Az utolsó év?

Vajon ez lesz-e az utolsó teljes éve egy olyan (bizonyos értelemben választott) önkényuralomnak a politikában, a jogrendben, a gazdaságban, a kultúrában, és ami minket közelről érint: a felsőoktatásban és a tudományban, amelynek kimondatlan, de megvalósított célja a szubszidiaritás, az autonómiák, az önkormányzás elvetése és a korábbi időkből jól ismert felülről lefelé működő kontroll uralomra jutása volt? Hiába voltak az ellenállók számosan: amikor még volt esély a változásra, akkor ügyetlenségből, a hatalmi ambícióik elburjánzása folytán vagy éppen a NER mindent elsöprő eluralkodása, esetleg „vásárlóereje” miatt sosem lehettek sikeresek.

Csatában a miniszter

Az egyedi kiállások időnként eredményesek voltak. A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek a Covid segítségével legyőzött 2020. évi heroikus lázadásával szemben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem csendes, de kitartó küzdelme, hogy saját maga választhassa meg rektorát, végül győzelemre vezetett, sőt a mind a BME-n, mind az LFZE-n konfliktusokat kiváltó, ám tavaly végre menesztett Kotán Attila kancellár helyére a Táncművészeti Egyetemről átkerült és szeptemberben kinevezett utódjával teljes lett az LFZE csapata, hiszen a korábban onnan eltávozott vagy elüldözött munkatársak boldogan térnek vissza hozzájuk.1 A köztes időszakban az LFZE-n a Magyar Képzőművészeti Egyetem kancellárja, Dóczi Gergely szolgált – aki most éppen saját hallgatóival kell szembenézzen a három éve a kollégiumukban történt szexuális erőszak miatt, amit az áldozat és a hozzá tömegesen csatlakozott diákok szerint rendkívül rosszul kezelt az egyetem vezetése.2 Érdekes, hogy Hankó Balázs mint a fenntartó KIM minisztere az MKE-től nem kért azonnali vizsgálatot – nem úgy, mint az ELTE-n lezajlott palesztin-konfliktus esetében.3

Hankó már egy ideje gyakorlatilag a választási kampányát folytatja, ugyanis nyílt titok, hogy Orbán Viktor őt tartja a legalkalmasabbnak Gödöllő és környéke képviseletére a következő parlamentben, csakhogy Hankó minden megszólalásában „Brüsszelt” bírálja, mintha azzal kellene megküzdenie a mandátumért. Újat nem mond, a régi lemezeit forgatja, bár hétről hétre durvább kifejezésekkel.4 Ráadásul egyre inkább hanyagolja a hagyományos kommunikációs felületeket, és többnyire rövid videókban élőszóval közli lesújtó véleményét az EU döntéseiről, illetve vár támogatást magányos vitézként folytatott harcához a „nagy birodalom” ellen. És a hangsúly itt a „magányos vitézen” van: mert nem „Brüsszellel”, hanem a többi 26 tagállammal, illetve minisztereikkel kerül szembe évek óta ő is, meg a főnöke is.

Legkedvesebb csatatere a három éve felfüggesztett Erasmus-támogatások ügye. Még 2022 decemberében, jó féléves figyelmeztetéssorozat után a Tanács leállította az uniós források folyósítását a magyarországi közérdekű és közcélú vagyonkezelő alapítványok, a kekvák számára, mert nem látta biztosítva, hogy a közösségi pénzek ellenőrizhetően lesznek felhasználva. Itt elsősorban a nagy volumenben megpályázott beruházási támogatásokra gondolhattak, amelyekkel egyébként a korábbi állami egyetemek nagy részét becsábították az alapítványi formába. Konkrét kifogásaik sokrétűek voltak: a kuratóriumok tagjainak kiválasztási rendje és mandátumuknak a határozatlan, valójában életfogytiglan tartó hossza zavarta őket a legjobban. Mert ennek az eljárásnak az eredményeként a tagok óriási többsége a Fideszhez kötődő személy, sokszor aktív politikus (miniszter, államtitkár, polgármester) lett.

