Nyílnak a zsilipek

Egyetemek, pénzek, kutatások

PUBLICISZTIKA - LXX. évfolyam, 21. szám, 2026. május 22.

Kiöntött a Tisza, és ezzel párhuzamosan egy csomó folyón, patakon és egyéb vízfolyáson emelkednek a zsilipek, vagyis kezdenek bátorságra kapni az emberek, akik lassan elhiszik, hogy vége annak a korszaknak, amelyben szabadságvesztés ugyan nem járt a nyílt beszédért, de más retorziókra számítani lehetett – nem említve a választások utánra tartogatott intézkedéseket, például az ellehetetlenítési törvényt, amely a barátságtalan autokráciából már a komor diktatúra felé mutatta az utat.

 

 

A szabad levegő hatása

Úgy hírlik, rektorok, kancellárok és más vezetők a székükbe kapaszkodva igyekeznek bizonyítani, hogy ők (vagy legalább a családjuk) már régóta támogatták a Tiszát. Hja, kérem, az egzisztenciális gondok felül tudják írni a tényeket. Fontosabb viszont az a folyamat, amely megindult az egyetemeken. Nem várnak kormányzati intézkedésekre, mert még az országgyűlés megalakulása előtt, április 30-án (mintha tudták volna, mit írok az aznapi ÉS-ben),1 lemondott például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem teljes kuratóriuma, az Orbán-kedvenc Böszörményi-Nagy Gergellyel az élen. Most újra napirenden van a rektorválasztás, de ezzel párhuzamosan a MOME szervezeti átalakítása is terítékre kerülhet, hiszen a Tisza-kormány kimondott szándéka a kekvák megszüntetése.2 Az „elrabolt” SZFE hallgatói is lázadoznak.3 A következő jelentkező a Corvinus volt, ahol az oktatói szakszervezet követelte az alapítványi modellről való lemondást, vagyis a kuratórium távozását és az egyetem vezetésének megújítását.4 Erre az egyetem egy pár nappal korábbra datált és nyilvánvalóan már régebben kimunkált programot tett közzé az intézmény átalakítására és fejlesztésére.5 Szegeden egy egyetemi önszerveződő csoport szólítja fel a vezetést lemondásra.6 A BME, vagyis a Műegyetem oktatói csoportja is sürgeti a megújulást, határozott elképzelések mentén.7 Pécsett maga a februárban megválasztott, de még hivatalba nem lépett rektor nyilatkozott arról, hogy a kekvákat meg kell szüntetni (természetesen az ATV-nek, mert valamely okból ez a csatorna bármely egyetemi vagy jogi ügyben Fábián Adriánt kérdezi meg).8 Csatlakozott hozzájuk az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyik doktori iskolája is, mert elégedetlenek a függetlenség mértékével, aminek az érdekében a kekva elől a katolikus egyházhoz menekültek annak idején.9 De nem érdemes sorolni, mert a zsilip nemhogy megnyílt, de valójában átszakadt, és a szabadság levegője egyre újabbakat késztet megmozdulni – tekintet nélkül a lapzárta idejére.

Mindez arra mutat, hogy az erjedés, vagy inkább az áradás visszafordíthatatlan, és akik eddig tűrték a fejük fölött zajló egyetemi átrendezést, azok elérkezettnek látják az időt, hogy a választások eredményét konvertálják a mindennapi környezetük, a sorsukat uraló szervezetek gyökeres transzformálására. Az oktatási kormányzatnak ezek után nem kell aggódnia, hogy elegendő támogatása lesz-e, hogy terveit megvalósítsa. A részletek kidolgozására persze oda kell figyelni, és az egyeztetések nem megúszhatók, hiszen számos megoldás kínálkozik az (európai standardok szerint átalakított) alapítványok megtartásától kezdve az állami tulajdonba visszavett egyetemekig. Nem beszélve a kivételezett Közszolgálati Egyetemről annak agyontámogatott Tanárképző Karától a sajátos oktatói nómenklatúrájáig. Ez azonban csak az egyik, és véleményem szerint külsődleges, kevésbé lényeges oldala az átalakulásnak.

