Matt három lépésben

Idén nyáron egyfajta pünkösdi meglepetésben részesülhettünk, amikor váratlanul kiderült, hogy négy humán- és társadalomtudományi ex-MTA-kutatóközpontot áttelepítenek az ELTE-re, ami papíron ugyan augusztus 1-jével perfektuálódott, de valójában még nem zárult le. Mivel a nyilvánosságban megjelent bejelentések, közlemények és interjúk egyrészt helyenként ellentmondanak egymásnak, másrészt valószínűtlen eseményeket vázolnak fel, vállalva a fikció vádját, megpróbálom rekonstruálni, mi történhetett valójában. Mindenekelőtt foglaljuk össze az előtörténetet.

Amatőrök a sakkversenyen

Bár a 2010-ben alakult Orbán-kormány kezdettől fogva értelmiségellenes volt (gondoljunk a filozófusperekre vagy a Földrajzinév-bizottság szétzavarására), az ország ideológiai elfoglalásának terve 2017–18-ban ért el a tudomány (és a felsőoktatás) területéig. A CEU elüldözése volt a startjel: az akkorra már főgonosszá maszkírozott Soros György alapította magánegyetem jól kialakított képzési portfóliójával a kontinens legjobbjai közé emelkedett, nemzetközi tanárgárdája minden évben több tekintélyes európai pályázatot nyert el, köztük a legértékesebb ERC-grantokat az Európai Kutatási Tanácstól, nagymértékben beágyazódott a hazai környezetbe, részben elvi nyitottsága, részben együttműködési szerződései révén – többek között az MTA Rényi Intézetével. Mindez nem akadályozta a feltehetőleg a kormányfő személyéig elérő kitervelőktől a miniszteri szintű végrehajtókig terjedő mészárosokat a rafinált törvénymódosítások megfogalmazásában, amelyeknek a CEU annyira igyekezett megfelelni, hogy a végén önként távozott Bécsbe ahelyett, hogy nyíltan szembeszállt volna a hatalmi önkénnyel – hiszen végül, igaz, két évvel később, az Európai Bíróság a javára döntött. De már akkor is elismertem, hogy a CEU védelmében nem (csak) demonstrációkkal, hanem kormányváltó szavazatokkal kellett volna fellépnünk, ám mint ez azóta is sokszor bebizonyult, a tudásnak és a szabadságnak nincsen annyi híve hazánkban, hogy radikális változás szülessen.1

Bár Orbán Viktor az MTA 2016. évi közgyűlésén 1200 milliárd Ft-ot (!) ígért kutatásra és innovációra költeni 2020-ig, továbbá „az MTA-val kötött szövetségről” szónokolt,2 a 2018-as választások után szinte azonnal az Akadémia került a célkeresztbe, méghozzá kutatóhálózatának (KH) finanszírozása révén, amit az addigi gyakorlattal szemben a Palkovics László vezette új minisztérium (ITM) alá helyeztek egy júniusi intézkedéssel. A következő hónapok tragikomikus kapkodása után, az MTA közgyűlésének 90 százalékos határozata ellenében 2019 szeptemberére névlegesen az Országgyűlés, valójában a kormány alá helyezték a KH-t – Eötvös Loránd nevével feldíszítve azt; így lett belőle ELKH. (E név refrénként tér vissza történetünkben.) Vezetőjévé a kormányfőhöz főtanácsadóként különösen közel álló Maróth Miklós akadémikust nevezték ki, aki ugyan a Palkovics által elvárt, sőt követelt innovációs megújulásnak és a közvetlenebb gazdasági hasznosításnak aligha volt a szakértője, de a félelmek ellenére megőrizte a KH akadémiai vonalát, kevés kivétellel nem szólt bele a kutatóhelyek autonómiájába, bár néhány alkalommal önállósított tagintézeteket, illetve a számára kedves klasszika-filológia területén létrehozott egy új egységet, a 13 munkatársból álló Moravcsik Gyula Intézetet,3 továbbá a Nyelvtudományi Intézetet kutatóközponti rangra „emelte”.

