Pró és kontra

– a Trump-értékelésről

VISSZHANG - LXX. évfolyam, 15. szám, 2026. április 10.

Nagy tisztelője vagyok és eddig majdnem mindenben egyetértettem Bokros Lajosnak az Élet és Irodalomban megjelent magasröptű esszéivel, s bár a legújabb is magasröptű, úgy érzem, nem teljesen helytálló (A Nyugat alkonya, 2026/13., márc. 27.).

Osztom ellenérzését Trumppal és Netanjáhuval szemben, hogy úgy mondjam, ,,they are not my cups of tea”, nem a teáscsészéim. A fölsorolt bűnök stimmelnek, nem is sorolnám föl őket újra, hisz ismertek, legföljebb hozzáteszem, hogy kiváltképpen dühít Orbán magasztalása a részükről, de nincs min csodálkozni, mindketten hasonlítanak miniszterelnökünkre, és ezzel össze is foglaltam, mik a bűneik.

Kivonnám viszont ebből az Irán elleni katonai akciót, jogi értelemben azért, mert a tények azt bizonyítják, nem belügyekbe avatkozásra került sor.

Mindenekelőtt az előzmény:  az iráni nép már évek óta lázong a nyomor és terror ellen, amibe az ajatollah Khomeini 1979-es hatalomra kerülése taszította. Egy olajországban mindennaposak az áramszünetek, ahogyan a nőkre kényszerített hidzsáb és általában véve a gyengébb nem másodrangúként kezelése is. S az iráni nép szorgalmazta is az amerikai–izraeli akciót, a Hősök terén rendezett tüntetésen, amire pár héttel a háború kitörése előtt került sor, a részt vevő irániak plakátot tartottak föl: ,,Trump, álld a szavad”, vagyis indíts! Tehát ebből adódóan eleve nem lehet csak amolyan beavatkozásról beszélni.

Irán emellett maga avatkozik be más országok belügyeibe. Mindenekelőtt Izrael léthez való jogába, továbbá drónokkal segíti az Ukrajnában folyó orosz–észak-koreai népirtást, ennek alapján miként hasonlíthatja össze Bokros az iráni akciót Oroszország Észak-Korea részvételével  Ukrajna ellen indított támadásával, amire csak azért került sor, mert Ukrajna nem az orosz, hanem a nyugati piacgazdasági és demokratikus utat választotta.

Ráadásul ez csak az első lépés, ha elesik Ukrajna, elesik Európa, míg Irán esetében más országokat véd az Egyesült Államok és Izrael. Arab országok lépnek szövetségre Izraellel, Szaúd-Arábia szerint be kell fejezni a hadműveletet, sőt Irán összetűzésbe keveredett Törökországgal és Azerbajdzsánnal is, az európai államok pedig, ha nem vállalták is egyelőre a fegyveres konfrontációt, jelezték, készek segédkezni a Hormuzi-szoros megnyitásában.

Ezek alapján nem értek egyet Bokros elmarasztaló soraival.

(A szerző ny. újságíró)

A szerző további cikkei

LXVII. évfolyam, 51–52. szám, 2023. december 21.
Élet és Irodalom 2026