Aki nem utazik

Miniszterelnökünk hatvanpusztai zebrái mindent visznek, a sajtó nem tud betelni velük, és persze rögtön nemzetközi párhuzamokat keres. Ilyenek csakugyan vannak, és nem kizárólag őrült diktátorokról szóló kalandfilmekben, amelyeket a valóság már rég kifakított, hanem a politikai életben is. Ivanisvili, Janukovics, Kadirov, ők valamennyien miniszterelnökünk lelki rokonai, de mondanunk se kell, hogy Orbán még közülük is kiragyog, mint briliáns a vásári bóvli közül, már ha ez utóbbiak között igazi drágakő felbukkanhatna valaha is.

Igaz ugyan, hogy Ivanisvilinek cápája van, de csupán másfél méteres, a többletet nyilván levágatta. Szerénység. Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység, ahogy ezt Bástya elvtárstól hallottuk egykoron, mármost a mi kormányzó urunk közép-ázsiai barátai szerénység dolgában Bástya elvtársat is lekörözik, nem is szólva az Ukrajnából bő tíz éve elkergetett Janukovicsról, aki az otthonában kengurukat, medvéket, pávákat és struccokat is tartott, nyilván állatbaráti érzülettől vezéreltetve, vagy csupán azért, hogy egyszerű hajléka valamelyest lakályosabb legyen.