 https://www.es.hu/cikk/2026-08-19/peragovics-ferenc/szajremegesek.html
3 https://magyarnarancs.hu/publicisztika/nem-usszuk-meg-80881
4 https://magyarnarancs.hu/belpol/tudomanyosnak-alcazva-torteneszek-a-veritas-intezetrol-87677
5 https://www.szombat.org/hirek-lapszemle/a-schmidtmariazos-vonal-tulfutott-vita-gero-es-karsai-reszvetelevel
6 A 2014-2018-as vitáról lásd:
https://www.szombat.org/hirek-lapszemle/a-schmidtmariazos-vonal-tulfutott-vita-gero-es-karsai-reszvetelevel
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a-torteneszek-felelossege-92238
https://24.hu/poszt-itt/2018/10/09/gero-andras-a-holokauszt-tortenete-es-a-gonosz-mibenlete/
https://24.hu/poszt-itt/2018/10/25/sorsok-haza-koves-slomo-schmidt-maria/
https://24.hu/poszt-itt/2018/10/31/karsai-laszlo-sorsok-haza-holokauszt-schmidt-maria-fidesz/