Mi persze tudtuk, hogy mindennek mi volt a célja: hogy a kormányfő biztosítsa, bármely politikai változás esetén „hűséges kezekben” maradjon az ily módon a NER-be betagolt egyetemek (és a többi kekva típusú alapítvány) számára átadott sok ezer milliárdos vagyon, amellyel adott esetben ellenzékben is „ki lehet bekkelni” azt a pár évet. Ráadásul Hankót nem rendítette meg a közpénzekkel való laza bánásmód sem, például ami a Kecskeméti Egyetemen történt, hiszen ez napnál fényesebb bizonyíték lehetett az EU megfelelő döntés-előkészítő testületei számára. Az alapítványosodás óta Hankó már a harmadik miniszter, nem csoda, hogy nem emlékszik minden részletre, de a Lakmusz tényellenőrző portál nyomán már áprilisban megírtam, mennyi mindenben téved, csúsztat, vagy ami még annál is rosszabb...5 Mert továbbra is csak mondja, mondja, hogy Brüsszel meg az NGO-k mi mindenbe akarnak beleszólni, miközben ennek a fele sem igaz, de hazai használatra, más szóval kampánycélokra jó lesz. Most meg azt  állítja, hogy a Tempus-iroda vezetőjét is Brüsszel akarja kinevezni, holott hiteles információk szerint csupán az átlátható eljáráshoz ragaszkodnak. Ráadásul friss Facebook-bejegyzésében így idézi föl a három éve történteket: „2022 decemberében úgy zárták ki a magyar egyetemeket, hogy azokat a jogszabálymódosításokat amelyeket a Bizottság írásban jelzett életbe léptettük, az együttműködés jegyében a válasz a kizárás volt.”6 Erről akkor szó sem volt, hiszen áprilisban már figyelmeztették a magyar kormányt, hogy változtasson az alapítványok működésén, majd szeptemberben írásban is kifogásolták, hogy az állam minden tulajdonjogot átad nekik anélkül, hogy ellenőrizni tudná az állami vagyon további sorsát, valamint hogy magas rangú politikusok ülnek ezek döntéshozó testületeiben.7 Mivel pedig addig itthon egy fikarcnyit sem módosítottak a törvényeken, decemberben feltálalták nekünk a feketelevest. Egyetértünk a miniszter úrral: „A tények makacs dolgok.”

Legutóbbi akciója Erasmus-ügyben kétes sikerrel járt a megbízható (ám általa hazaárulónak minősített) tudósítások szerint, mert a nagy garral beharangozott vétójára a miniszterek egyszerűen legyintettek, Hankó (megint) egyedül maradt, az állásfoglalást átalakították jelentéssé, amihez nem kellett egyhangú elfogadás, így a trollkodó magyar miniszter vétója elszállt az északi széllel. Végül csak azt jegyzem meg, hogy a miniszter, de valójában a kormány nemcsak az Erasmust hagyja elfolyni a kezünk között, hanem az érintett egyetemek oktatóinak kutatási pályázatait és ezzel a jelentős forrásokat kínáló Horizont programok lehetőségét is. Mindezt pedig csak azért, mert makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy ne kövessék az európai gyakorlatot a kuratóriumok tagságának kiválasztása, illetve megújítása terén.8

Kutató-kutatás

Valószínűleg sokunknak megrendítő volt követni az MTA és a Fiatal Kutatók Akadémiájának a felmérését a kutatók közérzetéről, azaz hogy milyennek látják a saját pályájukat most és a jövőben. Az önkéntes és anonim adatszolgáltatáson alapult szociológiai összegzés eredményeit az MTA honlapján lehet megtalálni három formában: videón a több mint kétórás teljes programot, külön a bemutatott statisztikákat és táblázatokat, illetve egy rövid szöveges összefoglalót a legfontosabb diákkal (lásd a jegyzeteket).9 Több mint ötezren töltötték ki a kérdőíveket minden életkort és státuszt képviselve, a huszonévestől a 65+ életkori csoportig, a kezdőktől az emeritus professzorokig, a fokozat nélküliektől a nagydoktorokig. A most következőkben kénytelen leszek sok számot leírni, de hát, amint egy sajnos korán eltávozott barátom tartotta: ha nincsenek adataid, akkor amit állítasz, az csupán egy vélemény.