Az MTA-nak a KH elszakítása miatti alkotmányossági panaszát ugyan elutasították, de az ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezését megkövetelte a bíróság, aminek a következményei máig húzódnak. A közalkalmazotti státuszukat elvesztő dolgozókat némi (egyszeri és emiatt gyorsan elolvadó) fizetésemeléssel kárpótolták, a kutatások pedig zavartalanul folyhattak, amikor nem kellett a változó teljesítményértékelési mutatókkal vagy a különféle felmérésekkel foglalkozni. A későbbi fejlemények tükrében egyébként megállapíthatjuk, hogy az ELKH-idők kifejezetten nyugalmasak voltak, ami persze csak relatív dicséret.

A 2023 tavaszán váratlanul lemondott Maróth utódját, a Stockholm–Szingapúr járaton érkezett hírneves neurobiológus Gulyás Balázst mindenki nagy várakozásokkal fogadta, de az öröm nem tartott sokáig. Gulyás névadási mániája kombinálva a lázas bizottságalapítással, a járványos felmérésitisszel és a heveny központosítással a következő eredményekkel járt. Az addig alig elterjedt ELKH nevet először (törvényileg!) Magyar Kutatási Hálózattá változtatta, majd rögtön ezután ennek az angol fordításából (Hungarian Research Network) rövidített és a KH egységei számára is kötelezővé tett, gyakorlatilag minden nyelven – és főleg magyarul – érthetetlen HUN-REN elnevezést vezette be (újabb törvénymódosítással!). A törvényben előírt (de 13-ról 9-re csökkentett létszámú) Irányító Testület és az ELKH-tól a három tudományterületen megörökölt 39 tagú Tudományos Tanács mellé személyesen válogatott és nevezett ki két további nemzetközi bizottságot: a 13 fős Elnök Körét, valamint a tíztagú Tanácsadó Testületet. És ezek fölé egy vezérigazgatót, sejtetve a változások irányát.

Mindezeknek azonban hiába volt összesen 62 tagjuk, újabb külföldi ismerősökkel feltöltött, esetenként csekély hozzáértést felmutató értékelő bizottságokat küldött ki, hogy egy éven át ismét felmérjék a KH munkáját. Ami közhelyes eredményeket hozott, de ez nem gátolta Gulyást és (új) miniszterét, hogy megint átalakítsa a KH szervezetét, ez alkalommal egy rá szabott törvénnyel, amelynek első változatában az elnöknek (azaz Gulyásnak) teljhatalmat biztosítottak volna. Az MTA közgyűlésének az ingatlanokra vonatkozó határozatától függővé tett parlamenti döntés legkorábban idén áprilisra tervezte megvalósítani az újabb változtatást, amely gyakorlatilag (államilag finanszírozott) magáncéggé célozta átformálni a KH-t.4 Ugyanekkorra tervezték átutalni azt a 18 milliárd Ft-ot, amelynek nagy részét a régóta esedékes béremelésre akarták fordítani. Február elején azonban akadémikusok és az ADF közigazgatási pert indítottak az MTA döntésének törvényessége kapcsán, ami megakadályozta az ingatlanok gyors átadását, de az átszervezés adminisztratív feladataival is nagy csúszásban voltak, noha 3 milliárdot (!) fordíthattak a „transzformációs programra”.

A sakktábla felborul

Jóllehet, mint arról előző cikkemben itt beszámoltam (Különös házasság, ÉS, 2025/28., júl. 11.),5 mindenkit váratlanul ért a KH szétbontásának júniusi híre, ha utólagos tudásunk birtokában keressük az előzményeket, találunk jeleket a változás előkészítésére. Darázs Lénárd 150 oldalas rektori pályázatában, amelyre visszatérően hivatkoznak, miszerint ez motiválta az ELTE ajánlatát, valóban volt összesen nyolc sor, amelyben ez is szerepelt: „[M]egválasztásomat követően haladéktalanul kezdeményezem az ELTE és a HUN-REN Kutatási Hálózat közötti stratégiai együttműködési szerződés megkötését.” Majd március 7-én először az ELTE, majd 10-én a HUN-REN ezt a közleményt adta ki: „Stratégiai együttműködés a HUN-REN és az ELTE között. (…) Darázs Lénárd, az ELTE szenátusa által megválasztott rektorjelölt találkozót kezdeményezett a HUN-REN Kutatási Hálózat elnökével, Gulyás Balázzsal és vezérigazgatójával, Jakab Rolanddal. A találkozón áttekintették a két intézmény közötti együttműködési területeket, és kifejezték szándékukat a kapcsolatok elmélyítésére. Első lépésként a rektori stratégia részeként az Egyetem vezetője kezdeményezte a társadalom- és humántudományi területen aktív HUN-REN kutatóintézetekkel történő együttműködések szorosabbra fűzését.”6

