A palesztinkérdés

„Szokatlanul heves felháborodást keltett Donald Trump legutóbbi, Gázáról szóló javaslata, melyben a palesztin lakosság áttelepítését és a terület »közel-keleti riviérává« alakítását szorgalmazza. A kritikusok hamar »etnikai tisztogatásnak«, illetve »erőszakos kitelepítésnek« bélyegezték az elhangzottakat, azt azonban elegánsan figyelmen kívül hagyják, hogy az izraeli–palesztin konfliktus hagyományos megoldásai immár hetven éve folyamatosan kudarcot vallanak. Meglehet, Trump ötlete (mely évtizedek óta talán az első igazán eredeti megközelítés) elsőre sokkolónak látszik, mégis komolyabb megfontolást érdemel” – írja Kaderják Dániel (Akár működhet is, ÉS, 2025/8., febr. 21.). Majd történelmi példákra hivatkozva, történelmi és nemzetközi jogi érvekkel operálva kifejti, hogy a tömeges lakosságáttelepítés nem lehetetlen, s a palesztinkérdés megoldására is alkalmas lehet.

A probléma Kaderják cikkével azonban nem az, hogy a tömeges lakos­ság­áttelepítést nem fogadják el az érintettek (a palesztinok, Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia), a nemzetközi közvélemény pedig egyszerűen – mint Kaderják is említi – etnikai tisztogatásnak tartja. A probléma az, hogy Trump felvetése nem elsősorban a palesztinkérdés, a Gázai övezet problémáját kívánja megoldani.

Donald Trump 2025. február 4-én tartott sajtótájékoztatóján egyértelműen fogalmazott: az Egyesült Államok „hosszú távú tulajdonosi pozíciót” foglalna el a Gázai övezetben a palesztin nép áttelepítése után, s hozzátette: „Gáza a »Közel-Kelet Riviérája« lesz” (How Trump’s Gaza real es­tate dream took shape. President’s billionaire property developer friend and son-in-law are at centre of ‘deal of a lifetime’ to transform Gaza Strip, The Telegraph, 2025. febr. 5.).

A palesztin lakosoktól megtisztított és amerikai ellenőrzés alatt álló nemzetközi tengerparti üdülőhellyé átalakított Gázai övezetre vonatkozó elképzelés voltaképpen felelevenítette azt az ötletet, amelyet az elnök veje, Jared Kushner vetett fel egy évvel ezelőtt. Jared Kushner, Ivanka Trump férje, Trump első elnöki ciklusa előtt ingatlanfejlesztőként tevékenykedett New Yorkban. Trump első hivatali ideje alatt az elnök különleges közel-keleti megbízottjaként működött közre az Izrael és számos arab ország közötti kapcsolatokat normalizáló „Ábrahám-megállapodások” létrehozásában.

„Gáza vízparti ingatlanjai nagyon értékesek lehetnek, ha az emberek a megélhetésükre összpontosítanának” – mondta Kushner, aki az egész arab–izraeli konfliktust „nem többnek, mint az izraeliek és a palesztinok közötti ingatlanvitának” nevezte egy, a Harvard Egyetemen 2024 feb­ruárjában tartott rendezvényen. „Kicsit szerencsétlen az ottani helyzet, de azt hiszem, Izrael helyében mindent megtennék, hogy ki­köl­töz­tes­sem az embereket, és aztán kitaka­rít­sam” – mondta (Mackenzie, James: Trump’s Gaza ‚Riviera’ echoes Kushner waterfront property dreams, Reuters, 2025. febr. 5.).

Kushner maga az Affinity Partners ingatlanalappal venne részt a projektben, amelyet 2021-ben alapított, s amelybe – eddig – az Öböl-menti országok 4, ebből Szaúd-Arábia 2 milliárd dollárt fektetett be. A cég rendelkezik tapasztalatokkal a háború sújtotta helyszíneken megvalósuló ötcsillagos ingatlanprojektek terén. Az Affinity Partners luxusvillákat épít az albániai Sazan szigetén, amelyet egykor a hadsereg használt, és amelyen egy szovjet tengeralattjáró-bázis működött. A cég 99 éves bérleti szerződést kötött a volt jugoszláv hadsereg belgrádi főhadiszállásának fejlesztésére. Az üzlet érdekében Jared Kushner abba is beleegyezett, hogy emlékművet állítsanak az 1999-es háborúban elkövetett szerbiai „NATO-agresszió áldozatainak”, ami az amerikai külügyi tisztviselők tiltakozását váltotta ki.

Talán az sem véletlen, hogy Trump elnök közel-keleti különmegbízottja az a Steve Witkoff, aki ingatlanügyekkel foglalkozó ügyvédként 1986-ban került üzleti kapcsolatba az elnökkel. Witkoff később önállósította magát, és ingatlanügynökként számos nagy üzletet közvetített amerikai ingatlantulajdonosok és külföldi (leggyakrabban közel-keleti) vevők között. Alighanem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Trump közel-keleti különmegbízottnak nevezte ki, hogy legutóbbi nagy üzlete a New York-i Park Lane Hotel eladása volt 623 millió dollárért a Katari Befektetési Hatóságnak.

A „szokatlanul heves felháborodást” nem önmagában, semmiképpen sem kizárólag a Gázai övezet problémájának megoldására tett javaslat milyensége váltotta ki. A felháborodás igazi oka az, hogy egy csaknem nyolc évtizedes nemzetközi politikai konfliktus rendezését a Trump-adminisztráció egy családi ingatlanfejlesztési projekttel kívánja megoldani.

Trumpnak Amerikában többször sikerült hatóságilag kisajátíttatnia egy (szigorúan vízparti!) területet, ahol – a lakók kitelepítése után – lakóparkot fejlesztett. A Gázai övezet minden bizonnyal keményebb dió: a Kaderják Dániel szerint „eredeti megközelítés” érvényre juttatására ma kevés az esély. Nem hiszem, hogy tíz-tizenöt év múlva egy „Trump Tower” nevű luxusszálló áll majd a Gázai övezet tengerpartján.