A kutatói pályáról, illetve annak körülményeiről, feltételeiről az összbenyomás alapvetően negatív: a jövedelmi viszonyaikkal csak a pálya végén lesznek elégedettek, a havi medián összjövedelem rendkívül alacsony: itthon 550e Ft, a külföldön dolgozó magyaroké 850e Ft. (A medián az a „vonal”, amely alatt ugyanannyian vannak, amennyien fölötte, és nem azonos az átlaggal, amit torzítanak a kiugróan magas jövedelmek, lásd például a HVG friss cikkét a HUN-REN-vezetőkről.)10 A tudományos állásból származó nettó medián jövedelem 412 E Ft, de ami igazán érdekes, az a hajdan egységes bérskála szétszakadása a munkahelyek szerint: a legjobban az alapítványi egyetemek oktatói keresnek (itt mindig a nettó mediánt adjuk meg): 450 E Ft-ot, mögöttük sorrendben az állami (nem HUN-REN) kutatóhelyek (390 E), az egyházi (382 E), valamint a magánegyetemek (375 E), utóbbival azonos szinten az ex-MTA-, azaz a HUN-REN-kutatók (375 E), végül leghátul az állami egyetemek (325 E).

Néhány megjegyzés: a felmérés még a HUN-REN-ben pár hete megvalósult 30 százalékos bérkeretemelés, illetve a négy „ELTE-sített” kutatóközpont kiválása előtt, de a BME magánosítása után készült. A HUN-REN-en kívüli állami kutatóhelyek közé nyilván az e hasábokon „kormány-kutatóintézeteknek” nevezett számtalan egység (Veritas, Retörki, Magyarságkutató stb.) tartozik. Megdöbbentő a legjobb magyar egyetemek közé számító ELTE megalázó helyét látni ezen a fizetési skálán, amit formálisan csak az indokol, hogy neki nem teszik elérhetővé azt a teljesítményértékelést, amelynek alapján a kekva-egyetemekkel megkötötték a hosszú távú szerződéseket, hogy garantálva legyen a magas szintű támogatás. Itt említem meg azt is, hogy a Magyarságkutató Intézet az idén elhunyt Kásler Miklós rövid ideig tartó közvetlen vezetése alatt meglepő módon hiteles tudósokkal töltött fel egyes vezetői posztokat, mint például a Történeti Kutatóközpontét, amióta azonban Lezsák Gabriellát találták alkalmasnak az MKI vezetésére, ismét kezdenek eltűnni az országosan jegyzett kutatók az állományból. Nemcsak a történész B. Szabó János nevét nem látni, de az Eszmetörténeti Központból a korábbi vezetőt, Klima Gyulát már ismét csak a Fordham Universityn találjuk meg, és az elfogadottabb álláspontokat képviselő Török Tibor helyett megint a nála szélsőségesebb Neparáczki Endre vezeti az archeogenetikai részleget. Az már csak a ráadás, hogy több központban csak egy személy, illetve egy sincsen felsorolva.11

De vissza a felméréshez! Megjósolható volt, hogy a nők és férfiak (nem csak anyagi) megbecsülése közötti különbség továbbra is fennáll, valamint hogy a közepesnél alacsonyabb a megítélése annak, mennyire kiszámítható az életpálya manapság, és az sem váratlan, hogy az elmúlt évek sorozatos átszervezései után a kutatók az egyetemi oktatóknál jóval kevésbé látják előre, milyen lesz a jövőjük. Számítani lehetett arra is, hogy sokan, pontosan 63 százalékuk fontolgatta már a külföldre költözést, és azok aránya, akik már el akarták volna hagyni a kutatói pályát, csak az 55 éves életkor fölött csökken 50 százalék alá. A megkérdezettek nagy többsége fontosnak tartana egy OTKA-szerű pályázati rendszert, mert a jelenlegit egyáltalán nem tartják kielégítőnek: itt az átlagpontszám a maximálisan adható 5 pontból alig haladja meg a 2-es értéket. Az MTA ezt ellensúlyozandó azért annyit megtett, hogy a sikerrel megszerzett EU-finanszírozásból elindított egy újabb Lendület programot, ezúttal a posztdoktorok számára.12

Összességében megint az derül ki, hogy a magyarországi kutatók a körülmények ellenére dolgoznak nemzetközi színvonalon. De ismételjük: érdemes legalább a rövid összefoglalót elolvasni erről az úttörő kezdeményezésről.