A másik, lényegesebb összetevője az, ami a fejekben fog lezajlani. Amikor ugyanis felfogja az akadémiai közösség, hogy itt valóban lehetőség van a szabad cselekvésre, akkor kell eljönnie az eddigi, ha nem is mindenhol, de a legtöbb intézményben bevezetett parancsuralmi rend felszámolásának. Nem véletlen, hogy az előbb sorolt kezdeményezések mind az eddigi egyetemi vezetések megújítását irányozzák, és az oktatási kormányzatnak ehhez kell majd hathatós segítséget nyújtania, mert ha nem teszi, hamar visszanyeri a momentumot az eddigi „uralkodó osztály”. Új vezetői választásokat kell kiírni, lehetőséget adva a tulajdonképpeni „csendes többségnek”, akiknek eddig el kellett viselniük a „nerencek” irányító szerepét. És persze felismerve azt is, kik voltak azok a vezetőik, akik az intézet, a kar vagy az egyetem érdekeit próbálták a kormányzati önkény ellenében érvényesíteni.

Ha ugyanis a jelenlegi szenátusok tehetnek javaslatot a leváltandó kuratóriumok helyett kinevezendő új tagokra, akkor szélsőséges esetben az a helyzet állhat elő, amit a teljesen gleichschaltolt, vagyis elfideszesített vezetésű Színház- és Filmművészeti Egyetemen várhatunk: akár a jelenlegi tagokat is újrajelölhetik, de legalábbis nekik kedves személyeket fognak ajánlani. És vajon melyik szenátus lesz a saját ellensége, hogy az eddigi tevékenységüket kritikusan vizsgáló tagokat ajánljanak? Hiszen már igyekeznek előre menekülni, nemcsak az oktatási kormányzat által jobbára érinthetetlen egyházi egyetemek, mint például a református Károli, ahol Trócsányi László rektort már most kinevezték jövő januári kezdettel,10 hanem a dunaújvárosi is, ahol az elsők között igyekvő „modellváltó” András István újabb ötéves megbízatást vehetett át Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnöktől. Nem lehet megúszni tehát az egyetemi vezetésnek alulról fölfelé lebonyolítandó újraválasztását, és addig ideiglenes kuratóriumok kijelölését, ahogy ezt legutóbbi írásomban vázoltam (ÉS, április 30.),11 és amint ezt nálam részletesebben a Corvinuson működő kutatócsoport vezetői a Telexben kifejtették.12

Emellett még azt a problématípust is kezelni kell, hogy mit kezdjenek a minisztériumokból, alapítványokból az egyetemekre visszaejtőernyőző káderekkel. Nem kevesen vannak azok, akik egyetemi állásukat függesztették fel, de most visszatérnének korábbi munkahelyükre. Navracsics Tibor exminiszter például egyetemi docensként, Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója adjunktusként az ELTE jogi karára, Hiller István eddigi ellenzéki képviselő pedig a BTK-ra. Jóllehet többen, mind oktatók, mind hallgatók tiltakoznak ez ellen, ám ha tudományos teljesítményük igazolható, akkor nem lehet kifogást emelni. A gond az, hogy Mráznak például minimális a publikációs listája, az MTMT szerint 26 év alatt 15 tudományos műve keletkezett, Hirsch-indexe 2 (kettő),13 Hiller a magyar táblázatba nem vezetett fel hivatkozásokat, de a nemzetközi adatbázis szerint h-indexe 4, Navracsicsé 6. (Egy tudós h-indexe azon publikációinak a száma, amire legalább h-szor hivatkoztak.)

Végül idézzük vissza, hogy a Kecskeméti Egyetemen milyen sikeresen síbolták ki a beruházási támogatást az MNB-alapítványokhoz, amitől a Metropolitan Egyetemen is kedvet kaptak hasonló akciókra, mint cikksorozatában a Telex ismertette.14 A METU-­ról és az MMA-tól indulva nagy karriert befutó sokoldalú rektoráról, Kucsera Tamás Gergelyről már tavaly is megemlékeztünk itt.15 Most mindannyian lemondtak posztjukról, de lehet, hogy a büntetőhatóság ennyivel nem éri be. Ki mondta, hogy éhen hal, aki egyetemi állásba megy?

