Camera obscura
PRÓZA - TÁRCATÁR - LXIX. évfolyam, 34. szám, 2025. augusztus 22.Apám szolgálati autóját bármikor magam elé tudom képzelni: a Volga úgy suhant, mint egy sötét nyíl, és magasabb sebességfokozatokban zörgött benne minden rész, hátul kényelmes volt, anyámmal ültem rendszerint, elöl, a sofőr mellett apám terpeszkedett.
Még óvodás lehettem, amikor a sofőrnek kellett elvinnie valahova. Ültem órák hosszat az autóban, amíg elsuhant mellettem a táj, fészkelődve néztem a bácsi szemét a visszapillantó tükörben. Még világos volt, innen az éjszaka jó szagú puhaságán, és érdekes módon a legkevésbé sem féltem, nem érdekelt, hogy nincs velem senki, se apám, se anyám, se Igazi, csak ez az ismeretlen férfi, akinek láthatólag az volt a feladata, hogy eljuttasson valahová, és rá mertek bízni, nekem tehát semmi félni- vagy aggódnivalóm nincsen.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