Szó se róla, az együttműködés nem átvételt jelent, ráadásul a pályázatban szereplő szöveg a teljes KH-t említi anélkül, hogy válogatna belőle. Valami történhetett tehát január 14-e (a pályázat lezárása), illetve február 24. (a rektorválasztó szenátusi ülés) és a március 14-i kinevezés között,7 ami miatt a március 7-i, illetve 10-i közleményben a KH-ból már csak négy központtal kívánta a rektor szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, noha az ELTE mint az ország legnagyobb tudományegyeteme joggal tarthatott volna igényt a KH összes intézetével való „stratégiai együttműködésre”, de legalább a budapestiekkel.

Hogy mi történhetett, arról csak feltevéseim vannak. Elképzelhető, mi több, valószínű, hogy a szenátusi döntés után Hankó Balázs miniszter fogadta a rektorjelöltet, mielőtt felterjesztette volna a kinevezését a köztársasági elnöknek. Ezen a beszélgetésen „konkretizálhatta” a pályázatból itt is idézett pár sort, miszerint a kapcsolatok szorosabbra fűzését lehetne úgy is érteni, hogy átvesz négy központot a KH-ból, továbbá javasolta, keresse meg a KH két vezetőjét a további kérdések tisztázására.

Ezek után, felteszem, az ELTE legszűkebb vezetői körével való konzultációt követően (amiből a végig háttérbe húzódó Borhy László még regnáló rektor kimaradhatott), Darázs Lénárd és Scheuer Gyula kancellár leült tárgyalni Gulyás Balázs elnökkel és Jakab Roland vezérigazgatóval, majd kiadták a márciusi – gyakorlatilag közös – közleményt. (A háromnapos eltérésnek az lehetett az oka, hogy március 7-e péntekre esett, és a HUN-REN amúgy sem túl serény központja már csak hétfőn volt képes azt kitenni a honlapra.) Innentől kezdve a KH kommunikációjában semmi jele a „négyek” további sorsának, sőt éppen olyan hírek jelennek meg, amelyek a KH egységéről, a közös fellépésekről stb. szólnak, lásd például az új székház átadását (03/14),8 a törvény szerinti átállást (03/31),9 kedvencemet, a Gulyás elnöktől származó „Egységben gondolkodó, egy­ként lélegző, egy szívként dobogó szervezet és közösség vagyunk” dicshimnuszt (04/14) vagy éppen a Készen állunk és bármelyik percben újjáalakulhatunk! című híradást (06/03).

Majd robbant a bomba. Június 14-én ez a rövid közlemény jelent meg a KH honlapján: „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kinevezett rektora és kancellárja stratégiai kezdeményezéssel kereste meg a HUN-REN vezetését, Irányító Testületét. Az ország legnagyobb Tudományegyetemének kezdeményezéséről a kutatóközpontok főigazgatóival történő egyeztetést követően a HUN-REN Központ Irányító Testülete a soron következő ülésén tárgyal.”10 Három napra rá már konkrét információkat kaptunk: „az ELTE négy bölcsész- és humántudományi kutatóközpont – a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont – szervezeti átvételét javasolja”.11

