És a felmérések?

Hetényi László Kérdések Dobrev Klárához című (ÉS, 2026/4., jan. 23.), Márton László Ki győz le kit? című (ÉS, 2026/5., jan. 30.) és Horváth Judit Kérdések Hetényi László nyugdíjashoz című (ÉS, 2026/5., jan. 30.), a Visszhang rovatban megjelent írásokra szeretnék reflektálni.

A nyugdíjas vitázók heves, sértegetésektől sem mentes purparléjának lényege tulajdonképpen a 2026-os választások legfontosabb kérdése, hogy az úgynevezett „óellenzéki” pártok visszalépjenek-e, vagy sem.

Van, aki ezt megtette, van, aki gondolkodik, s van, aki úgy döntött, megméretteti magát.

Hetényi Lászlóval abban egyetértek, hogy egyikünk sem birtokolja a bölcsek kövét, ezért én sem kívánok jóslatokba bocsátkozni, és nyugdíjas társaimmal vitázni arról, hogy melyik párt eljárása a helyes, továbbá a Tisza Pártnak esélye van-e a kétharmados győzelemre, illetve a DK eléri-e a parlamenti bejutás küszöbét.

Egy állításával azonban kénytelen vagyok mindenképpen vitába szállni.

Márton László kifejti, miszerint „[n]em tartozom a DK választási szakértői közé, de valószínűnek tartom, hogy felmérték esélyeiket ott, ahol végül jelölteket állítanak”.

Az írása későbbi részében pedig még mindezt bővebben is kifejti: „A körzetekben, ahol egy párt az előző választásokon kiemelkedő eredményt ért el, a párt jelöltjének eltűnése, ismeretlen jelölt felfuttatása sokkal nagyobb kockázat, mint az ismert és számokkal valószínűsített jelölt újraindítása.”

Csakhogy a DK mindenféle esély felmérése nélkül valamennyi körzetben jelöltet állított – méghozzá sok helyen ismeretlent –, mindenfajta esélymérlegelés nélkül.

És ez az eljárása viszont – a bölcsek kövének hiányában is megkockáztatom – mindenképpen az Orbán-hatalom leváltásának esélyeit rontja.