Adok-kapok

Ütésváltás vagy ütlegelés?

Aligha tévedünk, ha úgy gondoljuk, az MTA gyakori megjelenése a „pártsajtóban”, beleértve az ugyancsak pártvezérelt „köztévé” M5 csatornáját, központi utasításra, de legalábbis ilyen jóváhagyással történt az elmúlt hetekben. A szikra, amely elsütötte a hatalom szilárd (?) bástyái mögül lövöldözők ágyúját, és az azt követő sortüzet kiváltotta, egyes hűbéresek sértődöttsége volt, mert az Akadémia IX., Gazdaság- és Jogtudományi Osztálya kísérletet tett arra, hogy megkímélje az ünnepi közgyűlést egy esetleges nyilvános botránytól. Ugyanis az e testület összes tagja által támogatott határozat valójában figyelmeztetés volt elsősorban az MTA elnökéhez, illetve elnökségéhez, hogy mi történhet, ha a miniszterelnök a hírhedt „poloskázós” beszéde után megjelenne a tudósok között, mert pontosan értették a március 15-i beszéd inkriminált részét, és nem törődtek a kormányfő környezetének utólagos és hiteltelen magyarázkodásával; gyakorlatilag éppen Orbán Viktort kívánták megkímélni a kínos helyzettől.

Idézzük fel itt is a felháborodást kiváltó mondatokat: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl. Túl sok helyről kaptak pénzt. Túl sokszor váltottak már köpönyeget. 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkra, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött. Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket (…) Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket. Ismerünk benneteket. Hiába bújtatok új európai pártgúnyába. A gazdáitok ugyanazok. A terveitek ugyanazok. És ne reménykedjetek, a sorsotok is ugyanaz lesz. Legyőzünk bennetek újra. Újra és újra. Mert fényesebb a láncnál a kard.”1

A teljes szövegrészletből egyértelmű, hogy „a poloskák” többes számú használata az utána következő felsorolás elemeire utal, akiket azután a „labancok, brüsszeli kegyencek” és további dehonesztáló jelzőkkel illet a szónok. A figyelmeztetés, amelyet a IX. Osztály saját elnökén keresztül intézett az Akadémia vezetéséhez („szíveskedjék jelezni az MTA Elnökségének, hogy amennyiben a miniszterelnök személyesen megjelenne az MTA 2025. májusi jubileumi közgyűlésén, akkor számolni kell azzal, hogy a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyná a termet”)2 tehát indokolt volt: valóban számítani lehetett arra, hogy számos közgyűlési résztvevő kivonult volna, ha a miniszterelnök megjelenik ott, tehát, ha úgy tetszik, éppen a botrányt akarták elkerülni.

A határozat(tervezet) azonban, ügyetlenségből vagy szándékosan-e, nem tudni, kiszivárgott, és Schmidt Mária blogbejegyzésével indulhatott a sortűz. Legutóbbi írásomban bemutattam az MTA elleni – most már nyugodtan mondhatjuk – hadjárat első epizódjait, és beszámoltam a közgyűlés fontosabb eseményeiről. (Még 200 év?, ÉS, 2025/20., máj. 16.)3 Csakhogy a támadások májusban még nagyobb tűzerővel folytatódtak: a Magyar Nemzet, a Mandiner és az M5 csatorna Ez itt a kérdés című esti vitaműsora alkották a frontvonalat, a főigazgató-üzletasszony mellett Lentner Csaba, Balázs Géza, Lánczi András, Alexa Károly, Takaró Mihály, Békés Márton, Pokol Béla és a kormánylap nemegyszer tévedő tudósítója népesítették be a lövészárkokat.4

Lentner Csaba például ezt közölte egyik posztjában: „Teljes az egyetértés – a Magyar Tudományos Akadémia megújításáról cseréltünk gondolatokat Schmidt Mária professzor asszonnyal. A változások elkezdődtek, és nem állunk meg. Ezt a sztálinista, teljesítménynélküli szervezetet alapjaiban kell megreformálni, vagy ha másként nem megy, újat, etikus és tudományos alapon állót létrehozni, hiszen jelenlegi formájában gátolja a fejlődést, Magyarország versenyképessé tételét.”5

