Európa ég!

Világunk egyik legtekintélyesebb és legpatinásabb orvosi szaklapja, a The Lancet minapi vezércikke (www.thelancet.com) a 2026-os európai erdőtüzeket nem pusztán természeti vagy gazdasági katasztrófaként, hanem súlyos közegészségügyi vészhelyzetként értelmezi. Franciaországban és Spanyolországban hatalmas területek égtek le, e sorok írásakor 330 ezer embert evakuáltak; a hőhullámok és az aszály hátterében egyértelműen a klímaváltozás áll. A füst finomrészecskéi és egyéb szennyezői növelik a halálozás, a légzőszervi és szív-érrendszeri betegségek, valamint a kedvezőtlen terhességi kimenetelek kockázatát, de a kognitív működést, az alvást és a mentális egészséget is károsíthatják. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, várandós anyák, idősek és krónikus betegek. Az egészségügynek nemcsak akut ellátásra, hanem a kitelepítettek folyamatos gondozására és hosszú távú terhelésre is fel kell készülnie.

A politikai reakciók háttérbe szorítják az egészség dimenzióját, a nemzetközi politikai elit fegyelmezett érzéketlenséggel kezeli továbbra is a klímaválság egészségügyi következményeit, miközben látványosan ügyel rá, hogy az égő kontinenseket elsősorban biztosítási károk, infrastruktúraveszteségek és GDP-kockázatok nyelvére fordítsa le; az emberi egészség legfeljebb zavaró lábjegyzet marad a gazdasági mérleg alján. Narratívájukban a klímapolitikai visszalépéseket a korlátlan növekedés dogmájával és a versenyképesség cinikus liturgiájával szentesítik.

Ha a klímaváltozás globális kezelése nem változik, ha a mindenáron növekedés logikája érintetlen marad, az emberi élet feltételei válnak feláldozhatóvá. Nem pusztán új szabályozás kell, hanem a gazdasági elsőbbségek teljes megfordítása. A profitmaximalizálás rezsimjét olyan kötelező erejű, nemzetközi rendnek kell felváltania, amely az emberi élet, a közegészség és az ökológiai létfeltételek védelmét nem tárgyalható alapelvvé teszi.