 

Az utolsó napok pénzei

Nagy port vert fel a hír, hogy az e hasábokon többször emlegetett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány a Magyar Hangban közölt dokumentumok szerint Hankó Balázstól, de gyakorlatilag Orbán Viktortól februárban 262 milliárd Ft támogatásban részesült, aminek első, 22 milliárdos részletét áprilisban már át is utalták16 – jóllehet, ahogy ezt Varga-Damm Andrea kiderítette, csak május 1-jén, vagyis jóval a választások után, de egy héttel a kormány megalakulása előtt jegyezték be a bankszámlájukat a bíróságon.17 Tudvalevő, hogy a már Nobel-díjas Krauszt nagy gaudiummal fogadta (vissza!) az akkori kormányzat a tudománymenedzselők közé, megkapott minden kitüntetést, majd összesen 95 milliárd Ft-ot a (többek által kétségbe vont eredményességű) molekuláris ujjlenyomat egészségügyi felhasználását kutató projektjéhez, gyakorlatilag megkerülve a hazai bírálati rendszert, vélhetően Orbán Viktor döntése révén.18 Attól kezdve Krausz felhagyott például az oktatás helyzetének kritikus kommentálásával, és nem kötözködött tovább a kormánnyal. Miután átalakította és szinte „egyablakossá” tette a hazai pályázati rendszert a Kutatási Kiválósági Tanács megalakításával, onnét elvonult Hankó főtanácsadójának,19 illetve részben saját projektje, részben pedig az Élvonal kialakítása irányában. Emlékeztetünk rá, hogy az Élvonal is kekva, vagyis az itt parkoló pénzekre a kormánynak semmi hatása nem lenne – ha a Tisza nem kapott volna 2/3-ot a parlamentben. Mert így alapítói jogával élve lenullázhatja a korábbi döntéseket, és visszavonhatja az adományozott összeget, ahogy azt közvetlenül a kinevezése után Magyar Péter, majd Tanács Zoltán miniszter meg is ígérte, sőt meg is indokolta.20

A 444.hu a kuratórium másik magyar tagját, Lovász Lászlót kérdezte, és így foglalta össze a beszélgetést: „Lovász nekünk azt mondta, hogy a kuratórium tagjaként ő ismerte az alapítványnak megítélt 260 milliárdos összeget, de ennek a letárgyalásánál ők még nem voltak jelen, és bár kaptak költségvetési tervet, ezzel érdemben nem foglalkozott a testület. Így azt sem tudja megítélni, hogy a támogatás összege mennyire indokolt. »Azt sem tudom, hogy magát az összeget ki határozta meg, hogy Krausz kért ennyit, vagy hogy volt, de ezek nem olcsó dolgok.«” Vagyis még a kuratórium sem tudta, milyen költségvetésre kérnek ekkora összeget. A tehetséggondozást rendkívül fontosnak tartó Lovász rendületlen támogatását azért sem értem, mert mint erről itt is beszámoltam, Krausz a „belpolitikai helyzetre” hivatkozva lemondta a nagyszámú diákot támogató és 13 éve sikeres Nemzeti Tudósképző Aka­dé­mia évi 1 milliárd Ft-os finanszírozását. A két szervezet vezetője közötti vitát a jegyzetekben lehet követni.21

 

 

Mi lesz veled, kutató­hálózat?

De nézzünk a tények mögé! Orbán kormányzásának 16 éve alatt láttuk, hogyan szünteti meg a tőle független szervezetek befolyását az általa fontosnak tartott területeken. Ami az akadémiai világot illeti, már a kekvák megalapításakor felhívtam a figyelmet, az akció azt a célt szolgálja, hogy kivonják a felsőoktatást a mindenkori állami felügyelet alól, hiszen a pártkedvencekkel telezsúfolt kuratóriumok akkor is a vezér igényeinek tesznek majd eleget, ha netán kormányváltás jön – mert Orbán egy dolgot nem tudott elképzel­ni: hogy ha veszít, akkor a 2/3-ot is eléri az ellenfél, hiszen az egész választási rendszert az egyetlen fordulóval, a választókerületek gerrymanderezésével, a győzteskompenzációval stb. annak a célnak rendelte alá, hogy az ő egyetlen nagy pártja uralja a mezőnyt az összefogni képtelen sok kis párttal szemben. A vagyonkimentő (vö. ménesbirtok) és ideológiaterjesztő (vö. MCC) kekvák mellett az egyetemek alkották az egyik célcsoportot, és sajnálattal kell konstatálnom, hogy a pénz szaga sikeresen korrumpálta az oktatók és vezetők többségét: ellenállás csak kivételesen bukkant föl.