A lövedékekre a „sztálinista”, „elmaradt a rendszerváltás”, „nincsenek minőségi szempontok”, „reformra van szükség” és hasonló jelszavakat írnak fel, melyeket az MTA vezetése különböző sajtótermékeknek adott interjúkkal és a honlapján közölt írásokkal igyekszik elhárítani.6 De mivel védekezésre kényszerül, eleve hátrányos helyzetből hadakozik. Ráadásul újabb fronton tette ki magát politikai indíttatású rohamnak, amikor a napokban a VIII. Biológiai Osztály nagy többséggel megszavazott egy tisztán tudományos állásfoglalást arról, hogy nem csak két biológiai nem létezik.7 Jóllehet gondosan kihagyták az utalást az Alaptörvénynek az ezzel az állásponttal ellentétes nemrégi módosítására, a kormánysajtó „genderügyi” felelőse, a magát bölcsészként azonosító Szilvay Gergely járványtani és pszichiátriai szakemberek véleményét idézve végső soron filozófiai alapon vitatta a biológusok metafizikai meggondolásoktól tartózkodó állításait.8

Az Akadémia, illetve tagjai nem tehetnek mást, mint hogy a saját tudományos meggyőződésüket képviseljék, ez nem csupán joguk, de morális kötelességük is, mint azt elődeik a most fenyegetőnél sokkal nagyobb kockázattal szembesülve is vállalták. Mert legyünk tisztában vele, hogy az MTA tekintélyének és hitelének a megtépázása, sőt lerombolása mögött az egyik utolsó független intézmény megregulázásának szándéka áll. Attól nem tartok, hogy egy új „nemzeti” vagy a mostani divatszóval „szuverenista” tudományos akadémiát alapítanának, hiszen az világbotrány lenne, ráadásul mondjuk Csádon kívül alig lenne ország, amelyben elismerésre találna, de attól igen, hogy a folyamatos negatív sajtókampány a közvélemény szemében megtépázza a tudós testület két évszázados hírnevét.

Ez pedig már ellenlépésre késztette a Fidesszel, illetve a kormánnyal hagyományosan szimpatizáló tudósokat is, akik az alábbi nyilatkozatot adták ki: „A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) elnöksége, a Professzorok Batthyány Köre (PBK) elnöksége és a Százak Tanácsa üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia elnökének és igazgatójának nyilatkozatát, amelyben válaszolnak a testületet az elmúlt időszakban ért vádakra. Kiemeljük, hogy a nyilatkozat szerint »A Magyar Tudományos Akadémia sokkal több, mint egy egyszerű ’tudósklub’. Története, hagyományai, küldetése és közfeladatai kiemelik a tudós társaságok köréből.« Úgy véljük, hogy e szerepet csak akkor töltheti be, ha – mint a nyilatkozatban olvashatjuk – »Pártpolitikai állásfoglalásokat az Akadémia egyetlen testülete sem tehet, erre küldetése, hagyományai alapján és szervezetileg is alkalmatlan.« A magunk keretei között messzemenően támogatjuk a tudós testületet fenti céljainak elérésében. Szorgalmazzuk, hogy a Kormány és az Akadémia álljon egymással folyamatos párbeszédben, s annak során mindenki a saját feladatkörének megfelelően járjon el. A tudomány bocsássa rendelkezésre a tudását, javaslatait, a döntéseket pedig a politika felelős döntéshozóinak kell meghozniuk.”9

A volt akadémiai kutatóhálózatban évenként teljesítményellenőrzést tartanak, két-három évenként külső, sőt nemzetközi vizsgálatnak vetik alá, de magát az MTA-t is vegzálják, hogy milyen színvonalú kutatást folytat, holott tagjai a saját munkahelyükön és nem az Akadémián végzik a munkájukat – miközben a több mint évtizede a kormány által tízmilliárdokból megalapított és támogatott ún. kutatóintézetek teljesítményét soha senki nem ellenőrizte, legalábbis a nyilvánosságban ennek semmi nyoma.10

Amúgy pedig kérem az akadémiai reform önjelölt kezdeményezőit, tájékozódjanak, hol szokás kívülről megszavazni a tagságot. Ugyan tényleg nehezményezhető, ha a tudósok egyfajta elitcsapatként maguk mondják meg, kiket vesznek fel a „klubba”, de sajnos az akadémiák a világon mindenhol így működnek. Ráadásul mi még emlékezhetünk azokra az időkre, amikor a párttag akadémikusokat behívták a pártközpontba, hogy tájékoztassák őket, kikre kell majd szavazniuk (bár nemegyszer megesett, hogy a titkos szavazáson mások nevét írták be). Tessék mondani, akkor jobb volt?

