Silentium est aurum

„Nekem nem dolgom, hogy a román gazdaságról bármit is mondjak” – nyilatkozta Kolozsváron Orbán Viktor. Persze az ember a kötelező feladatain kívül puszta jó szándékból néha túlteljesít. Így tett miniszterelnökünk is: „Itt komoly küzdelem zajlik annak érdekében, hogy a gazdaság pénzügyi egyensúlyát helyre tudják állítani, és az nagyon fájdalmas dolog, politikailag pedig nagyon komoly szakmai kihívás. Úgyhogy van gondja az RMDSZ-nek, aki felelősséget vállal a most működő román kormányban is.” „Itt a politika vitte bajba a gazdaságot. Tehát ha nincs stabilitás, ha nincs kiszámíthatóság, ha nincs hosszú távú tervezhetőség, ha az emberek vagy a pártok lebecsülik a stabilitás és a kiegyensúlyozottság értékét és erényét, akkor abból ötletelés, rángatózás és rövid távú gazdasági döntések következnek. Sok, népszerűnek tűnő, rövid távú gazdasági döntés, amikor összeadódik, abból szokott lenni a nagy gazdasági baj.” „Egy nagyon tapasztalt és tiszteletre méltó ember a miniszterelnök Romániában. Tehát ha van ember, akinek esélye van arra, miután nagyon jó kormányzó volt, tehát ha van esélye az életútja alapján valakinek arra, hogy ezt a kicsit ilyen csálén álló szénakazlat (sic!) visszaigazítsa, akkor Bolojan miniszterelnök úrnak erre van esélye.” A helyes premissza ellenére kormányfőnk hibát hibára halmoz, egyszerűen fecseg, pedig hallgatni arany. A magyar–román kapcsolatoknak jobbat tett volna, ha Orbán nem Kolozsváron ad interjút, hanem Felcsútra megy sörözni.