Hova sietünk?

Aki már több felfordulást megért, nagyjából sejti, hogyan következnek az események egymás után. A nyomott csendet a remény sugarai törik meg, ekkor az emberek elkezdenek egyre nyíltabban beszélni, szigorúan megbízható körökben szervezkedni, amik aztán egyre tágabbá válnak, már érzik a változás lehetőségét, majd egy ponton bekövetkezik a nagy fordulat, mint most a váratlanul nagyarányú választási győzelem. Ezután előbújnak a csendesek is, mert érzik a továbbmozdulás lehetőségét, és egyre többet kívánnak, hiszen megtalálhatják az archimedesi pontot, ahonnan felboríthatják a régi világot, és valami egészen mást teremthetnek. Jól érzik, mert ha most nem mozdítják ki a sarkából, akkor hamarosan az új rendben konszolidálódik, ami volt, lassan elfogy a forradalmi lendület, és minden újra elcsendesedik.

Az egyetemi szabadság felé

De egyelőre még terjed az árhullám. A Budapesti Gazdasági Egyetemen, amely a rektora által szigorúbban felügyelt intézmények közé tartozik, „oktatói és hallgatói petícióban követelik a rektor azonnali lemondását, az alapítványi fenntartói modell megszüntetését, valamint az intézmény autonómiájának helyreállítását”.1 A Metropolitan-botrány is terjed tovább, a Corvinuson felbukkant egy márciusi ügy, mert akkor mondta le az egyetem vezetése egy orosz dezinformációs témájú nemzetközi konferencia megrendezését,2 az SZFE rektora a Facebookon csatázik a kihívóival,3 a szegedi egyetem kuratóriumi elnöke a helyi tévének adott interjút,4 amivel egyik neves oktatójuk szállt vitába,5 és így tovább.

Közben megjöttek az előre menekülők is. Például a Debreceni Egyetem friss rektora, Bács Zoltán, akit ugyanoda még Orbán Viktor nevezett ki kancellárnak a mellé a Szilvássy Zoltán rektor mellé, aki Putyin egyetemi díszpolgári címét terjesztette elő (és azt csak azért vonták vissza, mert a kitüntetett elfelejtette átvenni). Így akármi lesz a kuratóriumukkal, az új rektor biztosítja a változatlan irányvonalat – igaz, gondosan igyekszik levédeni magát, mert az eddigi fideszes országgyűlési képviselők helyett most Tisza pártiakat kértek fel tanácsadónak.6 Mondhatnánk, a régi rómaiakat átfogalmazva: az egyetemnek nincs szaga.

Sőt, a Palkovics miniszter alatti egykori engedelmes felsőoktatási államtitkár, az azóta miskolci rektorrá lett Horváth Zita is megtért, mert pontosan bemutatja, hogy az alapítványosításért cserébe a költségvetési támogatás jelentős emelését ígérte a kormány, amit aztán meg is kaptak.7 Ezért érte meg a szenátusoknak megszavazni az átalakulást. Az interjúban az előző kuratóriumi elnök, az akkor még miniszter Varga Judit neve is előkerül. Ő most az egyetem Budapesten megalapított, 3 milliárdos támogatású Közép-európai Akadémiájának az alkalmazottja,8 ahol „egyéb feladatai mellett most indított egy angol nyelvű beszélgetéssorozatot a jogi hivatás különböző tagjaival” – havi 2,1 millió forint fizetésért, PhD és tu­do­má­nyos publikációk nélkül. De nincs mit csodálkoznunk, hiszen az „Akadémiának” a szakmai vezetője az a MAB-elnök, akiről közismert, hogy Varga Judit baráti köréhez tartozik.9

De akkor mi legyen az egyetemi kekvákkal? Brüsszeli tárgyalásai után Magyar Péter bejelentette, hogy az itt korábban vagyonhalmozó (ménesbirtok stb.) és ideológiaterjesztő (MCC stb.) szervezeteknek nevezett kekvákat még a nyár végéig megszüntetik – nagyon helyesen, hiszen ezek részben harácsolási, részben pártpolitikai célokat szolgáltak az állampolgárok pénzén. De azt is helyeseljük, hogy nem kapkodják el az egyetemi kekvák átalakítását, mivel az itt folyó kutatásokat és oktatási tevékenységeket érintené hátrányosan, ha egyik napról a másikra gyökeresen más rendszerekre kellene átállni.

