A foci megvan!

VISSZHANG - LXX. évfolyam, 26. szám, 2026. június 26.

Iván Csaba FIFA Casino című glosszáját ezzel a bölcsességgel kezdi: „Az üzlet az üzlet.” Ahol ugye „[k]e­mé­nyek a játékszabályok, az érzelmeknek sok szerepük nem lehet”.

Mindebből pedig máris oda konkludál, miszerint: „Most épp a focit veszítjük el (…) ahol az eredmény mindent felülír, ezért zseniális taktikusnak azt az edzőt tartják, aki képes az ellenfél játékát megbénítani, akkor már a diadalhoz elég lesz, ha egy kapust a szögletnél labdával együtt átlöknek a gólvonalon.”

Csakhogy ez az átlökős sztori badarság! Nem állítom, hogy soha nem történik – még a VAR kontrollja mellett is – játékvezetői tévedés, de hogy a diadal titka a gólvonalon átlökés lenne? Ez még az anyósomnak azt a gondolatmenetét is felülmúlja, amely szerint több labdát kellene adjanak a szerencsétlen játékosoknak, hogy mindannyian, kénytelen-kelletlen, ne azt az egyet hajkurásszák.

A szerző gúnyolódva megjegyzi: „Emelni kell a létszámot... Dőlni fog a lé.” A „megoldást” is megmutatja. „A nagy pénz a közvetítésben van? Akkor hétfőtől vasárnapig legyenek meccsek a nap 24 órájában. Rendezni kell klubvébét olyan résztvevőkkel, akik a megye kettőben is nehezen tudnának megkapaszkodni. Egy Kispitvar–Csalános vagy egy Nepália–Szingisztán összecsapást miért ne harangozhatna be a sajtó rangadóként?” Na persze a valóság nem ez! A szerző szemüvege erősen torzít, előítéletes.

Jóllehet az írása megjelenésekor, sőt eme észrevételem megírásakor a most zajló világbajnokság még a felénél sem tart, az azonban máris megállapítható, sokat fejlődött a világ focija, a vb-mérkőzések is többnyire telt házak előtt zajlanak, a játék rendkívül felgyorsult, hihetetlen kondíciójú játékosokat láthatunk, már-már zsonglőr szintű labdakezelés, hatalmas küzdeni tudás tapasztalható a kis országok játékosai részéről is. Na persze történnek szabálytalanságok, de a durva, kirívó esetek száma elenyészően csekély, és gyakran szemtanúi lehetünk, amint a meccs végén egymást és az ellenfelet ölelgetik a játékosok, az edzők.

Az is megállapítható, hogy a kis csapatok többnyire a világ legjobbjainak is méltó ellenfelei, vagyis az erőviszonyok kiegyenlítődtek.

Szóval valójában semmiben nincs igaza Iván Csabának. A focit nem veszítettük el. Sőt!

Legfeljebb azon szomorkodhatunk, hogy a megemelt létszámú résztvevők között Szingisztán és Nepália van ott, nem Magyarország.

A szerző további cikkei

LXX. évfolyam, 34. szám, 2026. augusztus 19.
LXX. évfolyam, 32. szám, 2026. augusztus 7.
LXX. évfolyam, 18. szám, 2026. április 30.
Élet és Irodalom 2026