Valóban diktatúra épül?

A Tisza-kormány hetvennapi kormányzása után Gadó Gábor mérleget vonva megállapítja, hogy a kérdés az, épül-e az új diktatúra (Az első 70, ÉS, 2026/29., júl.17.). Elismeri, hogy „[a] Tisza-kormány bő két hónap alatt több fontos, előremutató döntést hozott”, aztán írását mégis azzal zárja: „Ám az elmúlt 70 napra visszagondolva leginkább mégis a győztes párt közjogi erődemonstrációjára fogunk emlékezni. És a kérdésre, hogy vajon épülhet-e diktatúra a többség zajos helyeslésétől kísérve.” Azon sajnálkozik, hogy „[a] választók is »hagyták magukat« meggyőzni, hogy a demokrácia helyreállítására csak akkor van esély, ha a győztes erő a teljes politikai mezőt egyedül képes ellenőrizni”.

A szerző szerint pedig mindez azzal jár, hogy MP és pártja „föláldozza az állam kiszámítható működését biztosító tisztességes eljárás alkotmányos követelményét. (…) Amikor az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt vagy az Állami Számvevőszék elnökét egy-egy parlamenti ciklusnál jóval hosszabb időszakra választják, ezeket a tisztségviselőket maga az alkotmányos rend vonja ki az aktuális többség hatalmi mérlegelésen alapuló szankciói alól. Idő előtti távozásukra – az Alaptörvény B) cikke alapján – csak azoknak a szabályoknak az alkalmazása mellett kerülhet sor, amelyek tartalmával az érintettek már eskütételük előtt tisztában lehettek. Félreállításuknál és/vagy megbüntetésüknél előbbre való az eljárási igazságosság tisztelete.” Majd levonja azt a következtetést: „A jogbiztonság tételét a többség egybehangzó akarata sem írhatja felül.” (Kissé vicces, hogy azt a B) cikket említi a szerző, amely szerint Magyarország független demokratikus jogállam, s amely szerint a közhatalom forrása a nép.)

Nem tudom, elkerülte-e Gadó Gábor figyelmét, hogy mi itten több mint hárommilliónyian (akik botorul hagytuk magunkat meggyőzni) nem kormányt, hanem „zajos helyesléssel” rendszert váltottunk, vagyis fogalmazhatnánk úgy is: forradalmat tetszettünk csinálni. S mi itt, több mint hárommilliónyian zajos helyesléssel arra is szavaztunk, hogy a szerző által meghivatkozott Alaptörvényt, B) cikkestül, mindenestül, kukába hajítsuk, s helyette többségi akarattal egy új, tisztességes Alkotmányt fogadjunk el.

Meglepő számomra, hogy mindeközben az ÉS egyik fő szerzője az éppen legyőzött elnyomó hatalom jogaiért, az általa teremtett „jogbiztonságért” aggódik, annak megsértését a jogtiprók legyőzőin kéri számon.