József nádor megérkezett

Megszületett a megállapodás: a Mol átvette a BME tulajdonjogát birtokló zártkörű részvénytársaságot az államtól, pontosabban 50 milliárd Ft-ért lényegében megvásárolta azt, de úgy, hogy az ingatlanok és az ingó vagyontárgyak továbbra is állami tulajdonban maradnak, mivel a zrt., illetve az egyetem 99 évre vagyonkezelési szerződést kötött. Azt az egyetemen nem tudják, mi vár rájuk ebben az eddig még sehol az országban nem alkalmazott konstrukcióban, de tartanak tőle, hogy egyes kekva-egyetemekhez hasonlóan átszervezik a szenátust, hogy kevesebb választott és több kinevezett tagja legyen, így biztosítva szilárd többséget a mindenkori vezetésnek. Mindenesetre végre bevezették azt a teljesítményértékelési rendszert, amelynek köszönhetően a kekva-egyetemek állami finanszírozása jelentős mértékben megemelkedett – mert ez itt a lényeg: a BME-t továbbra is az állam finanszírozza, hiszen az őt fenntartó zrt. nem kapott olyan vagyonelemeket, mint a Corvinus alapítványa, tehát a jövőben is a minisztériummal kell majd megalkudnia, hogy milyen mérőszámok mennyi bevételt hoznak.11 A friss hírek szerint a BME költségvetése egy csapásra másfélszeresre emelkedik – ugyanabból az állami forrásból, amely ez idáig nem volt hajlandó az állami egyetemet tisztességesen eltartani.12 (Zárójelben jegyzem meg, hogy az új rektort választott ELTE is jelentős plusztámogatást kapott, ami a kekvákéhoz hasonló fizetéseket tett lehetővé.)

Itt jutott eszembe az a régi kabaréjelenet, amelyben az éjszaka közepén a Márkus László alakította figura felkelti az Almási Éva által játszott feleségét, hogy megkérdezze tőle: „De mi került ezen fotelon 7200 forintba?”13 És mivel erre nem kap választ, darabokra töri, szaggatja a szegény bútordarabot, megpróbálva részenként kikalkulálni a végösszeget. Szóval mi került ezen a BME-n a Molnak 50 Mrd Ft-ba? Mert mit is kapott érte? A forgalomképtelen ingatlanok és a folyamatosan amortizálódó ingóságok használati jogát 99 évre, miközben évről évre az állammal kell szerződnie az egyetem fenntartásáról, a fizetésekről, az épületek felújításáról stb.

De vessük össze ezt az 50 milliárdot azzal a 80 milliárddal, amit az MTA kap(na) annak a szintén forgalomképtelenként nyilvántartott ingatlanvagyonnak a tulajdonjogáért, amely épületekben jelenleg a kutatóintézetek működnek. Megtérül-e valaha is a Molnak ez a befektetés, és ha igen, hogyan? Tulajdonképpen mit is vett meg a Mol? Az a gyanúm, hogy itt nem más történt, mint az igen rossz helyzetben lévő költségvetés kisegítése a Mol részéről, mert mint tudjuk, a saját pénzével mindenki annyira lehet hülye, amennyire csak akar.

Végül is az egyetem megmenekült attól, hogy a tisztességes(ebb) finanszírozás végett kekva-ként folytassa és ezzel elveszítse a nagy Horizon pályázatait, valamint a hallgatók Erasmus-ösztöndíjait, viszont a Hernádi Zsolt fémjelezte „perszonálunióban” mintegy visszaállt a hajdani József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a Duna két partján.

Igaz, így számos önjelölt vagy reménybeli kuratóriumi tag lemaradt a több intézmény esetében (pl. Debrecenben, Dunaújvárosban vagy Sopronban) éppen most másfél-kétszeresére emelt tiszteletdíjakról.14

És mit kapott a MAB?

