Táncrend

► Leonard Cohen: Leprások ba­lett­je. Alexandra Pleshoyano szer­kesz­tésében. Fordította Pék Zoltán. 21. Század Kiadó, Bu­da­pest, 2025, 269 oldal, 4990 Ft

És a valóságos Leonard Cohen számára ez a sokféle, szerteágazó élet a hatvanas évek elején még mindig az írót, szépirodalmi szövegek megalkotóját jelenti. 1963-ban megjelenik első regénye, A kedvenc játék – az útkereső, sokszor bizonytalanul tapogatózó Leprások balettje anyagával összehasonlítva ez már professzionális, vérbeli próza, és nemcsak a határozott egyes szám első személyű modalitás meg az alaphelyzet kerül elő lapjain a publikálatlan könyv kézirataiból, hanem jó néhány ott olvasható megoldás, történetelem, szó szerinti megfogalmazás is: Lawrence Breavman, A kedvenc játék nevesített főhőse például ugyanazzal az érveléssel szakít egyik barátnőjével, mint ahogyan a könyvelő tette Marilynnel; a Leprások balettje egyik álomjelenete (a világ két sarkából egymás irányába induló két ellenséges hadsereg) a voltaképpeni első regénynek is fontos metaforája; az autó alól a menedéket kereső macskát kiráncigáló hajléktalan, aki végül értelmetlenül pusztítja el áldozatát, A kedvenc játék lapjain kiírtabb, plasztikusabb, pontosabb megfogalmazásban kerül az olvasó elé. A Leprások balettje azért kötött ki Cohen írói süllyesztőjében, az örökre bezárt asztalfiókban, mert egy részét jobb változatban a későbbi könyvben újra felhasználta.