A felelősségről
VISSZHANG - LXIX. évfolyam, 42. szám, 2025. október 17.A Görög Sándor temetésén elmondott gyászbeszéd nem jelenhetett meg a Magyar Tudomány hasábjain. Bollobás Enikő főszerkesztő Kardos Julianna cikkére (Búcsú a Magyar Tudománytól, ÉS, 2025/40., okt. 3.) reagálva azzal magyarázta döntését, megítélése szerint a beszéd egyik bekezdése tényként állította, hogy a 2010 óta hatalmon lévő rezsim restaurálni kívánja a Horthy-rendszert, annak zsidóellenes törvényeivel és végső soron a holokauszttal együtt. Ez szerinte politikai állítás, amelynek nincs helye a Magyar Tudomány hasábjain (Válasz Kardos Julianna írására, ÉS, 2025/41., okt. 10.).
Hargittai István akadémikus – nemzetközileg elismert vegyész és tudománytörténész – empatikus gyászbeszédében méltó módon emlékezett meg a kiváló kémikusról és homo politicusról, Görög Sándorról. A szövegösszefüggésből világosan kiderül, hogy a kifogásolt bekezdés az elhunyt szorongásait hivatott leírni.
Arról persze érdemes vitatkozni, az Orbán-rendszer mit és hogyan kíván vagy nem kíván restaurálni, illetve példaként állítani, és itt megemlíthető számos olyan jellemző momentum, mint a Szabadság téri emlékmű, a rendszerhez kötődő publicisztikák sora, a kormányzat által gerjesztett Wass–Nyírő-kultusz, a nyíltan náci szereplőkkel való kacérkodás, valamint a rasszizmus visszacsempészése a magyar jogrendbe az önazonossági törvény révén. A folyamatoknak tudományos vonatkozásuk is van, tehát a Magyar Tudománynak igenis nyitottnak kellene lennie a kapcsolatos elemző vitákra. De nyilvánvalóan egy nekrológ nem vitaindító cikk, ez fel sem merül.
Görög Sándor, amikor 91 évesen már érezte, hogy kevés ideje van hátra, megkérte barátját, Hargittai Istvánt, hogy ő mondjon gyászbeszédet a temetésén – tudva, hogy Hargittai jól ismeri őt, és méltón lesz képes bemutatni életművét, valamint emberi és politikai küzdelmeit. Erről az erős felhatalmazásról Bollobás nem tett említést, pedig éppen ez az, ami miatt végképp elfogadhatatlan a döntése, hogy nem engedélyezte egy olyan szöveg megjelenését, amelyet lényegében maga az elhunyt hitelesített. A sérelem nem Hargittai Istvánt érte, hanem Görög Sándor emlékét – és vele együtt a tudományos közösséget.
Egyetértek Bollobás Enikővel abban, hogy az egyszemélyi felelősség a főszerkesztőé. Várom, hogy levonja a következtetéseket.
(A szerző az MTA rendes tagja)