A másik irány a tudományos kutatás volt. Itt az MTA függetlensége volt a zavaró tényező, amit mégsem lehetett egy Kádár-kori stílusú törvénnyel lebontani. Ehelyett a támadás a kutatóhálózatra (KH) irányult, talán mert úgy vélték, a KH nélkül az Akadémia elveszti létokát, de minimum a befolyását a társadalomra. Előbb 2019-ben egy állami szervezetbe vitték ki az összes MTA-intézetet (és egyetemi kutatócsoportot), megtalálva hozzá egyszemélyi főnöknek a miniszterelnök saját főtanácsadóját, Maróth Miklóst, akinek változatos minősítésű tevékenységéről itt korábban többször megemlékeztünk. Aztán alighanem elégedetlenek lévén vele, három éve Orbán lecserélte őt a Stockholm–Szingapúr-járaton érkező (akkor még) jó hírű neurobiológusra, Gulyás Balázsra, aki mellé Csák a KH-ban addig ismeretlen vezérigazgatói posztra a magát mesterségesintelligencia-szakértőnek mondó Jakab Rolandot helyezte. És elkezdődött az utólag már ámokfutásként jellemezhető időszak, amelyben a felmérések, fejtágítók, látogatások, excel-táblák, kabinetek, nagykövetek HR-vezérelt özöne zúdult a KH-ra egyrészt ahelyett, hogy tartalmas (és jól finanszírozott) kutatásokra fordíthatták volna a pénzt és időt az érintettek, másrészt porig rombolva Orbánnak azt a tervét, hogy a KH átvegye az MTA helyét a kutatásirányítás, illetve a társadalmi hatás gyakorlása terén. A harmadik ág, amelyen keresztül erodálták az MTA befolyását, a pályázati rendszer Krausz általi átalakítása volt, hozzáadva például a Gulyás által lényegében megszüntetett (egykor MTA-felügyeletű) egyetemi kutatócsoportokat. Megjegyzem, azt beszélték egy időben, hogy Gulyásnak (és Jakabnak) a többszörös miniszteri, azaz a havi 10 milliós jövedelme mellé egy tízpontos kívánságlistája is volt, szolgálati lakással, sofőrös autóval, rendszeres 1. osztályú Budapest–Szingapúr-repülőjegyekkel stb. De szivarszobáról nem szólt a fáma, pedig ha tudta volna, hogy azt is lehetne…

És most, hogy a miniszterelnök ígérete szerint a kutatókkal egyeztetve véget vetnek az eddigi szenvedésnek, hogyan tovább? A martonvásári Agrártudományi Központ kivételével, amelynek a vezetőjét már Gulyás nevezte ki,22 a többi 14 központ szívesen menne vissza az MTA-hoz, de ennek formája még nincsen eldöntve – éppen erről kell majd tárgyalniuk, talán már ezen a héten is. A mostani Hun-Ren-központok valószínűleg kétféle gazdasági konstrukcióban élnek tovább az MTA keretében, és feltehetőleg külön KH-igazgatás alatt. Az ELTE-hez rendelt négy humán- és társadalomtudományi (HTT) központtal más a helyzet. Darázs Lénárd akkori rektorhelyettesnek (és kinevezett rektornak) a „négyeket” kikérő leveléről tavaly bizonyítottam, hogy azt minisztériumi tudomás és főleg támogatás nélkül nem írhatta.23 A döntés után körbejárta az érintett intézeteket, és mindenhol megígérte, hogy ha úgy hozza a sors, ő nem fogja ellenezni, hogy a négyek visszatérjenek az MTA-hoz.

Mára azonban fordult a kocka: kiderült, hogy ezek a kutatóintézetek nagymértékben járulnak hozzá az ELTE, és különösen annak HTT vonatkozású eredményességéhez a nemzetközi ranglistákon. Emiatt azután a rektor bekeményített, és most már ragaszkodna a négyekhez, amikor azok már nagyon szeretnének távozni. Valószínűleg a rektor hiába köti az ebet a karóhoz, mivel állami egyetem, még annyi bonyodalom sincsen, mint a Hun-Ren-ből kikerülőkkel. A KH egysége várhatóan visszaadja az MTA hatékonyságát a tudományra igényt tartó kormányzati döntések segítésében.

