Dédapám és a Cilleiek
FEUILLETON - LXIX. évfolyam, 29. szám, 2025. július 18.Gorizia – nevezzük most már így – az első világháborút lezáró békeszerződések óta Olaszországhoz tartozik, és 2025-ben a németországi Chemnitz mellett egyike Európa két kulturális fővárosának. Pontosítanom kell, Gorizia nem egyedül birtokolja a címet, hanem közvetlen szomszédjával, Nova Goricával együtt. A második világháborút követően a település keleti külterülete Jugoszláviához került – nagyjából az a rész, amelyet 1945-ben Tito partizánjai vontak ellenőrzésük alá –, ahol fölépült a ma Szlovéniához tartozó Nova Gorica. Mindez hasonlóan alakult ahhoz, mint ami Komárommal történt, ahol a történelmi városmag Trianon után Csehszlovákia része lett, és a Duna jobb partján az addig gyéren lakott külső kerületekből új város született. Hajlamosak lennénk szögesdrótot is vizionálni, az egykori Berlin és Nyugat-Berlin, vagy akár a mai Nicosia és Lefkosa nyomán, ám az olasz–jugoszláv határ korántsem volt ennyire kemény, erről sok magyar disszidens bírna mesélni.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