Miután mind az Irányító Testületet, mind a „négyeket”, mind az ingatlanok tulajdonosát, az MTA-t kihagyták az egyeztetésekből, június 20-án sor került az ügydöntő szavazásra. Az IT botrányos ülése és három tagjának lemondása, illetve a négyekről hozott és kormányhatározattal megelőlegezett pozitív ELTE-döntés után sínre került az átszervezés: az augusztus 1-jére végrehajtott elszakítás révén megmaradt „csonka KH” élvezheti majd a tavalyi döntésben az egész KH-nak szánt 18 milliárdos növekményt, valamint a további évekre kilátásba helyezett pluszforrásokat – mihelyt megszületik az (újra átírt) alapító okirat, amit augusztus közepére ígértek. Megjegyzem, a lemondások következtében az IT feltöltése az új törvény szerint igen kényelmes lesz: a 9 helyett most már csak 7 tagból hiányzó kettőről már nem kell az MTA-val egyeztetni, mert az IT tagjai saját maguk választhatják őket maguk közé.12 Hát csodálkozunk-e, hogy Jakab vezérigazgató az ünnepen magas kitüntetést kapott? (Csak azt nem értjük, miért a „kiemelkedő tudományos munkájáért”.)13

A négyeknek csupán annyi öröm jutott, hogy újra felvehetik Eötvös Loránd nevét, és hogy mulatságos módon a Tanácsadó Testület Bölcsész- és Társadalomtudományi Kollégiuma változatlan tagsággal a HUN-REN-ben maradt.14 (Hogy miért nem jutott eszükbe mindezek után nyilvánosan lemondani, rejtély…)

Játék szabályok nélkül

A március eleje és június közepe közötti időszak a részletek kidolgozásával telhetett el. Az első tárgyalásokat nyilván továbbiak követték, gyanúim szerint a KIM hatékony közreműködésével. Erre a legjobb bizonyítékot az Index június 18-i cikke, az eddigi legrészletesebb beszámoló szolgáltatja, amelyet úgymond az ELTE két érintett vezetőjének a birtokukba jutott levele alapján állítottak össze.15 Az ott felsorolt feltételeket ugyanis az érintett felek önerőből nem tudják biztosítani, még kevésbé garantálni, mert kormányzati hatáskör szükséges hozzájuk. Elég legyen csak annyi, hogy a levélben például kormányhatározatok meghozatalát ígérik, vagy egy olyan jogi konstrukciót, amihez időközben egy törvénymódosításra is szükség volt, sok minden más mellett. (A jegyzetekben idézzük a teljes feltételrendszert.)16 És ma már látjuk, hogy lényegében ez a terv valósult meg.

Közben meg hitegessük az elüldözötteket, hogy megkapják a nekik járó pénzeket. A vezetői kollégiumról július 4-én megjelent közleményben ígérik, hogy a 18 milliárd 90 százalékát bérrendezésre fordítják, sőt egyebek mellett kiegyenlítik az intézetek közötti különbségeket.17 A jegyzetben idézett vállalásokból a négyek vonatkozásában semmi sem valósult meg. (A cikk kéziratának lezárása után érkezett a hír, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma jogsértésekre hivatkozva bíróságon támadta meg a négyek áthelyezését.)18

De ha egyszer találgatunk, hogy mi tör­tén­he­tett, legyünk bátrabbak! Továbbra is feltéve, hogy az ötlet nem Da­rázs professzor fejéből pattant ki, aki a pályázatában lényegében csak köz­he­lyesen célzott a szorosabb együtt­mű­kö­désre (amire egyébként rektorjelölti riválisa is utalt, ráadásul részletesebben, mint ő),19 úgy vélem, hogy Radnóti Sándor filozófus akadémikus és társai bírósági beadványa volt az utolsó csepp Gulyás és minisztere poharában: ha már amúgy is annyi baj van ezekkel a számukra idegen tudományokkal és képviselőikkel, ráadásul folyton akadékoskodnak amiatt, hogy nem illeszthetők be a keményebb tudományokban elfogadott teljesítményértékelési rendszerekbe, szabaduljunk meg tőlük!

Nos, ha már ezt eldöntöttük, büntessük is meg őket: nemcsak nem egyeztetünk velük, hogy ők mit akarnának, hanem megtagadjuk tőlük a szervezeti átalakítás, vagyis a „magánosítás” megvalósulásakor esedékes 30–50 százalékos fizetésemelést, amit a HUN-REN-hez rendelt 18 milliárdból lehetne finanszírozni. (Értetlenül állok az előtt, hogy a HUN-REN-ben maradt központok vezetői, illetve munkatársai semminemű nyilvános szolidaritást nem mutattak a négyek tarthatatlanná vált bérhelyzetét illetően.)

