Különös házasság

Szerelem nélküli eljegyzést emlegetett két hete Bán-Forgács Nóra e lapban a ku­­ta­­tó­­­hálózat négy egységének az ELTE-­hez kerülése kapcsán.1 Az eljegyzést házasság követi majd, mert július 4-én az egyetem szenátusa nagy több­séggel támogatta a műveletet, így egy újabb névcsere után az ELTE ernyője alatt működhetnek tovább.2 Kérdés csak annyi maradt, hogy minek minősítsük a frigyet.

De ki kezdte?

A rendszerváltás idején azzal tréfálkoztam (?), hogy mennyivel jobb rendszer egy diktatúra, mint a demokrácia, hiszen utóbbiban a négyévenkénti választások miatt nem lehet évtizedekre előre tervezni, és mit mondjak, meglátszik, akár a fenyegető klímakatasztrófa adataiból is, hogy a kormányoknak minden négy évben kell valamit ígérniük a választóknak, lásd például a zöld mezőgazdaság kísérletének a bukását.3 Nálunk, ha nincs is diktatúra (mert ha az lenne, még ennyit se lehetne megírni), tizenöt éve ugyanaz a társaság van hatalmon, ezért legalább a kisebb ügyekben elvárható lenne, hogy van elképzelésük, mit akarnak tenni, és hogyan akarják megvalósítani.

De nem, erre semmi reményünk nincsen, még abból sem, ahogy a tudományt és a felsőoktatást kezelik. Már éppen leadtam a múltkori cikkemet az ÉS-nek (Adok-kapok, 2025/25., jún. 21.), amikor beesett a váratlan hír: az ELTE kinevezett rektora és kancellárja június 13-án „levélben fordult Gulyás Balázshoz, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökéhez, amiben egyrészt jelezték, hogy magasabb, stratégiai szintre kívánják emelni a kutatási és innovációs együttműködést, másrészt kezdeményezik, hogy a jövőben négy kutatóközpont is az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként, de együttes feltételrendszer alapján működjön tovább”.4 Az Index június 18-i beszámolója az egyetem egy nappal korábbi közleményén alapulhatott: „az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné egy feltételrendszer szerint annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Az átvétel után az ELTE önálló jogi személyekben megőrizné a kutatóközpontok szervezeti önállóságát. (…) Az ELTE a kezdeményezésről értesítette a fenntartó minisztériumot. Az átvételről a HUN-REN vezetése és a fenntartó jogosult dönteni.”5

A címzett, Gulyás Balázs elnök pár nappal korábban kiadott egy semmitmondó közleményt: „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kinevezett rektora és kancellárja stratégiai kezdeményezéssel kereste meg a HUN-REN vezetését, Irányító Testületét, [erről] a kutatóközpontok főigazgatóival történő egyeztetést követően a HUN-REN Központ Irányító Testülete a soron következő ülésén tárgyal.”6 Ez alapján senki sem gondolhatott arra a radikális bejelentésre, amit azután szintén 17-én tettek közzé: „Ahogyan arról már korábban hírt adtunk, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetése – Darázs Lénárd kinevezett rektor és Scheuer Gyula kancellár javaslatot tett a HUN-REN számára az együttműködés szorosabbra fűzésére. A kezdeményezés lényege, hogy az ELTE négy bölcsész- és humántudományi kutatóközpont (…) szervezeti átvételét javasolja. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a javaslat nem érinti a HUN-REN többi, különösen a természettudományos kutatóhelyeit. A HUN-REN vezetése a beérkezett kezdeményezést követően azonnal megkezdte az egyeztetéseket az érintett intézményekkel, valamint az ELTE rektorával és az egyetem fenntartójával. A döntés előtt a megbeszélések jelenleg is zajlanak, az eredményekről folyamatos tájékoztatást adunk.”7 A szóhasználatot az olvasó figyelmébe ajánlom: az együttműködés szorosabbra fűzéséről beszélnek – átadás vagy átvétel helyett.

