Reálpolitika

VISSZHANG - LXIX. évfolyam, 37. szám, 2025. szeptember 12.

A magyar–ukrán viszonyt vizsgálva érdemes túllépni miniszterelnökünk személyén (Herman János: Orbán stratégiája, ÉS, 2025/36., szept. 5.), és nemcsak azért, mert időről időre mást mond, hanem azért is, mert nem számít. Az országok kapcsolatait hosszú távon azok földrajzi, népességi, gazdasági, geopolitikai adottságai határozzák meg, amelyeken a magyar miniszterelnök – bármennyire is szeretne – nem tud változtatni. Ukrajna lakossága négyszerese a miénknek, területe hatszorosa, földje tele van értékes ásványi anyagokkal, éghajlata a világ egyik legnagyobb mezőgazdaságú területévé avanzsálja. Katonái jól képzettek, harcedzettek és a legmodernebb fegyverekkel rendelkeznek, Európa egyik legerősebb hadserege az övé­ké. Stratégiai jelentősége – éppen az orosz veszély miatt – eltúlozhatatlan. Ezeken Orbán Viktor nem tud változtatni, de versenyezni is teljesen fölösleges velük. Akár tagja lesz Ukrajna az Európai Uniónak, akár nem, várható, hogy a fegyvernyugvást követően eddig nem látott mennyiségű tőke irányul az országba, és nemcsak az újjáépítésre, hanem a ritka ásványkincsek, bőséges agrártermékek, az olcsó, szakképzett munkaerő kihasználására. Ezt a folyamatot Orbán akadékoskodása némileg lassíthatja, de megállítani nem képes. Ugyanakkor célja érthető. Ha ez az ország az EU-hoz csatlakozik, a földalapú támogatásokat az integrációs szervezet igencsak megkurtítja. És a NER földbárói hatalmas munka nélküli jövedelemtől esnek el. A hatékonyan dolgozó magyar parasztokat nem fenyegeti veszély, ahogyan az ukrán ipar sem jelenthet konkurenciát. Az más kérdés, hogy miniszterelnökünk nem tud majd mutyizni a nemzetközi multikkal, mert azok bármilyen fenyegetésre továbbállnak, a sokkal nagyobb piacra. Ukrajna a baráti Lengyelországgal együtt olyan súlyt fog képviselni az EU-ban, amely mellett Orbán és hűbéresei eltörpülnek – lehet, ez nem fog tetszeni neki. De Magyarországnak – amennyiben reálpolitikát folytat – nincsen félnivalója. És azt sem gondolom, hogy az ukránok majd haragudni fognak ránk Orbán ellenséges politikája miatt. A külpolitikát és a gazdaságot hosszú távon az adottságokat számba vevő emberek alakítják. Azért viszont, hogy itt egy harácsoló kisebbség még néhány évig ne a saját gazda­godását helyezze az országé elé, a magyaroknak kell tenniük. Élesen meg kell különböztetni, mi Magyarország és mi Orbán érdeke.

A szerző további cikkei

LXIX. évfolyam, 48. szám, 2025. november 28.
LXVIII. évfolyam, 38. szám, 2024. szeptember 20.
LXVIII. évfolyam, 31. szám, 2024. augusztus 2.
Élet és Irodalom 2026