Nem hiszem!

A „sátánozás létjogáról” írt Révész Sándor az ÉS-ben figyelemre méltó gondolatokat, annak kapcsán, hogy Jeszenszky Zsolt ismételt határozottsággal, a teljes nyilvánosság elé „állva” kommentálta/értelmezte az édesapjával történt torokszorító, vérlázító, nem mindennapi cselekményeket (A sátánozás létjoga, 2025/24., jún. 13.). Révész az eszmefuttatását világos következtetéssel fejezte be: „Jeszenszky Zsolt szavaival tehát semmi baj nincs, csak azzal a borzalmas rezsimmel, amelyet édesapja támadójával együtt támogat.”

Szerintem nem így van, röviden elmondom, miért.

Révész okfejtése, miszerint mindenkinek szíve joga sátánnal érvelőnek, istentagadónak, emberbarátnak vagy -gyűlölőnek, avagy bármilyen más meggyőződésűnek lenni, olyan absztrakciós szinten kifejtett vélemény, amely – a konkrét helyzet ismeretében – közösségileg tarthatatlan.

J. Zsolt sátánra utaló érvelése túlzóan és elfogadhatatlanul absztrakt. Véleménye „nagyvonalúan” elfeledi-elfedi azt a tényt, hogy amit az apja támadója elkövetett, az egy konkrét – súlyosan közösségellenes – cselekedet. Határozott gyilkossági kísérlet, amely csak a véletlen folytán nem követelt életet. Ez a nyilvánvaló tény pedig megkerülhetetlenül felveti a felelősség kérdését.

Ezt J. Zsolt is érti, tudja. Érvelésével egyértelműen „áttolja” a történtekben manifesztálódó felelősséget a gyilkossági kísérlet tetteséről az áldozatra! Nem lacafacázik: ha apja nem „szövetkezett” volna az ördöggel, nem vált volna áldozattá. A történtekért tehát valójában az apja a felelős!

Véleményem szerint a merénylő felelősségéből fikarcnyi sem helyezhető J. Géza „vállára”. Ennek megfelelően, ennek szellemében J. Zsolt szavai teljességgel elfogadhatatlanok, hiszen azok – akarva-akaratlanul – felelősséghárítóak. „J. Zsolt. szavaival semmi baj nincs” – írja Révész. Ám – sajnos – e logika szerint azonban a „borzalmas rezsimmel” sincs baj, hiszen J. Zs.-nek szíve joga támogatni, deklarálni bármilyen rezsimet. Csupán a rezsim tehető felelőssé, önként színt valló „katonája” azonban nem!?

A Manson család rémtetteire (is) gondolok, és határozottan azt mondom: ezt nem hiszem! Ha valaki a „sátánt kergetve” gyilkolni próbál, akkor a vallott eszme egy pillanat alatt fegyverré válik. Ezért azt gondolom, e felelősségelhárítással szemben a közösség nem lehet megértően szemlélődő és toleráns.