Az egykori „gazda”, az MTA nem késlekedett; miután az elnök egyeztetett az érintett főigazgatókkal, másnap ez jelent meg a honlapjukon: „A kutatási hálózat a magyar KFI-rendszer egyedülálló értéke, amely eredeti diszciplináris összetételében képes a legjobb teljesítményt nyújtani. Ezért érvel az Akadémia kezdettől fogva a hálózat egyben tartása mellett, és tartja fenn készségét a kutatási hálózat befogadására. Amennyiben a kormány ezt nem támogatja, és mindenképpen le akarja választani a HUN-REN-ről a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat, akkor az Akadémia – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – kész a négy kutatóközpont átvételére. (…) A megváltozott helyzetben meg kell vizsgálni a kutatóhálózati használatban lévő akadémiai ingatlanok megvásárlásával, az ingóságok ingyenes átadásával és az akadémiai tulajdonban maradó kulturális javak, adatbázisok használatával kapcsolatosan előkészített MTA–MNV Zrt. megállapodás érvényességét.”8 Az Akadémia tudja, esélye sincs arra, hogy megkapja akár csak ezt a részét is a hálózatnak, ezért meglengeti a vörös posztót, azaz hogy a már megkötött, de a folyó per miatt életbe nem lépett vagyonjogi szerződés a hálózati ingatlanok tulajdonjogáról érvényét vesztheti az új helyzetben.

Mi az ajánlat?

Az eseményt a legalaposabban tárgyaló Index cikke további, mondhatnánk, intim részleteket közölt az aján­latból, amely mindent megígér az átkerülő központoknak, a teljes önállóságtól a változatlan vezetésen át a munkaviszonyok érintetlenül hagyásáig (részletek a jegyzetekben).9 Érdekes, hogy a hálózat jelenlegi birtokosa, a HUN-REN ilyen információkat nem osztott meg, jóllehet érdekében állna, hogy megnyugtassa az „eladott menyasszonyt” új „hitvesének” az ígéreteiről. Gulyás Balázs elnök ezután expressz sietséggel összehívta az Irányító Testületet (IT) 20-a péntek délutánra.10

Az IT-ülésről igen gyorsan elég sok információ jelent meg, köztük a leglényegesebb, hogy 6:2 arányban megszavazták a „négyek” leválasztását, de utána három tag, Ádám Veronika neurológus, Bollobás Enikő irodalmár és Kovács Melinda állatorvos akadémikusok lemondtak, utóbbi a hírek szerint azért, mert külső nyomásra szavazott csak igennel.11 Érdemes megjegyezni, hogy a vonatkozó törvény szerint az IT-nek kilenc tagja kell legyen, de jó egy éve az egyik tagot, Hunyady László akadémikust egy törvénymódosítással kizárták, és azóta sem „találták meg” az utódját.12 Ugyanakkor a törvény azt írja elő, hogy „a kutatási intézmények létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről (…) az Irányító Testület tudomány művelői közül kinevezett tagjai többségének támogató szavazata szükséges” (HUN-REN tv. 11. §). Márpedig a nyolc megmaradt tag közül egy, Jakab Roland vezérigazgató nem tartozik ezek közé, tehát jelen ügyben nem volt joga szavazni. Persze a többség nélküle is meglett volna, ha kevésbé mutatósan is.

Az ülésről gyors egymásutánban két közleményt és egy kétperces videót adtak ki, melyben Gulyás nyugtatni igyekszik a leválás elszenvedőit.13 A hosszabbik szöveg az ELTE ígéreteit garanciáknak nevezve elaborálja, illetve kiegészíti azokat újabb momentumokkal, például ezzel: „A kutatóközpontok beolvadását megelőzően nyilvános kormányhatározat születik arról, hogy az ELTE – 2026-tól kezdődően, hosszú távon – megfelelő külön finanszírozásban részesül a kutatóközpontok további működtetésére, valamint arról, hogy a kutatóközpontok által jelenleg használt valamennyi ingó- és ingatlanvagyon ingyenes használatára – amennyiben azok a későbbiekben az állam tulajdonát képezik – az ELTE hosszú távon jogosulttá válik. Amennyiben a HUN-REN válik tulajdonossá vagy jogosulttá, akkor a HUN-REN biztosítja majd az ingyenes használatot az ELTE részére.”

Egyrészt a kormányhatározat felemlítése sokatmondó az egész haditerv hátterének vonatkozásában, de erről majd később. Egyébként kevesen vették észre, hogy június 20-án egy salátatörvényben lehetővé tették azt a konstrukciót, amely révén a „négyek” önállóságukat megőrizve az ELTE-hez csatlakozhatnak.14 Másrészt milyen érdekes, hogy a HUN-REN most azt ajánlja az ELTE-nek, hogy ha ő lesz a tulajdonos, akkor használatba adja neki az épületeket – amely konstrukciót éppen ő panaszolta fel az MTA esetében, mondván, hogy ha más használja az épületeket, mint aki birtokolja őket, az konfliktusokhoz vezet. Egyelőre azonban az ingatlanok – lévén per alatt – változatlanul az MTA tulajdonában vannak, és most már úgy tűnik, az MTA a „négyek” kiválása miatt semmisnek tartja a korábbi megállapodást, és ehhez közgyűlési megerősítést is fog kérni.15