Csaknem másfél éves ex-lex állapot után június 5-én megjelent, hogy – bár a testület még májusban is hozott határozatokat – május 1-jei hatállyal kinevezték az egyetemek, doktori iskolák, szakok stb. akkreditációjáért, valamint az egyetemi tanárok előszűréséért felelős Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) tagjait.15 A korábban (az eredeti három helyett) hat évre szóló mandátumot a minden poszton hosszú életre számító kormányunknak a döntése következtében már kilenc évre terjesztették ki, így esetleges ismétlés esetén akár 18 évig (!) is akkreditálgathat valaki a testületben. A többször meghosszabbított, létszámában megfogyatkozott, valamint szakbizottságaitól megfosztott előző MAB végre vehette a kalapját a dicstelen adminisztratív hiátus után,16 de a rendelet tartalma komoly kétségeket ébreszt az új csapat hozzáértése és hatékonysága iránt.17

Mindjárt az elnök személyén is fennakad a felsőoktatással nem most ismerkedő olvasó. Eddig ugyanis a MAB elnökei mind nemzetközi hírű akadémikusok voltak (egy kivétellel, aki akadémiai doktor és korábbi rektor volt), közülük a most leköszönő vezető pedig nem más, mint a bölcsész- és élettudományokban egyaránt tájékozott kiváló pszichológus és oktatási szakértő Csépe Valéria. Az új elnök viszont a MAB történetében először „csupán” PhD-vel (és persze habilitációval) rendelkező Szilágyi János Ede miskolci jogászprofesszor, akinek külföldön gyakorlatilag ismeretlen a munkássága, és jóllehet nagyszámú hivatkozást tud felmutatni (harmadrangú folyóiratokból), ezek túlnyomó része közvetlen kollégáitól, köztük feleségétől származnak.18

Igaz persze, hogy a törvény csak azt írja elő, a MAB-tagoknak legyen tudományos fokozatuk, azaz PhD-jük, de egy magasan kvalifikált oktatókat és intézményeket minősítő testülettől és különösen annak elnökétől ennél a minimumnál azért többet várnánk el. A Magyar Közlönyben megjelent lista egyébként annyira amatőr „szerzőre” utal, akinek (és/vagy a lektorának, főnökének stb.) fogalma sem volt, minek kell szerepelnie egy ilyen közleményben. Az elnökről például mindössze ennyi áll: „a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának stratégiai igazgatója”. Az ME (budapesti!) jogi akadémiáiról itt már megemlékeztünk párszor, hiszen Varga Judit mint igazságügyi miniszter és a kuratóriumuk elnöke alapította őket, mint kiderült, barátnője, majd annak férje vezetésével – az utóbbi éppen maga a MAB-elnök.19 De a Közlöny azt elfelejtette feltüntetni, hogy Szilágyi egyetemi tanár is, ami mégis fontosabb, mint hogy minek az igazgatója. A legnagyobb gond azonban az új elnökkel az, hogy még a törvényt sem tartották be a kinevezésekor, mert nem egyeztettek az MTA elnökével, ahogy az elő van írva.

Nem járunk jobban a névsor további részével sem. Irreleváns információkat kapunk, miközben lényeges tudnivalókat nem közölnek. A legszebb, hogy a jól ismert csillagász Kiss L. Lászlóról hat évvel (!) a kutatóhálózat elcsatolása után kiderül, hogy „a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója”.20 (A törvényszöveget és a teljes listát lásd a jegyzetekben.)21

Ha túltettük magunkat a formai bakikon vagy inkább ordító hibákon, akkor érdemes ellenőrizni a Magyar Tudományos Művek Tárában, mennyire felelnek meg a minden magyar (és kérésre bármely külföldi!) egyetemet ellenőrző szervezet most kinevezett tagjai az elvárható követelményeknek. A kétségbevonhatatlan szaktekintélyek mellett érdekes neveket fedezhetünk fel, pontosabban kereshetünk meg az adatbázisokban. Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem tanszékvezetője és (korábbi?) elnöke például az MTMT-ben mindössze 10 publikációval szerepel, amit 2000 óta gyűjtött össze.22 Füsti-Molnár Arzén Szilveszter sárospataki főiskolai tanárnak tudományos munkássága alig van, viszont van egy tavaly novemberben alapított „humán kutatás, fejlesztés” szakterületű kft.-je.23 Említésre méltó a netnyelvészből és emoji-kutatóból az NKE kivételes anyagi és kormányzati támogatá­sával alapított tanárképző karán nulla gyakorlattal oktatási szakértővé kinevezett alapító dékán Veszelszki Ágnes tagsága is a testületben.24 Végül tag lett Sándor Lénárd is, aki a Ma­thias Corvinus Collegium Jogi Iskoláját vezeti 2021-ben szerzett doktori fokozattal, úgymond 149 publikációval, melyeknek azonban az óriási többsége a Mandiner és társaiban jelent meg, vagy kutatási jelentés (!), bár igaz, van egy Q2-es besorolású cikke is. Mondom: van egy darab Q2-es cikke, tehát nyilván megérdemli a MAB-tagságot, akár úgy is, hogy a műveire egyetlen hivatkozást sem sorol fel.25