Pálya, pálya, pályázat

Hogy illusztráljuk a kutatói elégedetlenséget a pályázati rendszerrel, felvillantunk néhány friss fejleményt. A tavaly megújított, több mint duplájára, 40 milliárdra emelt támogatású NKKP (Nemzeti Kutatási Kiválósági Program) eredményét november elején hirdették ki.13 A korábbi pályázati szisztéma, az OTKA maximálisan kb. 50 M Ft körüli támogatásával szemben a két nagyobb létszámú új program az európai (ERC) rendszerrel rokon, de a csak két szintet megvalósító Starting (a fiatalabbaknak) és Advanced (a „felnőtt” kutatóknak) már nagyjából 90–120, illetve 90–150 M Ft összeget rendel a nyertes kutatásokhoz. A két kategória egyébként formálisan megfelel az OTKA hasonló korcsoportjainak, de egyrészt jobban díjazza őket, másrészt arányosan kevesebb nyertest enged meg. (Ahogy a korábbi rendszerben is, itt is vannak magasabban díjazott, de csak néhány, idén 6-6 főnek adott támogatási rovatok, viszont hiányzik például a posztdoktori lehetőség.)

Ami az én figyelmemet elsősorban felkeltette, az két szélsőség volt. Az egyik a HUN-REN büszke jelentése, miszerint „taroltak a HUN-REN kutatói a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programban”: a nyertesek jó egyharmada náluk van – és ne feledjük, ez már a „profiltisztításuk” utáni állás, vagyis itt kizárólag az élet- és természettudományi kutatásokról van szó.14 A másik véglet a humán és társadalomtudományi kutatásokra jutott viszonylag kevés nyertes: a két nagy kategória összesen 295 díjazottjából mindössze 52 pályázat, ami a korábban szokásos 25-30 százalékos létszámbeli részesedéssel szemben mindössze 17,6 százalék. Mivel az össz-nyerési­arány 23 százalék körül volt,15 ha ezt az 52 darabot felszorozzuk, akkor nagyjából 200 humán/társ.tud. témájú pályázat futhatott be a közleményben jelzett 1223-ból, ami meglepően kevésnek tűnik. Amíg pontosabb adatokhoz nem jutunk, addig fel kell tennem, hogy erre a területre valószínűleg kevesebb figyelem, és ezzel arányosan csekélyebb támogatás jutott, mint a többire. Még meglepőbb, ha azokat a bölcsészterületeket nézzük, amelyek az MTA I. Osztálya körébe esnek: a nyelv-, irodalom-, néprajz- és zenetudományokat, valamint az orientalisztikát és a klasszika-filológiát. Itt ugyanis 6, azaz összesen hat nyertes pályázat volt a két nagy kategóriában, azaz felszorozva kb. 24 jelentkező lehetett. OTKA-beli tapasztalataim szerint egyedül a nyelvészetben volt korábban ennyi pályázat, és akkor az annál népesebb irodalmárokról még nem is beszéltünk.

A pályázatokat gondozó héttagú Nemzeti Kiválósági Tanácsról két évvel ezelőtti megalakulása óta keveset hallani, legutóbb csak annyit, hogy új elnöke lett, a fizikus akadémikus Domokos Péter, aki a HUN-REN egyik intézetének az igazgatója (továbbá tagja a kutatóhálózat irányító testületének és az NKFIH elnökhelyettese is). Az akkori taglista ez volt: Aczél Petra, Greiner István, Kondorosi Éva, Perczel András, Röst Gergely és Stépán Gábor. És van alattuk 14 értékelő testület, amelyeknek még a szakterületét sem árulják el – mert a tagságuk érthetően nem nyilvános.