A kérő és a hozomány

Június 23-án összeült az ELTE szenátusa, de nem azért, hogy döntsön a befogadásról, hanem hogy első kézből kapjon tájékoztatást, mire számíthatnak. A hivatalban lévő rektor, Borhy László, aki mindig is ellenezte az ELTE feje fölött meghozott döntéseket, illetve elutasította az ELTE oldaláról kedvezőtlennek ítélt ajánlatokat, nem vett részt az ülésen, ami mutathatta hozzáállását az ügyhöz. Így Darázs Lénárd nem mint kinevezett rektor, hanem mint általános rektorhelyettes joggal vezethette le az ülést, amelyen ismertette a korábban is bemutatott feltételeket (lásd fent). Annak ellenére, hogy a befogadásról akkor még nem született határozat, 24-én a Magyar Közlöny megjelentetett két kormányrendeletet, amely még az ELTE döntése előtt (!) kész tényként keze­li az átadást, de elrendeli, hogy a ta­valy év végén a (teljes) HUN-REN-nek szánt 18 milliárd Ft növekményt csak a maradó kutatóközpontok kapják. (Igaz, ezért cserébe jobban piacorientált, magyarán eladhatóbb kutatásokat kell produkálniuk az alapkutatások mellett – vagy helyett.) Más szóval a „négyek” nem kapják meg a főként a rég várt béremelésre fordítható többletfinanszírozás rájuk eső részét, csupán azt a 10 százaléknyi növekményt, ami valójában a tavalyi bérkeretcsökkentés előtti helyzet visszaállítása.16 Ez tehát nem hozomány, inkább büntetés.

A 18 milliárd Ft egyébként pontosan az az összeg, amit eddig azért nem fizettek ki, mert az MTA nem adta át az ingatlanvagyont, és lám, most egyszeriben szabaddá vált. A HUN-REN-ben az elnököt az IT mellett több külföldi vagy hazai összetételű grémium segíti (Elnök Köre, Tanácsadó Testület, Tudományos Tanács17), de az IT egyiknek sem kérte ki a véleményét, nem beszélve a tavalyi nagy költségű, nemzetközi felmérés és látogatás eredményeiről; itt ugyanis szó sincsen ilyen radikális felszámolásról. E testületekből mellesleg semmilyen lemondásról nem értesültünk, pedig a Tudományos Tanácsban egy tizenhárom tagú kollégium felügyeli a „bölcsészet- és társadalomtudományt”, közöttük az utóbbi időben velük szemben oly kritikus Lentner Csaba. De emlékeztessünk arra, ahogy még áprilisban nyilatkozott Gulyás elnök a hálózatról: „Egységben gondolkodó, egyként lélegző, egy szívként dobogó szervezet és közösség vagyunk. Meggyőződésem, hogy el tudjuk és el fogjuk érni a korszerű, minden szinten megújult működést a Magyar Kutatási Hálózatban.”18 Mellesleg január óta egy 3 milliárd Ft-ból gazdálkodó (vagy már el is költött?) ún. Transzformációs Programiroda gondozza az államiból különös jogállású, azaz magánjogi szervezetté történő átalakulást. De jegyezzük meg azt is, hogy az említett IT-ülés után lemondott a jogi főosztályvezető – annyi személycsere után, mert egy év alatt tíz vezető tűnt el, illetve cserélődött ki a csúcson egyszerre összesen tizenkét vezetőt felsoroló honlapról.19

Nemcsak a HUN-REN IT tartható felelősnek a négy központ sorsáért. Ha kisebb mértékben is, de tehet róla a központok vezetői kollégiuma, amelytől a „négyek” joggal vártak volna szolidaritást, de azt nem kapták meg. Mindeddig ez a társaság következetesen képviselte az MTA-bóli erőszakos kiszakítás óta vallott elvet, miszerint a hálózat egységét mindenáron meg kell őrizni. Most azonban az összhang megbomlott, a „maradók”, vagyis az élet- és természettudományi intézetvezetők felmondták az eddigi megállapodást, tehát gyakorlatilag hozzájárultak, illetve támogatták a „négyek” leválasztását. Durva gyanúsítgatás lenne arra utalnunk, hogy ebben szerepe lehetett a 18 milliárdból így rájuk eső többletnek, de ne feledjük, hogy most már nemcsak a nyugati, de a visegrádi országokhoz képest is rendkívül alacsony a hazai kutatók bérszínvonala, továbbá a decemberi MTA-közgyűlésen az igazgatók egyik legnyomósabb érve az volt, hogy fizetésemelés nélkül elvesztik a legjobb kutatóikat.

