A szezon és a fazon

Akár igaza is lehetne Révész Sándornak (A zsidó állam fölszámolása, ÉS, 2025/46., nov. 14.), aki nem lát más megoldást a „palesztinkérdés” rendezésére, mint a független palesztin állam(ok?) (köztársaság, kalifátus, szultanátus, sejkség) megteremtését, megalakulását, kikiáltását. De sajnos nincs igaza. Révész félreérti a problémát. Azt hiszi, hogy etnikai békétlenségek miatti háborúk folynak a Közel-Keleten, holott teljesen egyértelműen vallásháború zajlik (elsősorban) Izrael ellen, és megállíthatatlanul folytatódni fog akkor is, ha a gázai és/vagy a ciszjordániai demokratikus iszlám köz- vagy nem köz-társaság megalakulna. Ha pusztán etnikai probléma állna a háttérben, már régen megalakultak volna a palesztin államok. Akármilyen izraeli kormány hanyatt-homlok egyezett volna bele. Az etnikai konfliktusok többsége előbb-utóbb – a józan ész és a tolerancia alapján – így vagy úgy elsimul. Az ideológiai (vallási) általában (lényegében) soha. A síita mohamedán Irán által támogatott gázai Hamász, illetve a libanoni és szíriai területen működő Hezbollah közvetlen célja ugyanis – egyenesen Allah felhatalmazása szerint – Izraelnek és lakóinak teljes meg­sem­misítése, majd ezen az úton a szunnita iszlám fölötti uralom, illetve végül az iszlám „világuralom” megszerzése. Aki azt hiszi, hogy Irán (illetve a két említett gyalázatos terrorista horda) kihagyható a rendezésből, az úgy jár, mint az európai (keresztény és zsidó!) palesztinbarát populisták. Beállnak az Európában „tevékenykedő” iszlám kisebbség, továbbá az antiszemita szélsőjobb mögé. Európában van most nem antiszemita szélsőjobb is, ők iszlámellenesek. És van a Nagy Pávatáncos, aki mindenkit gyűlöl, néha saját magával is vitába keveredik, ám – orosz pénzen, trumpi jóváhagyással – ő akar lenni az európai gyűlölködő populisták vezére, és a legjobb úton halad, gyűlölettel a békéért. Itt van a kutya eltemetve. Az iszlám hitvallás pontosan a zsidó-keresztény tanokkal ellentétes cselekvési programot ír elő hívőinek, és az iszlám világban hívőnek lenni kötelező. Európában mára a hit és a cselekvési program (nevezzük erkölcsnek) külön-külön is létezik. Sőt az európai államok túlnyomó többségében a krisztusi erkölcs alapján készültek és készülnek a törvények. Röviden: a zsidó és a keresztény erkölcs alapja a szeretet, na jó, a tolerancia, míg az iszlám fordított törvényeket hoz. Csak érdekességképpen ajánlom figyelembe XVI. Benedek pápa – „önkéntes” nyugdíjba vonulása előtt nem sokkal tett – az iszlámot bíráló (napokon belül visszavonatott) nyilatkozatát.