Éltetők
PÁRATLAN OLDAL - LXX. évfolyam, 25. szám, 2026. június 19.Ha jól belegondolunk, s miért ne tennénk, itt tizenhat évig – nem deklaráltan ugyan, de mégis – rendeleti kormányzás folyt, minek következtében pusztult az ország rendesen: gazdaságilag, kulturálisan, erkölcsileg, mindenhogy. Voltaképp mindvégig egyetlen központi akarat érvényesült a döntéshozatal valamennyi szintjén. Aztán, az idén, április 12-én a választók többsége véget vetett ennek a pofátlan önkényuralmi tobzódásnak.
Keveseket lepett meg, hogy a bukott pártszövetség elmúlt hétvégi tisztújító kongresszusán – ha csak egy évre is – újfent bizalmat szavazott „a harcot soha föl nem adó” (?!), örökös pártelnöknek, volt miniszterelnöknek. Hogy folytassa az eddiginél is radikálisabban, és újuljon meg és építkezzen, ahogy kedve tartja.
A méltatlanul elfeledett Szilvási Lajos (1932–1996) írótól származik a szentencia, miszerint „a gazembereket a tisztességesek gyávasága élteti”. Föltételezve persze, teszem hozzá, hogy a gyáva éltetők valóban, és nem csupán látszólag feddhetetlenek.