Sebaj, alakult egy még újabb grémium, az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány annak a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikusnak a vezetésével, aki a fenti pályázati rendszert kidolgozta, majd a Tanács elnökségéről gyorsan lemondott. Említenünk se kell, hogy ez is kizárólag élet- és természettudományi kutatásokat támogat. Bár a beszámolók szerint alakuló ülésüket megtartották, a további négy Nobel- és Abel-díjas tag egyelőre ismeretlen, de első dolguk az lesz, hogy felhúznak egy székházat maguknak: „Jelenleg a szervezet központjának építése előkészületben van, a kivitelezést 2026 elején kezdhetik, és a kutatók várhatóan 2028-ban vehetik birtokba az új létesítményt.”16 Az alapítvány természetesen egy újabb kekva lesz, vagyis a beleöntött százmilliárdokról a kuratóriumon kívül senki nem rendelkezhet. Hankó miniszter megalomániás elképzelései szerint „az Élvonal Alapítvány a következő években 75 kutatócsoport hazahozatalát és évi 4–6 új magyar innovációs startup elindítását támogatja”.17 Nem, a kedves olvasó nem téved: 75 kutatócsoport hazahozataláról van szó, még csak nem is 75 tudós személyéről, hanem mindegyikük jelenleg külföldön működő (és nyilván nemzetközi tagságú) kutatócsoportjáról. Én csak dörgölöm a szememet, hogy milyen (rém)álmot látok. És akkor utaljunk vissza az MTA felmérésére, amelyből az derül ki, hogy a külföldön élők 65 százaléka nem tervezi a hazaköltözést, valamint arra is, hogy a hazai pályázati rendszer átláthatatlan és nem motivál. Az biztos, hogy ez a vicces nevű „csúcskutató” szervezet nem a hazai pályázókat szolgálja majd.

Újjászületett a cég (vagy mi is?)

Hankó fenti győzelmi jelentésének a másik fele így szólt: „November 24-én egy új ünnepnap született: a 21. századi magyar kutatás és tudomány napja, amikor létrejött a HUN-REN új irányítótestülete.” Sikerült ugyanis végre bejegyezni a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nevű „civil szervezet” (igen! egy NGO!) alapító okiratát az illetékes bíróságon október 27-én, tehát nem volt akadálya az IT megalakulásának. Az csak kicsiny zavar az erőben, hogy sok tagintézmény címét, illetve vezetőik nevét elírták az okiratban, ami miatt egy csomó működési probléma adódott, és a központok egy részét újra be kell jegyezni, de hát ez már a megszokott dolgok közé tartozik az évek óta tartó kapkodásban, mint ahogy az is, hogy a cégnek (?) nincsen szervezeti és működési szabályzata, ezért a tagintézményeknek sem lehet. Azzal pedig minden vezető tisztában van, hogy belső szabályzat nélkül dolgozni, vezetni, irányítani életveszélyes.

Van viszont az illetékes minisztériummal, a KIM-mel kötött „közfeladat-finanszírozási szerződés” (KFSZ), aminek alapján az elkövetkezendő években érkezik a kormánytól a támogatás. Jóllehet az egyes kutatóhelyektől bekérték a vállalásaikat, az Excel-táblába öntött összesítés többek szerint köszönőviszonyban sincsen a beterjesztett növekedési adatokkal. Ebből arra következtethetünk, hogy a minden pénzek gazdájaként működő KIM kiosztotta a teljes HUN-REN-nek a maga által előírt növekedési rátát, majd a hálózat központja (ami formálisan a törvény szerint egyébként már nem létezik) lebontotta egyenlő mértékben minden tagközpontra és minden évre az egységek (úgymond) vállalásait. Kifejezetten mulatságos, hogy nemcsak a publikációk száma fog minden intézetben egységes százalékarányban növekedni, de az idézettségük is – márpedig ez utóbbit évenként egyforma mértékben előre jósolni nem igazán vall tudósra. (Amúgy a központban nem tudósok, hanem többnyire HR-esek ülnek.) Az még rendben lenne, hogy évenként mindig 10 százalékkal több ERC-pályázatot adnak be, de hogy lehetne azt vállalni, hogy mindig 10 százalékkal több ERC-pályázatot nyernek is el? Márpedig a KFSZ-ben ilyen illuzórikus számok sorakoznak.