*

Lapzártakor érkezett a friss hír egy újabb „adományról”: a Vajdahunyad-várból elköltöztetik Gödöllőre a Mezőgazdasági Múzeumot – talán hogy még jobban megtámogassák a KIM-miniszter Hankó Balázs jövőre remélt gödöllői egyéni mandátumát. Szépen beleillik a sorba a Természettudományi, a Hadtörténeti, a Közlekedési, az Iparművészeti Múzeum kilakoltatása, lerombolása, illetve félbemaradása, továbbá a Nemzeti Galéria ingatag jövője mellé. Nem baj, 21-én, azaz holnap stílszerűen megrendezik a Múzeumok éjszakáját. De virrad-e majd valaha?

(Lapzárta után pedig megtudtuk, hogy a Hun-Ren kutatóhálózat egy részét átveszi az ELTE – de erről már csak legközelebb szólhatunk.)

1 https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-unnepi-beszede-az-1848-49-es-forradalom-es-szabadsagharc-177-evfordulojan/
2 https://www.valaszonline.hu/2025/04/01/mta-200-emlekules-tiltakozo-akademikusok/, https://index.hu/belfold/2025/04/01/magyar-tudomanyos-akademia-mta-orban-viktor-marcius-15-beszed-tiltakozas/
3 https://www.es.hu/cikk/2025-05-16/kenesei-istvan/meg-200-ev-.html
4 Itt lehet tallózni: https://magyarnemzet.hu/cimke/mta
https://magyarnemzet.hu/cimke/magyar-tudomanyos-akademia-mta-2
https://mandiner.hu/cimke/mta
https://www.youtube.com/playlist?list=PLEiwVd6n_Q_1vvF5bwejefotqmVrjZQM4
5 https://www.facebook.com/TheLightoftheShadows/posts/%C3%ADgy-igaz/1143454254493404/
6 Ld. pl. itt: https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademiarol-targyilagosan-114454Ű
7 https://mta.hu/data/dokumentumok/viii_osztaly/Allasfoglalas_biologiai_nemek_20250610.pdf
8 https://mandiner.hu/belfold/2025/06/itt-a-tervezet-falus-szervezkedik-az-mta-ban-hogy-nekimenjen-az-alaptorveny-ferfirol-es-norol-szolo-modositasanak
https://mandiner.hu/kultura/2025/04/hiaba-mondja-a-genetikus-immunologus-hogy-nem-csak-ket-nem-van-azert-a-bolcsesznek-is-lehet-ehhez-nehany-szava
9 https://mpee.hu/mpee-pbk-szazak-tanacsa-kozlemenye/
10 Csak néhányat sorolok itt: Magyarságkutató Intézet: https://mki.gov.hu/hu 
Veritas Történetkutató Intézet: https://veritasintezet.hu/hu
Nemzetstratégiai Kutatóintézet: https://nski.hu/home_hu.html
Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet: https://retorki.hu/
Habsburg Történeti Intézet: https://www.habsburg.org.hu/
És akkor a Schmidt Mária “vonzáskörében” lévő intézeteket még nem is soroltuk fel.
11 https://www.bme.hu/hirek/250531/mol-bme-szerepvallalas
12 https://hvg.hu/gazdasag/20250531_Teljesen-a-Mole-lesz-a-Muegyetemet-fenntarto-ceg https://index.hu/belfold/2025/05/31/mol-bme-egyetem-muszaki-budapest-modellvaltas-fenntarto-hanko-balazs/
13 https://www.youtube.com/watch?v=21wf0NqtwpI
https://www.facebook.com/watch/?v=355196641590595
14 https://24.hu/belfold/2025/06/03/egyetemek-fenntarto-alapitvanyok-dunaujvaros-sopron-megduplazodo-javadalmazas/
15 https://hvg.hu/itthon/20250606_felsooktatasi-akkreditacios-bizottsag-tagok-kinevezese
16 https://www.es.hu/cikk/2024-05-10/kenesei-istvan/szintet-leptek-.html, https://www.es.hu/cikk/2025-04-25/kenesei-istvan/rektorok-cernaszalon.html
17 https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/3f19670686e2053fd1d86bf28539215e818048c8/megtekintes
18 https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10001714&view=pubTable
Folyóiratokat a Scimago Journal & Country Rank alapján lehet keresni és osztályozni: https://www.scimagojr.com/
19 https://24.hu/belfold/2019/09/25/madl-ferenc-intezet-varga-judit/
https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/10/06/varga-judit-kutatoi-halozat-epitesevel-noveli-versenykepesseget-a-kozep-europai-regio
https://www.es.hu/cikk/2022-10-28/kenesei-istvan/ady-igazsaga.html
20 Nem derül ki például, hogy kinek mi a szakmája, noha a törvény szerint a jelölő szervezetek „a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos képviselete érdekében.” Az egyik tagról azt tudjuk meg, hogy „intézetigazgató dékánhelyettes” (e két funkció teljesen irreleváns), egy másikról azt, hogy az egyetem elnökhelyettese, két továbbiról, hogy tanszékvezető, többükről, hogy rektor- avagy dékánhelyettesek, esetleg igazgatók, de csak ötükről, hogy egyetemi vagy főiskolai tanárok – a többieknek nincsen oktatói megnevezésük, kettőnek meg a munkahelyük hiányzik. Van két MTA-tag is, de ez csak egyikük, Kiss J. László esetében közlik. Ám nem jár jobban a „titkos akadémikus” Buday László, akit viszont „a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat főigazgatójává” léptettek elő, holott ő „csupán” a Természettudományi Kutatóközpontban tölti be ezt a pozíciót.
21 „(1) A MAB testületének húsz tagja van. Hat tagot delegál a miniszter, egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, egy tagot a Magyar Rektori Konferencia, két tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, négy tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak – a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag kivételével – tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A delegálók a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos képviselete érdekében. Nem lehet a MAB testületének tagja rektor, kancellár, közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottja.