Nincs más, mint elindítani egy olyan tárgyalási folyamatot, amelyben a kormány egyeztetések révén kidolgozza azokat az alternatívákat, amelyek a nemzetgazdasági irányelvekkel összeegyeztethetőek, és amelyek közül az adott egyetemi vezetés a számára legkedvezőbbet választja, a költségvetési intézménytől a felsőoktatási vállalkozási közintézeten át az európai jellegű alapítványi egyetemig, különböző átmeneteken keresztül.10

De ne feledjük: közben meg kell erősíteni az egyetemen belüli akadémiai szabadság garanciáit, alulról felfelé megválasztva az új vezetőket, nehogy ugyanazok az örök túlélők kerüljenek fölénk, akik minden rendszert igyekeztek kiszolgálni.

A mostoha központok

Több szálon bonyolódik a kutatóhálózat (KH) sorsa. A legkönnyebben megoldható az ELTE-re telepített négy kutatóközpont (KK) ügye: a bölcsészettudományiból lett humántudományi (HTK), a társadalomtudományi (TK), a közgazdasági és regionális tudományi (KRTK) és a nyelvtudományi (NYTK). A „négyeket” papíron az ELTE (akkori rektorhelyettese és mai rektora, Darázs Lénárd) kérésére, de valójában a HUN-REN vezetésének és a miniszternek a kezdeményezésére egy botrányszagú irányító testületi szavazás után tessékelték ki az addig egységes KH-ból és helyezték az ELTE rektora alá úgy, hogy az egyes KK-k dolgozóinak a saját főigazgatójuk maradt a munkáltatójuk, a rektor csupán a négy főigazgató fölötti munkáltatói joggal rendelkezett.

Erről egy áprilisi interjúban a HUN-REN két vezetője meglepő állításokat tesz: „itt valójában két nagy különálló hálózat működött egy fedél alatt. A teljesen más mindsettel működő humán- és társadalomtudományi és egy más nyelvezetet használó, más mindsettel működő, más célrendszerben gondolkodó természettudományi.”11 Egyrészt maga Gulyás Balázs elnök hangsúlyozta mindig, mennyire egységes a KH, még a döntés előtt pár hónappal is ezt mondta: „Egységben gondolkodó, egyként lélegző, egy szívként dobogó szervezet és közösség vagyunk. Meggyőződésem, hogy el tudjuk és el fogjuk érni a korszerű, minden szinten megújult működést a Magyar Kutatási Hálózatban.”12 Másrészt 15 évig voltam igazgatótársa természettudományi kutatóhelyeket vezető kollégáimnak, de nem tapasztaltam, hogy „más mindsettel”, azaz tudattartalommal kellett volna megküzdenem részükről. Talán Gulyásnak alaposabban kellett volna próbálkoznia…

A számtalan hátrány ellenére, ami emiatt a négyeket érte (a KH egységének megbomlása, a béremelés elmaradása, a bizonytalan jövő), ez annyi előnnyel járt, hogy nem a „senki földjére” vagy ellenséges környezetbe (például a közszolgálati egyetemre) kerültek, hanem rokon szakmákat művelő kollégák mellé – de nem közé, mert integritásukat megőrizhették. Igaz, csupán egy darabig, mert a miniszteri ígéret csak 2026 végéig biztosította a négyek önállóságának fennmaradását, utána a homályos jövendő vár(t) rájuk, amelynek volt egy súlyos fenyegetést jelentő kimenete is.