És akkor árasszuk el a sajtót (mond­va­csinált) indokokkal, hogy miért volt szükség a KH szétszedésére. Gulyás elnök például csúsztatásokkal és álérvekkel teli interjút adott nem sokkal a döntés után, amelyben ezt állítja: „Még Pálinkás József akadémiai elnöksége idején is felmerült az érintett intézetek egyetemekhez kapcsolása, és az ELKH létrehozatalakor is felmerült ugyanez a lehetőség.”20 Mint akkori igazgató tanúsítom, hogy Pálinkás idején nem ez, hanem az intézetek összevonása merült fel (és valósult meg), Palkovics miniszter pedig ide-oda kapkodott a KH elcsatolása idején (lásd fent), amíg ki nem találták az ELKH-t. De vannak tudományos érvek is az egységes KH mellett, melyekkel ki lehet mutatni, hogy a mostani döntés nem racionális, hanem improvizatív volt, és le lehet söpörni Gulyás okfejtését.21 A végén Hankó miniszter is csatlakozott az MTA elleni fronthoz, és kiállt a négyek elcsatolása mellett.22

Közben folyik egy felszín alatti vita az MTA vezetése és az ELTE kancellárja között, ugyanis a négyek épületei az MTA vagyonát képezik, ezek fenntartása pedig a HUN-REN-től most átkerült az ELTE-hez, de a költségekre egyelőre nincs fedezet, mint a levelezésükből kiderül.23 Ez csak az egyik meglepetés a négyek átköltözése kapcsán. Mert ugyan a munkatársak nem kerülnek újra közalkalmazotti státuszba, mint az az állami egyetemeknél kötelező, de vissza kell térniük az ELTE-re is érvényes államháztartási rendbe, valamint az egyetemi korhatárokhoz. És mit ér a jogi önállóság lehetősége, ha a gazdasági tervezés és végrehajtás a kormány által kinevezett kancellár hatáskörébe tartozik?

Nem tagadom, ez a körülmény veti föl a háromlépéses matt rémálmát: hiába lesznek ugyanis kikerülvén a HUN-REN kalodájából szabadabbak a kutatás lehetőségei, ha a miniszter által irányított kancellár jóvoltából megszűnhet a kutatások tisztességes finanszírozásának, egyáltalán a központok fennmaradásának az esélye.
 