 

 

A másik választás

Az MTA tisztújítása felszabadult légkörben zajlott le, egyrészt soha nem vettek részt ilyen sokan a közgyűlésen: az arra jogosultak 75 százaléka szavazott, másrészt váratlanul megjelent Magyar Péter, sőt beszédet is mondott. Hogy ezt értékelni tudjuk, hasonlítsuk össze Orbán Viktor felszólalását, amikor tíz éve utoljára járt az MTA-n,24 és az új miniszterelnök köszöntését, mind stílusában, mind tartalmában (lásd a jegyzetekben).25 Ezzel a hátszéllel indult a második nap, amikor viszonylag gyorsan megválasztotta a közgyűlés az új elnököt, a veszprémi Pósfai Mihály geológust, a várt három helyett csak két fordulóban. Annyiban történelmi jelentőségű volt a voksolás eredménye, hogy most először került vidéki tudós az Akadémia elnöki székébe. És az is figyelemre méltó, hogy négy nőt választottak az öt férfi mellé, ami messze jobb arány, mint amit az akadémikusok vagy a közgyűlés tagjai ki tudnak állítani. (A teljes listát lásd a jegyzetekben.)26

Jóllehet az Akadémia nyilván féltve maradék előjogait az Orbán-korszakban nem fejtett ki feltűnő ellenállást, állásfoglalásaiban rendszeresen bírálta a kormányzatot, az egyetemi modellváltástól (2021) kezdve az egészségügyön (2022), az SZFE-n (2022), a közoktatáson (2022), a műemlékvédelmen (2023), a biológiai nemeken (2025) át a KH egységének megbontásáig (2025), összesen 30 esetben 2020 óta, amint azt a Magyar Tudományban olvasni lehet.27

Bízzunk benne, hogy ilyen tiltakozásokra az elkövetkező években nem lesz szükség.