Nevezetesen az, hogy a határidő lejártával az ELTE saját intézetei, tanszékei közé szórhatja széjjel a KK-kat, illetve részegységeiket, akár egyes kutatócsoportokra, sőt kutatókra lebontva is. De még ha ezt a szélsőséges esélyt elkerülnék is a KK-k, abból a szorításból segítség nélkül nem szabadulhatnának, amit az ELTE-nek azért fontos fenntartania, mert a négyek jelentős hozzájárulást adnak az egyetem nemzetközi hírnevének növeléséhez, a nemzetközi rangsorokban való szerepléséhez, jó közelítéssel gyakorlatilag megdupláznák az érintett tudományszakokon a publikációs teljesítményüket.

Így már érthető, hogy az ELTE nem áldozatot hozott, hanem előnyös üzletet kötött a minisztériummal, és bár a rektor tavaly azzal járta végig a KK-kat, hogy ha a politikai helyzet úgy alakul, ő szívesen „átengedi a KK-kat az Akadémiának”, mostanra mintha meggondolta volna magát. Váratlanul, azaz a főigazgatókkal való előzetes konzultáció nélkül két kérdésről közjegyzővel hitelesített szavazást rendelt el a KK-kban a múlt héten.13 A kérdések: 1) „Kívánja-e, hogy a 2025. augusztus 1-én az ELTE részévé vált kutatóközpontok kiváljanak az ELTE szervezeti rendjéből és irányítása alól?” 2) „Kívánja-e, hogy a 2025. augusztus 1-én az ELTE szervezeti rendjébe került kutatóközpontok további integrációja (kutatási programok jóváhagyása, ellenőrzése, szervezeti és működési szabályzatok, más szabályzatok megalkotása) felfüggesztésre kerüljön, amíg a kutatóközpontok jogi sorsáról fenntartói döntés nem születik?”

A munkatársak első reakciója a bojkott volt, amit aztán felváltott egy „félbojkott” javaslata: mindenki válaszoljon az 1. kérdésre, de senki sem a 2.-ra. Ugyanis máig semmiféle „integráció” nem indult még el a négyek és az ELTE között, csupán a pénz­ügyileg szükséges szervezeti rendbe illeszkedés, hiszen az állami támogatás az ELTE számláján keresztül érkezik a KK-khoz. Közben a legtöbben a négy KK-ban úgy gondolják, őket csak „kölcsönadták” az ELTE-nek, mintegy megőrzésre, különösen most, hogy a kormányváltás után minden reményük megvan, hogy visszakerüljenek az MTA-hoz. Ráadásul az egyik KK-ban 75 százalékos részvétellel internetes közvélemény-kutatást végeztek 10 kérdéssel, és elsöprő többséggel szavaztak amellett, hogy minél előbb az MTA-hoz tartozhassanak önálló irányítású, saját költségvetésű szervezetként.

Most reng a HUN-REN

Amíg a négyeket az ELTE-ről viszonylag egyszerű kormányintézkedéssel át lehet helyezni az MTA-hoz, az önálló jogállású, gyakorlatilag magáncégként (hivatalosan: civil szervezetként) bejegyzett HUN-REN KK-kat már bonyodalmasabb átzsilipelni. Jóllehet legfőbb vezetői, Gulyás elnök és Jakab Roland vezérigazgató érthetően védik a mundér becsületét, de hát az a becsület sok sebből vérzik. Az említett interjúban saját kérdésükre is hamis választ adnak:14 „Hol vannak akadémia alá rendelt kutatóintézetek? Oroszországban, Kínában, Üzbegisztánban, Vietnámban, Mongóliában.” Nos, Mihalik Béla vezető kutató és Molnár Antal igazgató szerint a  „régi” EU-ban Ausztria és Hollandia büszkélkedhet ilyen KH-val, az újabban csatlakozott államok között pedig a cseh, a lengyel és a szlovák tudományos akadémiákhoz van KH rendelve.15 „A világ legjobban működő országaiban, ahol a tudománypolitika nagyon magas szinten van, innovációban világelsők, önálló kutatóhálózatok vannak” – állítják, és ez igaz is a francia (CNRS), olasz (CNR) és spanyol (CSIC) nagyjából hasonló állami KH-kra, valamint az azoktól különböző struktúrájú német Max Planck Társaságra, ám azt elfelejtik kifejteni, hogy egyik országban sem vezették be azt a magáncégszerű konstrukciót, amit nálunk sikerült megvalósítani. És sehol sincsen tudományszakokban, illetve létszámában olyan szűk körű, mindössze héttagú vezető testület, mint nálunk.16 De hozzátehetjük azt is, hogy az európai „mindsetek” nyilván különböznek a Gulyás által ismertektől, hiszen a felsorolt külföldi hálózatokban általában gond nélkül együtt kezelik a humán-, a társadalom-, az élet- és a természettudományi kutatóhelyeket.17