Kényszerházasság? Érdekházasság? Névházasság?

A kutatóhálózat egységének elvesztése tragikus fejlemény, amit a munkatársak hiába próbáltak megállítani – ugyanúgy, ahogy 2019-ben a náluk nagyobb befolyással bíró MTA sem az elbitorlást a 90 százalékos közgyűlési határozatukkal. De szemben Bán-Forgács Nórával, az ELTE-t én nem bűnösnek, hanem áldozatnak látom, mivel nyilvánvaló, hogy nem kezdeményezőként, hanem kiszolgáltatott közreműködőként vesz részt az ügyben, lévén hogy előtte állunk még például a felvételi keretszámok megállapításának, amely közvetlen hatással van az egyetem finanszírozására, ami már eddig is súlyos csapásokat kapott a tanárképzésnek az NKE-n kiemelt támogatással lezajló beindítása miatt. Mert akárhogy tálalják is a négyek leválasztását, a több helyütt is emlegetett „legfelső helyről származó utasítás” vagy az új szótári elemként is rögzíthető „alfa-parancs” kifejezés arra utal, hogy nem az érintettek kezdeményezése áll az események hátterében.

Miután Borhy László leköszönő rektor érthető módon kivonta magát az ügyből, Darázs Lénárd az ELTE nevében nem mint (hivatalba még nem lépett) kinevezett rektor, hanem általános rektorhelyettesként tárgyalhatott teljesen jogszerűen. Végigjárta továbbá az érintett kutatóközpontokat, és igyekezett mindenkit biztosítani arról, hogy az ELTE-vel csak jól járhatnak, bár a négyeknek az ELTE informatikai és bérszámfejtési rendszeréhez kell csatlakozniuk, nyilván újra leltározniuk kell – és hat éven belül az ötödik nevüket felvenni az MTA, az ELKH, az MKH és a HUN-REN után…

Tényleg nincsen szó beolvasztásról: a négyek minden eddigi jogosultságukat (önálló költségvetés, munkáltatói jogok, szervezeti függetlenség) megtartják, ráadásul teljesítményüket nem a HUN-REN-ben fenyegető természettudományos kvóták szerint bírálják majd el, ami állandó konfliktusok tárgya volt eddig. Közvetlenül a rektor alá tartoznak majd, vagyis egyetemi karként vagy intézetként nem kapnak képviseletet a szenátusban. Ha ugyanis ez történne meg, ahogy azt többen követelik a hálózatban, akkor éppen a négyek függetlensége sérülne, hiszen a szenátus beleszólhatna belső ügyeikbe (kinevezések, bérkeretek, belső szervezet stb.).

Amint ezt Darázs Lénárd hangsúlyozta, az ELTE sem jár rosszul, mert a „négyek” kutatási portfóliója és teljesítménye nagyot lendít az ELTE nemzetközi elismertségén, rangsorbeli helyén, ugyanakkor nem szűnne meg a keresztállások (vagyis a kutatók oktatói foglalkoztatásának) az egyetemre nézve is jótékony lehetősége, ráadásul ki tudnának adni kutatási féléveket („sabbaticalt”) az oktatóiknak, hogy azt a kutatóintézetekben töltsék el. Akkor ez most érdekházasság lenne?

Mert annyi bizonyos, hogy a négyek számára a frigy kényszer alatt köttetett: maguktól nem mentek volna bele. Ugyanis attól, hogy eddig egy „bántalmazó kapcsolatban” éltek a HUN-REN keretei között, még nem válik vonzóvá egy újabb nász a bizonytalan jövő kilátásaival, akkor sem, ha a vőlegény fűt-fát ígér, mivel mindketten tudják, a „keresztapa” dönti el, mi lesz a sorsuk. És ha az egyik fél, azaz most az ELTE nem mondja ki a boldogító (?) igent, akkor bármi megtörténhetett volna, hiszen a fent idézett törvényhely szerint az IT (nyilván a keresztapa akaratából) akár jogutód nélkül megszüntetheti a kutatóközpontokat.

De ha abban reménykedünk, hogy jövőre nagy változások következnek, akkor ez csupán egy ideiglenes névházasság lesz, amelynek a segítségével el lehet húzni az időt addig, amíg a kutatóhálózat újra egyesülhet, remélhetőleg az MTA baldachinja alatt.

