A Magyarország nevű terület

Az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik évfordulójának előestéjén Orbán Viktor alkalmasnak ítélte a pillanatot, hogy belerúgjon az ukránokba. Azt mondta úgynevezett évértékelőjében: „A háború valójában nem is Ukrajnáról, hanem arról szól, hogy az Ukrajna nevű terület, ami addig ütközőzóna, ütközőállam volt a NATO és Oroszország között, vonassék mostantól NATO-felügyelet alá.” A „hogy”-gyal kezdődő mellékmondat ugyanolyan tömény hazugság, mint a „repülőrajt”, a „senkit sem hagyunk az út szélén” vagy az „aki belenyúl a közösbe, annak levágjuk a kezét”. A NATO több ponton (és Finnország belépése óta még hosszabb szakaszon) határos Oroszországgal, ahonnan atomtöltetű Iszkander rakétákkal már 2022-ben négy NATO-tagország fővárosát lehetett elérni. Senki sem akarta „NATO-felügyelet alá vonni Ukrajnát”. 2008-ban kapott egy ködös, távlati ígéretet a tagságra, útiterv nélkül, 2018 óta pedig „tagságra törekvő ország”. Az orosz propaganda ezekre utal mint olyan tűrhetetlen provokációra, ami 2022-ben indokolta a totális támadást népirtásig menő bűncselekmények kíséretében, de hát az agresszió elleni védekezéshez a szervezettől és egyes tagállamoktól kapott segítség nem „felügyelet”.