Ha már fentebb idéztük Darázs rektor elkötelezettségét a demokratikus döntéshozatal iránt, azt is meg kell említenünk, hogy mind a kormány, mind a KH reprezentánsai rendszeresen elfeledkeztek arról, hogy az átalakítás számos lépésének megtétele előtt tájékozódjanak a KH dolgozóinak, de legalább intézményvezetőinek a véleménye felől. Az MTA közgyűlése mint a KH „gazdája” 2018-ban nagy többséggel leszavazta az „elcsatolást” – minden következmény nélkül, jóllehet az MTA az Alkotmánybíróságon megtámadta a kormánydöntést. (Az Ab két év után csupán az MTA-tulajdonú épületek ingyenes használatát ítélte el.) Az Eötvös Loránd Kutatóhálózatból HUN-REN-né átvedlett KH-ról sem kérdeztek senkit a hálózatban. Azután a 2024-es törvény előkészítésekor sem, bár akkor figyelembe vették mind az MTA elnökének, mind a KH főigazgatóinak hangos tiltakozását, amellyel így megakadályozták Gulyás elnök egyszemélyi hatalmát a KH fölött. És hiába tüntettek az ELTE-hez betagolt négy KK dolgozói, és utasították el a vezetők is, az átmozgatást könyörtelenül végrehajtották.

De kitér az elnök a fiatal kutatókra is. „Nekünk még 4500-5000 kutatót kellene évente behoznunk a rendszerbe, hogy fel tudjunk emelkedni. Ide kell hoznunk a tehetségeket. Ebben vannak jó kezdeményezések. Csupán példaként: erős szerződésünk van a Nemzeti Tudósképző Akadémiával az egészen fiatalok megszólítására, és minden külföldön élő magyar kutatót szeretnénk visszahozni.” Tekintsünk el a zárómondat táplálta illúziótól, de vajon az e hasábokon többször tárgyalt, Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány hasonló célú kezdeményezése független lenne a HUN-REN-étől? És a fiatal kutatók iránti olthatatlan vágy vajon hogyan viszonyul ahhoz az intézkedéshez, amellyel az MTA idejében oly sikeres „fiatal kutatói” predoktori alkalmazásokat megszüntették? Nem beszélve a Krausz-alapítványnak az NTA elleni korántsem barátságos lépéseiről, melyekért eszerint a HUN-REN fogja kárpótolni az NTA-t? Vagy erről akkor még nem tudtak?

A mundér, amelynek a becsületéért elszántan küzd a két csúcsvezető, azonban foszlásnak indult. Nem elég, hogy a (ma már) névtelen és a törvény értelmében önálló szervezetként sem létező adminisztratív apparátus, a korábbi Központ (angolul: Headquarters) egységvezetői havonként változnak, mostanra már a pár hónapja kinevezett alelnökök (köztük az utólag a humán szféra helyébe lépő „határterület”-reszortú Aczél Petra) is eltűntek, legelőször minden közlemény nélkül az élettudományt felügyelő debreceni Nagy Péter professzor, majd egy, a Te­lexnek adott magyarázatban közölték, hogy „az érintett felek megállapodtak a munkaszerződés próbaidő alatti megszüntetésében”.18 Aczél Petra és a gépjárműmérnök docens Szalay Zsolt neve lapzártakor még látható a honlapon, de utóbbinak a múlt szombaton meghirdetett interjúja a Klubrádióban minden magyarázat nélkül elmaradt. Sőt a foszladozás már elérte az alelnökök fölötti szintet is.