1 https://www.es.hu/cikk/2025-06-27/ban-forgacs-nora/eljegyzes-szerelem-nelkul-.html
2 https://hvg.hu/itthon/20250707_elte-szenatus-hun-ren-kutatokozpontok-atvetel
3 https://www.economx.hu/gazdasag/europai-zold-green-deal-elelmiszer.775791.html
4 https://index.hu/kultur/2025/06/18/elte-hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atalakitas-strategia-egyuttmukodes/
5 https://www.elte.hu/content/kozlemeny.t.32773
6 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/folytatodnak-az-egyeztetesek-a-hun-ren-es-az-elte-strategiai-egyuttmukodeserol-108936
7 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/a-hun-ren-vezetese-egyeztet-az-erintett-intezetek-vezetoivel-az-elte-kezdemenyezeserol-108946
8 https://mta.hu/mta_hirei/az-mta-elnokenek-fotitkaranak-es-fotitkarhelyettesenek-allasfoglalasa-a-hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atalakitasaval-kapcsolatos-tervekrol-114506
9 https://index.hu/kultur/2025/06/18/elte-hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atalakitas-strategia-egyuttmukodes/
Például: A Kutatóközpontok teljes egészében, külön-külön, intakt egységet képezve, valamennyi intézetükkel, szervezeti egységükkel, kutatócsoportjukkal és teljes munkatársi állománnyal együttesen az ELTE szervezetébe, szervezeti önállóságukat megőrizve, a jelenlegi Kutatóközpontok általános jogutódjaként kerülnek az ELTE-hez; a HUN-REN (…) nem épít fel újra humán- vagy társadalomtudományi kompetenciákat; A Kutatóközpontok teljes 2025. évi állami támogatásának felhasználásarányos részét (…) a HUN-REN Központ biztosítja az ELTE részére dedikáltan; A Kutatóközpontokat az ELTE önálló jogi személyiséggel bíró szervezeti egységekként kívánja működtetni közvetlen rektori irányítás alatt. Ennek alapján megtartja a Kutatóközpontok pályázási, kötelezettségvállalási és foglalkoztatási önállóságát; A Kutatóközpontok jelenlegi vezetői – a főigazgató – továbbiakban is irányítják a Kutatóközpontok munkáját.
10 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/rendkivuli-it-ules-pentek-delutan-napirenden-a-berrendezes-es-az-elte-kezdemenyezese-108952
11 https://qubit.hu/2025/06/23/ha-a-miniszterelnok-adta-ki-a-parancsot-jo-lenne-ha-beleallna-teljes-a-kaosz-a-kutatohalozat-szetdarabolasa-korul
12 https://www.es.hu/cikk/2024-03-22/kenesei-istvan/kakofonia-a-zurzavarban.html Rögzítsük legalább itt a jegyzetekben, kik szavaztak a kutatóhálózat szétbontása mellett: Gulyás Balázs elnök, Jakab Roland vezérigazgató, Charaf Hassan (BME), Szántó Zoltán Oszkár (Corvinus), Szabó Gábor (SZTE).
13 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/strategiai-atalakulas-biztositott-berkorrekcio-errol-dontott-a-hun-ren-iranyito-testulete-108955, https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/71-pontban-az-elte-nek-atadasra-kerulo-kutatokozpontok-szamara-biztositott-garanciakrol-108956
14 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14/A. § (1) A felsőoktatási intézmény az általa ellátott …alaptevékenysége körébe tartozó, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, valamint az alapító okiratában megjelenített közfeladat ellátására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a felsőoktatási intézményben jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet hozhat létre.”
15 https://mta.hu/mta_hirei/az-mta-elnoksegenek-allasfoglalasa-a-hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-egysegenek-megbontasarol-114527
16 A kormányrendeletek releváns részei: (A Kormány) tudomásul veszi a HUN-REN Irányító Testületének döntését, amely szerint a HUN-REN négy bölcsész- és humántudományi kutatóközpontja az ELTE részeként működik tovább, valamint a HUN-REN tizennégy további, élő és élettelen természettudományok területén működő kutatóközpontja és kutatóintézete maradéktalanul részét kell hogy képezze a 2024. évi XCI. törvény alapján megalapításra kerülő HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak; – felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy (…) biztosítson 18 milliárd forint forrást a (…) HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatása alcím javára;
17 https://hun-ren.hu/elnok-kore; https://hun-ren.hu/tanacsado-testulet; https://hun-ren.hu/hunren/tudomanyos-tanacs-107505
18 https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/egy-szivkent-dobogo-szervezet-es-kozosseg-vagyunk-a-hun-ren-szimpoziumot-tartott-az-uj-szekhazaban-108727
19 https://hun-ren.hu/vezetoseg