Mint említettük, a hálózat (a korábban ígért 50 helyett) csupán 30 százalék bérnövekményt kapott, ezt is csak azért, mert időközben eltávolították a soraikból a humán és társadalomtudományi központokat (a „négyeket”) az ELTE-re – a nekik odalökött 10 százaléknyi növekménnyel együtt, amiből gyakorlatilag 7-8 százalék lett, az is csak jó sokára. Egyrészt azonban a 30 százalék is csak azért lehetett annyi, mert a négyeket kigolyózták, másrészt – ami a maradók számára intésként szolgál – a növekményt nem építették bele a fizetésekbe, hanem afféle feltételes többletjuttatás lett belőle, amit akár vissza is vehet a KIM, ha nem teljesülnek az általa előírt és kiosztott abszurd „vállalások”. Hát így tessék olvasni a monstre béremelé­sek­ről szóló hangzatos miniszteri nyi­lat­kozatokat. (Itt jegyzem meg, hogy az állami ELTE-re telepített korábban önálló „négyek” komoly és permanens összehangolási problémákat ge­ne­rálnak, mert a hálózatban már kikerültek az államháztartási és a közalkalmazotti törvény alól, ezért itt me­rő­ben „testidegenek”. Az efféle jogi csapdákra kormányunk pedig vállat von: „Egyék csak meg, amit főztünk!”)18

A miniszter ünnepi fanfárja nyomán már meg is tekinthetjük, kikből áll a hálózat új vezetése. Valóban kiváló tudósok vannak köztük: Gulyás Balázs mellett Molnár Béla és Roska Botond (mindhárman orvosprofesszorok), Domokos Péter és Zaránd Gergely (mindketten fizikus akadémikusok), továbbá Szászi István kutatóprofesszor, a Bosch regionális vezetője (aki valószínűleg Palkovics körébe tartozik), valamint Melanie Seymour, aki kutatáshoz nem kötődő multik pénzügyi vezetője (és bizonyára Szijjártó külügyminiszterhez kapcsolódik).19 A csupán kétirányú tudományos profilt felmutató IT mellett az egysíkú politikai profilú Felügyelőbizottságban kizárólag Fidesz-kötődésű tagokat találunk: Cséfalvay Zoltán ex-államtitkárt, Salgó László Péter csongrádi főispánt, Verseghy-Nagy Miklós szentendrei ex-polgármestert.20 A törvény szerint ez a maximum kétszer hat évre kinevezett tíz ember dönt szótöbbséggel minden további személyi változásról a vezetésben – ugyanúgy, mint a kekvákban.

Az IT mellé két tudományterületi alelnököt neveztek ki, mindketten a hálózaton kívüliek: Szalay Zsolt a BME gépjármű-technológus docense, Nagy Péter pedig debreceni onkológusprofesszor, továbbá három főigazgatót tanácskozási joggal: Buday László (TTK), Garamszegi László Zsolt (Ökológia) és Stipsitz András (Rényi). Összességében a kutatóközpontok és -intézetek önállósága kisebb mértékű, mint az MTA- vagy ELKH-időkben, mert a vezetőség átnyúlhat a fejük fölött, és a magánjog alá tartozó „civil szervezeti” státusz is felvethet még további problémákat. De mint tudjuk, a kutatóknak nem volt és a jövőben sem lehet beleszólásuk a szervezeti struktúra kialakításába. Ráadásul a miniszter ki is mondta, hogy „mi tudatosan döntöttünk az élő és élettelen természettudományok támogatása mellett”, ezzel is felmutatva a (jelszavakban) nemzeti kormányának a viszonyát a „nemzeti” tudományokhoz, valamint a borús jövőt, ami a humán és társadalomtudományokra vár regnálásuk alatt.21

*

És hogy végül a hazánkban (Hankó szerint) magasan szárnyaló egyetemi autonómia egy újabb példájára utaljak, felidézem, hogy Takaró Mihály, akinek tudtommal semmilyen hivatalos kormányzati pozíciója nincsen, csupán a NAT átalakításával, úgymond „hazafiasításával” megbízott szakértő (volt?), mostanában több tanárképzést folytató alapítványi egyetemen is látogatást tett, ahol bekérte a magyar irodalom tanszékek tantervét, és hangsúlyosan kifogásolta, hogy kevés bennük a Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel foglalkozó tananyag, sőt volt, ahol teljesen hiányzott. Többek között ezért is reméljük, az Akadémia jelmondatával együtt, hogy ez lesz az utolsó ilyen év, mert „borúra derű”…

