Csúnya szavak szótára

A dán szavak értelmező szótárában (Den Danske Ordbog) 1994 óta szerepel a grønlænderstiv, azaz szó szerint grönlandirészeg kifejezés, amely körülbelül az általunk használt „merevrészeg” fogalmának felel meg, hogy más, ennél drasztikusabb kifejezésről ne is szóljak.

Az Altinget című politikai napilapban vita indult arról, hogy ennek a kifejezésnek helye van-e a szótárban. A vitát kétségkívül a Grönlandra vonatkozó, nyugodt lelkiismerettel eszementnek tekinthető Trump-fenyegetés tette időszerűvé.

Bizonyos vélemények szerint a kifejezés használata sértő az őslakos inuitokra nézve. Grönland évszázadokig dán gyarmat volt (ld. Szűcs R. Gábor: Makkal álmodik avagy: hát a Grönland nem kéne? ÉS, 2025/3., jan. 17.), és még az önkormányzatiság elnyerése után is annak tekintették. Nagyon magas volt a munkanélküliség, a foglalkoztatás feltétele a dán nyelvtudás volt, aminek számos inuit nem felelt meg, ezért groteszk módon Dániába menekültek, ahol közülük igen sokan váltak alkoholistává, vagy éppen a kábítószer rabjává, illetve bűnözővé.

Mára nem ez a helyzet. A munkanélküliség három százalék (lásd ÉS, uo.), az életkörülmények sokat javultak, sőt, az önálló grönlandi államiság is reális lehetőséggé vált.

A kifejezés azonban megmaradt.

Karen Skovgaard-Petersen, a Dán Irodalmi és Nyelvtani Intézet igazgatója szerint a szó „a dánok intoleranciáját, előítéleteit, ostoba meggondolatlanságát”1 jelzi, mint például az arabokra használt perker (kb. „füstös”), vagy a fjeldabe, ami a norvégek gúnyneve a dán nyelvben, és „hegyi majmot” jelent, vagy épp a pølsetysker, azaz „kolbásznémet”:2 ez utóbbi jellegét (nem jelentését) tekintve hasonlít az amerikaiak által, főleg a második világháborúban a németekre használt Krauthoz.

A fentiek ellenére az említett nyelvtudós természetesnek találja, hogy a pejoratív jellegű szavak helyet kapjanak az értelmező szótárban, hiszen annak összeállításakor az élő nyelvet, a használt szavak gyakoriságát, a nyelv egészébe történő beilleszkedését veszi alapul. Enélkül a szótár tudománytalan lenne. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamely szó szalonképesnek nyilváníttatik pusztán azért, mert fölvették a szótárba.

A grönlandirészeg kifejezés a XX. század elején került a dán nyelvbe. A szótár pontosan megmagyarázza, hogy ez túlzó, megalázó és helytelen – ám létezik. Mi több: egy szó akkor sem kerül ki az 1955-ben készült és azóta is időről időre felújított szótárból, ha maga a tárgy vagy fogalom, amire vonatkozik, már nincs használatban. A szótárban például szerepel a glasnost szó, amelyről a felmérések szerint a negyvenévesnél fiatalabbak zöme azt sem tudja, micsoda.

1 Altinget, 2025. február 20.
2 Uo.