Csak ne felejtsük el – 2021

Hogy mégis, mire mentek el a nagy pénzek a járvány idején?

Abban az évben – szinte hihetetlen –  a Mészáros Lőrinc egyik cége által elnyert Budapest–(Kelebia)–Belgrád vasútvonal felújítása kapta a legnagyobb költségvetési támogatást, nagyobb összeget még a Paks 2-re célzott  115,9 milliárd forintnál is (ezt maga a kormány ismerte el a költségvetés fejezeteinek indoklásában).

A járvány első hulláma után, amikor sokan megkönnyebbültek, és sokakat megtévesztettek, következett a szakemberek által pontosan megjósolt második, a harmadik, a negyedik, végül az ötödik hullám. A járvány magyarországi áldozatainak száma a hivatalos statisztika szerint 44 474 volt, a halálesetek száma a népesség arányában számolva a legmagasabb Európában. A kormány – kihasználva a veszélyhelyzet fenntartásából adódó jogi előnyöket – ellenőrizetlenül költött százmilliárdokat, értelmetlenül vásárolt olyan kínai lélegeztetőgépeket, amiket végül soha nem vettek használatba, és amihez a magyar technikai és személyi feltételek nem volt adottak.

2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence azt állította, hogy rövidesen gyártani kezdik a magyar lélegeztetőgépet. Közben a külügyminisztérium ezer gépet vásárolt a holland–izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól, a szerződést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra, és mint utólag kiderült, nem is volt hivatalos szerződés, csak egy átvételi elismervény, ám a gépeket soha senki nem látta.

Szijjártó Pekingben személyesen intézkedett. Tizenkétezer lélegeztetőgép, VG–70 típusú, ez a legkorszerűbb, darabja 29 500 dollár, nem harminc, mert így jobbak az adózási feltételek. A maláj hatóságok mindent alaposan ellenőriznek. Három részletben szerződünk, három részletben szállítunk. A végösszeg tehát 300 millió dollár. A magyar szerződő fél a TMT Technics lesz, Dr. Tóth Sándor vezérigazgató fogja aláírni. Így jobb lesz. – Szijjártó tárgyalási stílusához hozzátartozott, hogy magyarázat nélkül intézett el korábban elfogadott javaslatokat. Működés közben nem lehetett megnézni, mert „jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban. A raktárban természetesen kibontunk egyet és teljes részletességgel megmutatjuk. Két orvosunk elkíséri a szállítmányt Budapestre, és jelen lesz az üzembe helyezésnél. Az ő költségeiket a nemzetközi szabályoknak megfelelően a vevők fizetik.” „A raktárból Önök vállalják a szállítást a repülőtérre, ott megtörténik a vámolás és mehetnek a gépek.” Ekkora összeget fizetni előre a világjárvány közepén, úgy, hogy még csak nem is látjuk, hogy mit veszünk?

Ha nincs bizalom, mondták sértetten a kínaiak, akkor nincs üzlet.

2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek. „Elkészültek a Magyarországon gyártott, világszínvonalú lélegeztetőgépek” – jelentette be 2020. szeptember 25-én Szijjártó Péter, miközben Vácon még tervek sem voltak. „A Magyarországon gyártott lélegeztetőgép technológiai szempontból ma a legjobb a világpiacon: korhatár nélkül alkalmazható, alacsony energiafelhasználású és függetleníthető a kórházban lévő intenzív osztályokon rendelkezésre álló sűrített levegőt biztosító kiállásoktól.”

Ezekből soha egyetlen darab nem került a kórházakba.

2021 végén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Debrecenben elhelyezte a nemzeti oltóanyaggyár alapkövét, és azt mondta, hogy egy évvel később megkezdődik a vakcinagyártás. „Évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártanak majd az üzemben. A fejlesztés hazai oltóanyagból teszi tartósan lehetővé a biztonságos ellátást, hatékony és gazdaságos védekezést biztosít majd az esetleges későbbi világjárványok, lokális járványok ellen, miközben munkahelyeket is teremt.” Az avatáson Pósán László, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta, „vakcina nélkül nincs egyéni szabadság, nincs szabad mozgás”, így a vakcinagyártással Debrecen ismét a szabadság őrvárosa lesz. „Ezzel a beruházással Debrecen felkerül a világ egészségügyi térképére” – fűzte hozzá. Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő az ország legfontosabb beruházásának nevezte a nemzeti oltóanyaggyár felépítését. Magyarországon a legfőbb érték az ember, és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban „azzal szembesültünk, ha baj van, csak magunkra számíthatunk” – mondta. Hangsúlyozta: fel kell építeni azokat a kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik a magyar emberek megvédését. Papp László (Fidesz–KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: 2014 óta eurómilliárdok érkeztek a városba, több mint tízezer új munkahely létesült, de a mostani fejlesztés más: olyan stratégiai beruházás, amely „az egészségügyi ellátás biztonságának megőrzésével garantálja az ország működőképességének fenntartását”. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az ország sorsára is kiható beruházásnak nevezte az oltóanyaggyár felépítését, Bács Zoltán egyetemi kancellár pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltóanyaggyár az ország első egyetemi ipari parkjában épül fel. Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke szerint a függetlenséget, az ellátásbiztonságot jelenti majd az új oltóanyaggyár, „életminőségünket csak ez tudja biztosítani”. Most éjjel-nappal munka következik, hogy az első ampullák a jövő év végén elkészülhessenek Debrecenben – tette hozzá.

A gyárban soha egyetlenegy ampulla oltóanyag nem készült, a gyár helyét belepte a gaz.

Európában egyedül Magyarországon volt rendeleti kormányzás.