Városnéző séta

Tizenhat év alatt sokféle polgármester bukkant fel a kormányzó és ispánjai jóvoltából. Sok mindent tehettek volna a közösségük érdekében is, de inkább sóhajtva eladták az útépítés miatt a kisajátítás előtt vett földjeiket, ungabunga partikra jártak, ingatlanokat vásároltak, az uniós források lekérése után meg eladtak, párakaput építtettek a lebetonozott főterükre, földbe gyalulták gúnyosan az akkugyárak ellenzőit. Az „aki fizeti a számlát, az rendeli a zenét”-elvet követve felléptek a helyi Sziget-fesztiválon, ahova az általuk építtetett lombkoronasétányon sétáltak be. De leginkább a NER hűséges és jól kereső katonái voltak. Szolgálták, védték, kioktatták és alázták a helyi kritikusaikat, ahogy „fent” látták.

Mikor pedig, hogy a nép véglegesen Föld körüli pályára állította a kormányzót, a polgármesterek hirtelen civil kurázsit villantottak, önérzetesen felszólították az aktív közreműködésükkel odatelepített akkugyárakat a távozásra. Miközben az asztronauta „védbuborékjába” húzódva ellenük irányuló terrort emlegetnek, ÁVO-t, mint a korábban tanárokra, újságírókra, civil jogvédőkre, informatikusokra Pegasust vezénylők, meg hidegháborút, ahogy a Dubaiba költözőktől hallották. A helyiek azonban egyszerű kívánsággal hozakodtak elő: beneveznének kollektíven egy exkluzív sightseeing tourra, mert a földjeiken álló gyárakat látják, a legszebb partjaikon a NER-oligarchák által építtetett, általuk megközelíthetetlen szállodákat is, de ők szívesen szelfiznének a polgármesterükkel az európai uniós támogatásokat dokumentáló táblát közösen tartva az általa a helyi közösség számára teremtett modern épületek és a közösség szeretett terei előtt.

Nem lesz egész napos program.