Táncsics és kora – Az ÉS könyve a könyvhéten

► Spiró György: Padmaly. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 600 oldal, 7999 Ft

Kezdjük a címmel. Lehetett volna akár Odú is – ha Kafka, illetve az ő Der Baujának magyar fordítója, Eörsi István nem foglalta volna már le a meghatározatlan fajba tartozó, föld alatti lényről (ember? állat? már nem ember, még nem állat?) szóló elbeszélésben. Merthogy Spiró regényének egyik főhőse, a mindvégig gonosz következetességgel „forradalmárként”, az elmesélt történet előrehaladtával immár „vaksi forradalmárként” vagy „agg forradalmárként”, végül „szélütött forradalmárként” emlegetett Táncsics az 1848–49-es szabadságharc után évekig egy földbe vájt üregben, úgynevezett padmalyban élt és dolgozott, mivel oda bújtatta őt a másik főhős, Táncsicsné született Seidl Teréz. És noha a szűk és sötét üreg csak átmenetileg szolgált Táncsics életteréül, képletesen a külső és belső korlátok közé szorított „forradalmár” létezésének egészét is jelöli. Ezek a korlátok (körülmények, adottságok, irányultságok…) egyfelől, kívülről: reformkor, forradalom, szabadságharc, megtorlás, Bach-korszak, dualizmus, polgárság, kapitalizmus… Másfelől, belülről: igazságtudat, vonalasság, sértődékenység, konokság, elesettség…