1 https://www.es.hu/cikk/2026-04-30/kenesei-istvan/forr-a-vilag.html
2 https://www.valaszonline.hu/2026/05/08/mome-alapitvanyositas-vege-lemondott-kuratorium
3 https://telex.hu/karakter/kultura/2026/04/30/szfe-hallgatoi-forum-lemondasra-szolitotta-fel-ket-oktato-sepsi-eniko-rektor-vidnyanszky-attila-lajos-tamas
4 https://tinyurl.com/4ftdm5uz
5 https://www.uni-corvinus.hu/downloads/d1rh.pxh059/proposed-charter-of-academic-autonomy-hu.pdf
6 https://www.facebook.com/share/p/18Sg3RRRFT/
7 https://www.facebook.com/share/p/1BbBYxgmMf/
https://eduline.hu/felsooktatas/20260518_bme-moj-kekva-egyetem-problema
8 https://www.youtube.com/watch?v=7Pe45vadag0
De nem csak egyetemi ügyekben: https://www.youtube.com/watch?v=R6axQIEr9Tw
https://www.atv.hu/belfold/20250914/hazszam-mento-tuzolto-utcanev/
9 https://www.es.hu/cikk/2020-11-20/kenesei-istvan/bekak-a-mocsarban.html
https://www.scribd.com/document/1039499327/Hogyan-tovabb-2026-05-12-1?secret_password=pKimPhg2Cgw8L9qwGXUT&_gl=1*1f9f0nc*_up*MQ..*_ga*MTIxNzM5NTA3LjE3Nzg4NzA4MTY.*_ga_Z4ZC50DED6*czE3Nzg4NzA4MTUkbzEkZzEkdDE3Nzg4NzA4MjQkajUxJGwwJGgw*_ga_8KZ8BV0P5W*czE3Nzg4NzA4MTUkbzEkZzEkdDE3Nzg4NzA4MjQkajUxJGwwJGgw
Talán nem véletlen, hogy a doktori iskolának Rainer M. János a meghatározó alakja.
Egyébként Fideszhez való korábbi bekötöttségükről itt írtam: https://www.es.hu/cikk/2016-09-23/kenesei-istvan/a-felsooktatas-vidam-nyara.html
10 https://hang.hu/belfold/meghosszabbitottak-trocsanyi-laszlo-rektori-kinevezeset-187697
11 https://www.es.hu/cikk/2026-04-30/kenesei-istvan/forr-a-vilag.html
12 https://telex.hu/nevertek/2026/05/16/kekva-magyar-felsooktatas-atalakitas
Bár az előtt értetlenül állok, miért kívánják az állami egyetemeken megtartani a kancellárt.
13 https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10019427
14 ​https://telex.hu/gazdasag/2026/05/07/buncselekmeny-gyanuja-budapesti-metropolitan-egyetem-allami-szamvevoszek-feljelentes-vizsgalathttps://telex.hu/belfold/2026/05/07/tavozik-az-metu-elerol-dr-czene-greta-elnok-vezerigazgatohttps://www.asz.hu/lezarult-a-budapesti-metropolitan-egyetem-gazdalkodasanak-ellenorzesehttps://telex.hu/gazdasag/2026/05/08/mnb-alapitvany-asz-vizsgalat-jelentes-matolcsy-adam-matolcsy-gyorgyhttps://telex.hu/belfold/2026/05/11/metu-rektor-lemondas-asz-jelentes
15 https://www.es.hu/cikk/2025-04-25/kenesei-istvan/rektorok-cernaszalon.html
16 https://hang.hu/tudomany/hanko-balazs-261700000000-forintot-adott-krausz-ferenc-alapitvanyanak-188579
17 https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=pfbid02c9jmEmGZMWyG95o5zHMnzso4w3VHQEBafpUBfS7ryUvGK124F4QigoGLQFbWWZrUl&id=100044252358280
18 https://www.portfolio.hu/uzlet/20231025/a-nobel-dijas-krausz-ferenc-orban-viktorral-egyeztetett-647773
19 De nem vette észre, és ha igen, nem kifogásolta a pályázati eredmények botrányos átírását sem: https://telex.hu/techtud/2026/04/05/a-miniszterium-felulirta-a-dontest-a-hu-rizont-palyazati-tamogatasoknal-kolossvary-marton-nkfih-hanko-balazs-merkely-bela-tudomanyfinanszirozas-horizont
20 https://telex.hu/techtud/2026/05/16/a-tudomanyt-tamogatni-kell-de-nem-igy-tanacs-zoltan-technologiai-miniszter-az-elvonal-alapitvany-tamogatasanak-megvonasarol
Krausz válasza: https://index.hu/belfold/2026/05/18/krausz-ferenc-magyar-peter-hanko-balazs-tanacs-zoltan-elvonal-csucskutatasi-es-tehetseggondozo-alapitvany-nyilt-level/
A sokoldalú tájékozódásról szóló nyilatkozat különösen a kuratóriumi tag Lovász itt idézett alulinformáltságának tükrében válik kétségessé. Diákolimpiai felkészítés pedig számos tudományágban már évtizedek óta létezik.
https://telex.hu/techtud/2026/05/19/lovasz-laszlo-elvonal-alapitvany-krausz-ferenc-magyar-tudomanyos-akademia-tehetseggondozas
21 https://telex.hu/techtud/2026/04/24/krausz-ferenc-elvonal-alapitvany-nemzeti-tudoskepzo-akademia-tamogatas
22 https://martonvasar.hu/2024-01-12/uj-foigazgato-az-atk-elen
Kontschán Jenő más esetekben is a „vonalas” álláspontot vallotta magáénak: https://index.hu/kultur/2025/03/24/hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-kontschan-jeno-akademiai-dolgozok-foruma-tudomany-kutatok/
23 https://www.es.hu/cikk/2025-07-11/kenesei-istvan/kulonos-hazassag-.html
24 https://youtu.be/SNHjxBsHbxM?si=1mEIj0JuzzIDwhrK
25 https://www.youtube.com/live/E9prcMkuuXw?si=ljTkGStma3avhV1o
26 Főtitkár: Kecskeméti Gábor, Főtitkárhelyettes: Kovács Ilona, Élettudományi alelnök: Hunyady László, Társadalomtudományi alelnök: Borsos Balázs, Természettudományi alelnök: Kiss Rita, Társadalomtudományi elnökségi tag: Kenesei István, Természettudományi elnökségi tag: Kamarás Katalin.
Részletesen: https://mta.hu/kozgyules200/a-magyar-tudomanyos-akademia-uj-elnoke-115360
27 https://www.akjournals.com/view/journals/2065/187/4/article-p428.xml?rskey=mrksmE&result=2

A szerző további cikkei

LXX. évfolyam, 32. szám, 2026. augusztus 7.
LXX. évfolyam, 30. szám, 2026. július 24.
LXX. évfolyam, 23. szám, 2026. június 5.
Élet és Irodalom 2026