1 A CEU elleni támadásról írt első cikkem ez volt: https://www.es.hu/cikk/2017-04-07/kenesei-istvan/a-ceu-a-vilag-bus-tengeren.html (A CEU indoka a távozásra egyébként az volt, hogy ha marad, a kormány visszavonhatta volna az oktatói és hallgatói vízumát.) A további írásaimból részletesen nyomon lehet követni az eseményeket: 
https://www.es.hu/szerzo/69212/kenesei-istvan/6
2 https://mta.hu/kozgyules2016/1200-milliard-2020-ig-kf-re-orban-viktor-beszede-a-magyar-tudomanyos-akademian-106426
3 De önálló finanszírozást nem rendelt hozzá, hanem anyaintézményének, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontnak kellett kiszorítania a fenntartását a változatlan költségvetéséből.
4 https://www.es.hu/cikk/2024-11-22/kenesei-istvan/alapitvany-es-birodalom-.html
5 https://www.es.hu/cikk/2025-07-11/kenesei-istvan/kulonos-hazassag-.html
6 https://www.elte.hu/content/strategiai-egyuttmukodes-a-hun-ren-es-az-elte-kozott.t.32078, https://hun-ren.hu/tudomanyos_kishirek/strategiai-egyuttmukodes-a-hun-ren-es-az-elte-kozott-108526
7 https://www.elte.hu/content/kineveztek-az-elte-uj-rektorat.t.32115
8 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/hun-ren-uj-szekhaza-a-kivalosag-az-egyuttmukodes-es-az-innovacio-szimboluma-108563
9 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/nyilt-level-a-hun-ren-minden-munkatarsanak-108624
10 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/folytatodnak-az-egyeztetesek-a-hun-ren-es-az-elte-strategiai-egyuttmukodeserol-108936
11 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/a-hun-ren-vezetese-egyeztet-az-erintett-intezetek-vezetoivel-az-elte-kezdemenyezeserol-108946
12 HUN-REN tv. 8.§: „A HUN-REN irányító testületi és felügyelőbizottsági tagjainak kijelöléséről – e tisztségek megüresedése esetén – az Irányító Testület a felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges.”
13 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/allami-kituntetest-kapott-jakab-roland-a-hun-ren-vezerigazgatoja-109254Jakabnak nem hogy kiemelkedő, de semmilyen tudományos munkássága nincsen, nem szerepel az MTMT-ben, más szóval a nevéhez nem fűződik tudományos publikáció, és persze PhD-ja sincsen.
14 https://hun-ren.hu/hunren/tudomanyos-tanacs-107505
15 https://index.hu/kultur/2025/06/18/elte-hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atalakitas-strategia-egyuttmukodes/
16 Az ELTE vezetői szerint kezdeményezésük a következő feltételrendszer alapján valósulhat meg:
– A Kutatóközpontok teljes egészében, külön-külön, intakt egységet képezve, valamennyi intézetükkel, szervezeti egységükkel, kutatócsoportjukkal és teljes munkatársi állománnyal együttesen az ELTE szervezetébe, szervezeti önállóságukat megőrizve, a jelenlegi Kutatóközpontok általános jogutódjaként kerülnek az ELTE-hez az alábbi 5. pont szerint.
– A HUN-REN és az ELTE között létrejön a szervezeti integráció megvalósítását (az ELTE alapító okiratának módosítását) megelőzően egy olyan keretmegállapodás, amely legalább az alábbi szempontok szerint rendezi azt, hogy különösen az átadás-átvétel lebonyolítása zökkenőmentes legyen, valamint a Kutatóközpontokra, azok személyi állományára, ingóságára, pályázataira, projektjeire, működésére vonatkozó valamennyi információ átadásra kerüljön, valamennyi jelenleg használt ingatlan ingyenes használatára az ELTE hosszú távra jogosult lesz, a Kutatóközpontok által használt és tulajdonukban vagy az állam tulajdonában lévő ingóságok ingyenes további használatára az ELTE és a javaslat szerint az ELTE részévé váló Kutatóközpontok hosszú távon jogosultak lesznek, a Kutatóközpontok valamennyi kutatócsoportja és alegysége teljes egészében kerül az ELTE-hez, a HUN-REN nem építi újra részben vagy egészben az ELTE által átvételre kerülő Kutatóközpontokban rendelkezésre álló szakmai kompetenciákat, valamint nem épít fel újra humán- vagy társadalomtudományi kompetenciákat. Előirányozza a HUN-REN és az ELTE további stratégiai együttműködését. A Keretmegállapodás létrejöttéről az ELTE külön tájékoztatja a Fenntartóját.
– A Kutatóközpontok teljes 2025. évi állami támogatásának felhasználásarányos részét, a Kutatóközpontok saját (fel nem használt) bevételeit, pénzügyi maradványait a HUN-REN Központ biztosítja az ELTE részére dedikáltan azzal a céllal, hogy ezen források a Kutatóközpontok finanszírozásának biztosítására, valamint a szervezeti integrációra kell hogy felhasználásra kerüljenek.