1 https://index.hu/kultur/2025/09/29/liszt-ferenc-zenemuveszeti-egyetem-zeneakademia-muveszet-kancellar/
https://lfze.hu/data/kancellari_palyazat_4.pdf
2 https://24.hu/belfold/2025/11/24/a-nem-beleegyezes-nem-minosul-eroszaknak-felmentettek-a-kepzomuveszeti-egyetem-volt-hallgatojat-hiaba-ismerte-el-korabban-hogy-megeroszakolta-hallgatotarsat
3 https://24.hu/belfold/2025/10/18/izraeli-tortenesz-eloadas-elte-hanko-balazs/
4 https://infostart.hu/interju/2025/12/03/hanko-balazs-varjuk-hogy-brusszel-mit-gondol-az-ot-nobel-dijas-altal-vezetett-elvonal-alapitvanyrol
5 https://www.es.hu/cikk/2025-04-04/kenesei-istvan/a-miniszter-felrelep-.html
6 https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=pfbid02kALAAstBTmiu357paDsg3iQJtxEGT7unMsuv23GpGkZddoPdxrYMq79ffPnXq6P4l&id=100088522970344&_rdr
7 https://hvg.hu/eurologus/20230112_EB_eurasmus_egyetemi_alapitvany
https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-12551-2022-INIT/hu/pdf, ld. különösen a 7-9. old., és a (32)-(33) bek.
8 Az Indextől megrendelt cikk is csak a régi érveket sorolja egymás után:https://index.hu/belfold/2025/11/29/erasmus-botrany-egyetem-felsooktatas-hanko-balazs-brusszel-vita/ Hankó arra hivatkozik, hogy az Erasmus-támogatások egyenesen a hallgatók zsebébe mennek, de nem tér ki a Horizontra, amelynek a kutatási forrásait bizony az egyetemek kezelik a velük járó rezsiköltségekkel együtt.
9 https://mta.hu/mta_hirei/videofelvetel-es-diasorok-a-magyarorszagi-es-az-orszaghoz-kotodo-kutatok-helyzeterol-szolo-felmeres-ismertetojerol-114906
https://mta.hu/data/MTU_kutatok_helyzete_diasor.pdf
https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2025/kutatok_helyzete_osszefoglalo_2025_11.pdf
10 https://hvg.hu/360/20251208_HUN-REN-vezetok-fizetes-50-szazalekos-beremeles-kutatok-keresete
Ezekről az elképesztő jövedelmekről először itt írtam még szeptemberben: https://www.es.hu/cikk/2025-09-19/kenesei-istvan/valami-arad.html
11 https://mki.gov.hu/hu
12 https://mta.hu/mta_hirei/megjelent-az-akademia-momentum-msca-programjanak-masodik-palyazata-114916
13 https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/tamogatott-projektek/nkfi-alap
14 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/hun-ren-nkkp-109736
15 https://mta.hu/mta_hirei/nem-a-tuleles-hanem-a-fejlodes-a-cel-interju-domokos-peterrel-a-kutatasi-kivalosagi-tanacs-elnokevel-az-nkfih-tarselnokevel-114895
16 https://kultura.hu/krausz-ferenc-az-elvonal-program-tervezhetoseget-es-hatteret-biztosit-a-kutatasokhoz/
17 https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=840113428949415&id=100088522970344
Az államtitkára, Bódis László, ennél visszafogottabb volt: „Az is cél, hogy a világ vezető kutatóit sikerüljön megnyerni arra, hogy részben vagy egészben Magyarországon töltsék az idejüket, és itt hozzanak létre új kutatócsoportokat. Ezekhez a csoportokhoz kapcsolódhatnak a legtehetségesebb fiatalok, középiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és fiatal kutatók, hogy a legjobbaktól tanuljanak." https://trendfm.hu/cimlap/nobel-dijasok-vezetesevel-irany-a-tudomanyos-vilag-elvonala-24958
18 Ugyanez a helyzet „fordítva” vonatkozik a Semmelweis Egyetemhez telepített országos intézetekre, mert például az Országos Onkológiai Intézet továbbra is önálló költségvetési intézményként funkcionál az alapítványi, azaz magánjogi kekva-egyetemként működő SE keretén belül.
19 https://hun-ren.hu/iranyito-testulet
20 https://hun-ren.hu/felugyelobizottsag
21 https://www.facebook.com/reel/1533844304493968