Mint már utaltam rá, a KH e nagyobb felének a visszaköltöztetése az MTA alá, ahogy a nagy többség, de feltehetőleg nem mindenki szeretné, már csak azért sem lesz olyan egyszerű, mint a ELTE-re száműzött „négyeké”, mert ehhez egyrészt több törvényt is meg kell változtatni, és nemcsak egyszerűen eltörölni a HUN-REN-re vonatkozó külön törvényt (!), hanem módosítani az MTA tv.-t is, amit viszont nyilván többoldali konzultációk kell hogy megelőzzenek, hiszen ennek a speciális köztestületi szabályozásnak több más olyan pontja van, amelyekhez ilyenkor érdemes hozzányúlni. Sőt, akkor az Alaptörvényt is érinteni kell, ha már ott egy passzusban említik a Magyar Művészeti Akadémiát az MTA-val, de a csupán az MTA-n belül, szegény rokonként számontartott Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiáról sehol nincsen szó.

Ám nemcsak erről kell egyeztetni, hanem a KH új irányítási rendszeréről is: mekkora szerepe legyen benne az MTA-nak, a KH érdekképviseleti szervezeteinek, a kormánynak, a nemzetközi tudományos tekintélyeknek stb. Itt nem kívánom visszasírni a 2019 előtti rendet, de nem hallgathatom el, hogy az akkori Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának 15 tagja közül 11-et a kutatóintézetek (nem vezető beosztású) munkatársai közül jelöltek, 3 főt a kormány, és az elnöke az MTA főtitkára volt. Az intézetek jelöltjeit első körben a tudományos osztályok, majd a közgyűlés hagyta jóvá. Ezen túlmenően az osztályoknak vagy a közgyűlésnek nem volt beleszólása a KH tevékenységébe. Tény azonban, hogy a mindenkori MTA-elnök, illetve főtitkár (mikor melyiknek volt nagyobb hatalma) befolyásolta a legjobban a döntéseket. Ezzel együtt az önálló intézeteknek, illetve központoknak nagy függetlenségük volt a kutatási irányok kijelölésében, de évenként a teljes nyilvánosság előtt kellett beszámolniuk eredményeikről – amit az elmúlt hét évben nem tapasztalhattunk egyik szervezeti felállásban sem.

Végül, ha múltkori észrevételemre le nem állították is a KH-nak a választások előtt publikált főigazgatói pályázatait,19 de felismerve a változó helyzetet, a határidőket május 31-ről szeptember 1-re módosították,20 talán nem véletlenül épp két nappal azután, hogy Tanács Zoltán szakminiszter látogatást tett náluk és megbeszélést tartott a vezetőséggel, ahonnan két IT-tag maradt távol, de a Fideszből válogatott FB teljes létszámban megjelent – a fényképről kisilabizálva, mert neveket a kommüniké csak a minisztériumi látogatókról közölt.21

Őszintén szólva én szívesen reménykednék abban, hogy szeptember 1-je után már nem ugyanazok a vezetők fognak főigazgatói megbízást adni a nyertes pályázóknak – ha ugyan ez a pályázat még érvényben marad addig. Erre Tanács miniszter is javaslatot tett nyilatkozatában: „Álláspontom szerint az lenne a legszerencsésebb, legtisztább megoldás, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója a kialakult helyzetre való tekintettel lemondana, és egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát.”22