– A szervezeti integrációt, illetve a Kutatóközpontok átvételét megelőzően előzetes Kormányhatározat születik arról, hogy az ELTE megfelelő finanszírozásban részesül a Kutatóközpontok további működtetésére, valamint a Kutatóközpontok által használt valamennyi ingatlan ingyenes használatára – amennyiben azok az állam tulajdonát képezik – az ELTE hosszú távon jogosulttá válik. Az ELTE nem képes és nem hajlandó a Kutatóközpontokat keresztfinanszírozni. Amennyiben a Kutatóközpontok jelenleg használt bármely ingatlana az állam tulajdonába kerül, és azokat tulajdonba vagy vagyonkezelői jogviszonyba adja a a HUN-REN részére, úgy az ingatlanok tulajdonjogát vagy vagyonkezelői jogát ezzel a kötelezettséggel szerzi meg a HUN-REN.
– A Kutatóközpontokat az ELTE önálló jogi személyiséggel bíró szervezeti egységekként kívánja működtetni közvetlen rektori irányítás alatt. Ennek alapján megtartja a Kutatóközpontok pályázási, kötelezettségvállalási és foglalkoztatási önállóságát. Ezen feltételek biztosítását kezdeményezni fogjuk az ELTE-t fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot vezető miniszternél.
– A Kutatóközpontok munkavállalóit változatlanul munkaviszonyban (Mt. szerint) kívánjuk foglalkoztatni. Erre irányuló szándékunkat szintén jelezni fogjuk a Fenntartónak. A munkatársakat a meglévő munkaköri, juttatási és feladatrendszer szerint vesszük át.
– Valamennyi pályázatból és külső (vállalati stb.) együttműködésből származó jogosultság, amely a Kutatóközpontokkal kapcsolatos, az ELTE részére átadásra kerülő Kutatóközpontokat illeti meg. Ez magába foglalja különösen a megvalósítási fázisban folyamatban lévő, vagy még elbírálás alatt álló, akár hazai vagy nemzetközi forrású pályázatokat, vállalati stb. együttműködéséket. Ez a szabály nem bontja meg a konzorciális együttműködéseket, de azokban a Kutatóközpontokat érintő szerepek, feladatok, jogok és kötelezettségek az ELTE részére átadásra kerülő Kutatóközpontokat illetik meg.
– A Kutatóközpontok jelenlegi vezetői – a főigazgató – továbbiakban is irányítják a Kutatóközpontok munkáját.
– Szükséges, hogy a HUN-REN vállalja az ELTE irányába (és ezt a kapcsolódó Irányító Testületi döntésben is megjeleníti), hogy amint a HUN-REN a Kormányzat és a Magyar Tudományos Akadémia közösen kinyilvánított szándéka szerint a kutatóintézetek által használt ingatlanok tulajdonosává válik, a Kutatóközpontok által használt ingatlanokon az ELTE javára ingyenesen, hosszú távra (legalább 25 év) haszonélvezeti jogot alapít.
– A szervezeti integrációt (az ELTE alapító okiratának vonatkozó módosítását) követően a Kutatóközpontok az ELTE nevét viselik.
17 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/az-egyuttmukodes-alapjai-megszilardultak-109011
„A Kormány döntése nyomán rendelkezésünkre álló 18 milliárd forintos többletforrásból közel 90%-ot közvetlenül bérrendezésre fordítunk. A céljaink egyértelműek:
– Az alapbérek érdemi fejlesztése;
– A transzparencia és igazságosság biztosítása;
– Az intézeti különbségek mérséklése;
– A kutatók megtartása és motivációjuk növelése.
– A forráselosztási elvekben megkülönböztetett figyelmet kapnak azok az intézetek, amelyek bérei eddig elmaradtak a hálózati átlagtól – a cél ezek felzárkóztatása.
– A kutatóhelyek szabadon dönthetnek arról, milyen módon valósítják meg a bérrendezést. Javasoljuk, hogy éljenek az intézeti differenciálás lehetőségével, és kezeljék a házon belüli bérfeszültségeket is.”
18 https://adf2019.com/2025/08/21/az-akademiai-dolgozok-foruma-birosag-elott-tamadta-meg-a-kutatokozpontok-elte-hez-csatolasarol-szolo-hatarozatokat/
19 Katz Sándor professzor mindössze 43 oldalas pályázatában 21 sor szól a „stratégiai együttműködésről”.
20 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/hun-ren-elte-gulyas-balazs-108960
21 https://www.portfolio.hu/krtk/20250702/rendszerszintu-hiba-strukturalis-illuzio-miert-hibas-a-hun-ren-human-kutatokozpontok-elte-hez-csatolasa-771687
22 https://mandiner.hu/belfold/2025/07/mit-szolgal-ma-az-mta-a-nemzetet-vagy-onmagat-hanko-balazs-a-mandinernek; https://www.youtube.com/watch?v=IbRK_msY0SY
23 https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademia-elnokenek-fotitkaranak-es-fotitkarhelyettesenek-kozlemenye-114605; https://www.elte.hu/content/kozlemeny.t.33033