A groteszk

Előzmény: Áder János „az orwelli világ megérkezéséről”, Magyar Péter „egyre inkább örkényi helyzetről” beszél. Aztán pár ezres tüntetés, #StopÖnkény felütéssel.

Maradjunk egy kicsit Örkény Istvánnál, a műfaj zseniális nagymesterénél. Így kezdődik rövid feljegyzése arról, mi a groteszk. „Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni. Köszönöm. Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról. Íme, a világ fejtetőre állt. Férfilábak kalimpálnak a levegőben, visszacsúsznak a nadrágszárak, s a lányok, ó, ezek a lányok, hogy kapkodnak a szoknyájuk után! Ott az autó: négy kereke a levegőben, mintha egy kutya a hasát akarná megvakargatni."

Az említett demonstráción sok koros fehér kobak, élemedett korú hölgyek, lefelé mutató táblácskák, lelógó nemzeti zászlók, a háttérben tetejével a felhőkön nyugvó Sándor-palota, előtte apró színpadféle, az is fölfordulva, zavaros figurákkal... Jó, jó, de egyenesedjünk inkább föl, mert éppen Áder János, Orbán egyik legrégebbi fő-fő famulusa, mint elnyűtt köztársasági elnök, szónokol. Fölszólít: nemet kell mondani az alkotmányellenes szándékokra, a társadalmi béke megzavarására, a hazugságra, a demagógiára. És: nem félnek tiltakozni a megfélemlítés és a hatalommal való visszaélés ellen. No meg hogy senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos megszerzésére. Ilyenekről papol.

Fejreállás nélkül is előttünk a groteszk. Kis magyar abszurd.