Most már tudjuk, hová sietünk…
 

1 https://hvg.hu/itthon/20260523_a-bge-rektoranak-azonnali-tavozasat-kovetelik-az-oktatok-es-a-hallgatok
2 https://444.hu/2026/05/29/a-valasztas-utanra-halasztotta-a-corvinus-rektora-az-orosz-dezinformaciorol-szolo-konferenciat-egy-szenator-lemondott-racz-andras-eljon-az-egyetemrol-a-dontes-miatt
3 https://www.facebook.com/sepsi.eniko; https://hvg.hu/kultura/20260523_szfe-freeszfe-egyetemi-autonomia-sepsi-eniko-rektor
4 https://www.youtube.com/watch?v=9W6BoUgRB70
5 https://szeged.hu/cikk/nem-kellett-hozza-utasitas
6 https://debreciner.hu/cikk/strategiai-tanacsadonak-keri-fel-a-debreceni-egyetem-a-tisza-harom-orszaggyulesi-kepviselojet
7 https://hvg.hu/360/20260528_a-miskolci-egyetem-rektora-a-modellvaltasrol-nem-tudom-azt-mondani-hogy-nem-voltak-benne-politikai-szempontok
8 https://centraleuropeanacademy.hu/
9 https://www.es.hu/cikk/2025-06-20/kenesei-istvan/adok-kapok-.html
10 Kováts Gergely egy. docens (Corvinus Egyetem) szíves közlése alapján.
11 https://telex.hu/techtud/2026/04/26/hun-ren-interju-gulyas-balazs-jakab-roland-kormanyvaltas-tudomanypolitika-innovacio-kutatohalozatok-dpk
12 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/egy-szivkent-dobogo-szervezet-es-kozosseg-vagyunk-a-hun-ren-szimpoziumot-tartott-az-uj-szekhazaban-108727
A hivatkozott helyet a HUN-REN honlapjáról már törölték, csak a webarchívumban lehet elérni. Ez nyilván nem véletlen.
13 https://www.klubradio.hu/adasok/az-elte-rektora-szerint-nem-okoz-politikai-gellert-az-kutatokat-meglepo-akciojuk-161008
„A rektor május 20-án este levélben jelentette be az érintett munkatársaknak, hogy dolgozói véleménynyilvánító szavazást szervez az ELTE a hozzá tartozó kutatóközpontok jövőjéről. Darázs azt is közölte, az egyetem a szabályszerű kiváláshoz három feltételt szab, amit a Klubrádiónak is megerősített. Az alábbi három feltételt állították: – az MTA kezdeményezi az ELTE-nél a kutatóközpontok visszacsatolását, – az ELTE megkérdezi a dolgozókat, hogy egyetértenek-e a szervezeti átalakítással, – az egyetemet fenntartó állam képviseletében a felsőoktatásért felelős miniszter támogatja a visszacsatolást.
Ha ezek teljesülnek, az ELTE minden további nélkül visszaadja a kutatóközpontokat az MTA-nak. Addig pedig, ígéretükhöz híven, semmifajta olyan integrációs lépést nem tesznek, ami a kutatóhelyeknek más szervezetekbe olvadását, felosztását eredményezné.”
14 https://telex.hu/techtud/2026/04/26/hun-ren-interju-gulyas-balazs-jakab-roland-kormanyvaltas-tudomanypolitika-innovacio-kutatohalozatok-dpk
15 https://telex.hu/velemeny/2026/04/27/a-hun-ren-vezetoinek-magyarazkodasa-a-magyar-tudomany-ertelmetlen-es-pusztito-vesszofutasanak-meltatlan-dokumentuma
A két történész aprólékosan szétszedi a HUN-REN-vezetők állításait.
16 https://hun-ren.hu/iranyito-testulet A tagok között 3 orvos, 2 fizikus, egy mérnök és egy banki szakember van.
17 Havas Attila tud. főmtrs. publikálatlan felmérése alapján.
18 https://telex.hu/techtud/2026/05/29/hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-tudomanyteruleti-alelnokok-lemondas-szalay-zsolt-aczel-petra-nagy-peter
19 https://www.es.hu/cikk/2026-04-30/kenesei-istvan/forr-a-vilag.html
20 https://hun-ren.hu/szakmai-hirek/modosul-a-hun-ren-foigazgatoi-palyazatainak-utemezese-110126;
https://hun-ren.hu/dg_positions
21 https://hun-ren.hu/szakmai-hirek/tanacs-zoltan-tudomanyos-es-technologiai-miniszterrel-es-munkatarsaival-talalkoztak-az-iranyito-testulet-es-a-felugyelobizottsag-tagjai-110120
22 https://www.facebook.com/photo/?fbid=122134900665027710&set=a.12210100184702771;
https://telex.hu/techtud/2026/05/26/tanacs-zoltan-miniszter-hun-ren-kutatohalozat-gulyas-balazs