(2) A MAB elnökének személyére a bizottság tagjai közül a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tesz egyeztetett javaslatot. Az elnököt a miniszterelnök nevezi ki.”
A tagokat felsoroló rész a rendeletből – az MTMT-ben megadott szakterületekkel kiegészítve, de a „dr.”-ek nélkül, dőlt betővel jelezve a „továbbszolgálókat”:
Bácsné Bába Éva, a Debreceni Egyetem intézetigazgató dékánhelyettese (gazdálkodástudományok),
Balázs Mihály, DLA, egyetemi tanár építész, az MMA tagja (BME, építészet),
Birkner Zoltán egyetemi tanár (Pannon Egyetem, szervezés- és vezetéstudomány),
Buday László, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat főigazgatója (biokémia),
Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem tanszékvezetője (szociológus),
Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője (neveléstudomány),
Füsti-Molnár Arzén Szilveszter, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem főiskolai tanára (hittudomány),
Imre Sándor Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője (távközlés, informatika),
Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára (növényvédelem),
Kiss L. László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója (asztrofizika),
Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese (nemzetközi kapcsolatok, világgazdaságtan),
Müller Veronika Judit, a Semmelweis Egyetem klinikaigazgatója (pulmonológia),
Sándor Lénárd Gergely, a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője,
Seszták István, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola főiskolai tanára (fundamentális teológia),
Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja (nyelvtudomány),
Zéman Zoltán, a Neumann János Egyetem egyetemi tanára (controlling, számvitel),
Zentai László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese (térképészet).
A felsorolásból kihagytuk a két hallgatói szervezet delegáltjait. Remélhetőleg valamikor az is kiderül, kit melyik szervezet delegált, ahogy azt korábban mindig közzétették.
22 https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/eloado/domokos-tamas/13857, https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10066182&view=dataSheet
23 https://www.companywall.hu/v%C3%A1llalat/fusti-molnar-arzen-szilveszter/MMJ1TSKC, https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10032310&view=pubTable
24 https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10022812&view=pubTable
25 https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10068229&view=pubTable