Két apróság
VISSZHANG - LXIX. évfolyam, 32. szám, 2025. augusztus 8.Remélem, nem veszi zokon Bokros Lajos, ha legutóbbi cikkében (A gonoszság görbülete, ÉS, 2025/31., aug. 1.) két Franciaországgal kapcsolatos (de írása lényegét nem befolyásoló) állítását kiigazítom.
Marine Le Pen semmiképpen sem fogja „börtönben végezni”. A párizsi büntetőbíróság, igaz, március 31-én a közügyektől való öt év eltiltás mellett négy év elzárásra ítélte, a négyből azonban kettőt elektronikus nyomkövetővel kell letöltenie, a másik két év pedig felfüggesztett.
„Franciaországban – írja Bokros Lajos – nagy hagyománya van az államcsínynek.” Ez túlzás. Kétségtelen, hogy a XIX. század hajnalán és derekán két államcsíny is volt (a brumaire 18-i a köztársaság VIII. évében, azaz 1799. november 9-én, valamint 1851. december 2-án), de a III. köztársaság idején az 1889-es Boulanger-féle puccs már csúfosan megbukott, de Gaulle esetében pedig aligha lehet államcsínyről beszélni, hiszen az algériai válság idején, 1958. május 29-én, „a leghíresebb franciát” kormányalakítási megbízással René Coty köztársasági elnök hívta vissza a politikai életbe.
Marine Le Pennek, ha valamilyen csoda folytán mégis jelöltetheti magát a 2027-es elnökválasztáson, semmi szüksége államcsínyre: a szélsőjobboldali politikusnak nagyon is megvannak az alkotmányos eszközei a jogállam tekintélyelvű átalakítását illetően (lásd Népszavazással számolna le de Gaulle örökségével Marine Le Pen, Jelen, 2025. április 21.).
