A zavar bősége
Kultúra, egyetem, tudomány
PUBLICISZTIKA - LXIX. évfolyam, 8. szám, 2025. február 21.„Otthon bolondját járja a világ, / Majmos, zavaros, perces, hittelen”
Donald Trump beiktatásával új korszak köszöntött nemcsak a nemzetközi politikára, de a tudományfinanszírozásra is – legalábbis Amerikában, hacsak az elnök legnagyobb hazai csodálója nem kezdi követni bálványozott mesterét ebben is. Addig mindenesetre befagytak a szövetségi támogatásban részesülő tudományos kutatások: az NSF (Országos Tudományos Alap) 1600 munkatársának a felét elbocsátják, 9 milliárd dolláros keretének a 2/3-át lenyisszantják, és hasonló módon, egyik napról a másikra állították le a biológiai, orvosi és egészségügyi kutatásokat támogató NIH (Országos Egészségügyi Intézet) programjait is.1
A minden egyeztetés nélküli odacsapás gyakorlata a tájékozatlan választóknak garantáltan tetszik, hiszen könnyen eladható számukra, hogy a kutatások csak zabálják a pénzt, és nagy sokára hoznak eredményt – ha egyáltalán. Ezzel pedig nehéz vitatkozni, mert a tudomány bizony így működik: egy-egy hatásos új gyógyszer bevezetéséig például száz másik molekulával kell kísérletezni, és kidobni, ha nem válnak be. Trump felhőtlennek nem mondható viszonyát a tudományhoz jól mutatta a Covid-járvány alatti viselkedése, és különösen az Anthony Faucival folytatott küzdelme, aminek a következményei máig hatnak, mivel az elnök megvonta tőle a biztonsági védelmet.2 A szövetségi oktatási minisztérium fenyegető bezárása, a járványügyi vagy a kábítószerügyi hatóság (CDC, FDA) ideológiai alapú vegzálása, a WHO-ból való kivonulás, mind arra mutat, hogy nem egyszerű takarékossági intézkedéscsomagról van szó, hanem egy mély averzióról a Trump számára követhetetlen és értékelhetetlen tudományos érvelések és közösségek iránt.
*
Nálunk ennyire még nem fajult el a helyzet, legalábbis a tudományban, bár vannak jelek, hogy amatőr kezek bábáskodnak például a pályázati rendszer környékén, de erről majd később. Inkább a kulturális szférában tapasztalhatjuk az odacsapás gyakorlatát, például a Népoperának épült Erkel Színház „profilváltása” kapcsán. Az operakedvelők 115 éve kedvelt népszerű és (főleg!) megfizethető, valamint jó akusztikájú játszóhelyét egy radikális döntéssel a bulvárnak és a musicalnek adták át, többek között arra a főigazgatói indoklásra hivatkozva, hogy „nincsen jó környéken” – miközben tízmilliárdokért építtette föl a kőbányai (!) Eiffel Műhelyházat, ahol már szintén alig vannak előadások.3 Csekély vigasz, hogy az utolsó Erkel-beli operaelőadáson, a Traviatán telt ház volt, és hogy mától június végéig mindössze 24 játszónapra hirdetnek előadást az új gazdák, tehát akár közös menedzsment alatt is futhatna egymás mellett a két műfaj, hogy a két remek Bernáth Aurél-falkép halhatatlan hősei és fölöttük a büfé közönségére búsan lenéző zeneszerzőbüsztök ne szégyenkezzenek, hová vetette őket a kultúrpolitika önkénye.
A miniszter keze (a suba alatti központosítás közben4) a jelen szezonban csak egyetlen kicsiny színházra csapott le, pedig három is váltott igazgatót. A legendás Novák János alapította Kolibriben több mint 30 év után írtak ki új jelöltre pályázatot, de hiába szavazott a társulat nagy része a belső jelölt mellett, a bírálóbizottság a Magyar Színház korábbi vezetőjét, Zalán Jánost találta kis többséggel alkalmasabbnak, így őt nevezték ki, nem kis vihart keltve az állományon belül és kívül. Sokan gyanakodnak, hogy az idősebb Vidnyánszkyhoz „bekötött” nyertes eleve kedvezőbb helyzetben volt, hiszen a bizottságban többségben voltak mentorának a hívei (ld. közleményüket a jegyzetben), továbbá a pályázatában egyetemi játszóhelynek is felajánlotta a színházat.5 Mint azt kormányokon, sőt rendszereken át megtanultuk, a költségvetési hiány először a kulturális finanszírozáson üt léket (ld. az OSZK szenvedését), majd utána a többi „puha” területen, ahogy alább is látjuk.6
*
A kultúra és a felsőoktatás között mintegy félúton vannak a művészeti egyetemek, amelyek szintén hozzájárulnak az emelkedő zavarszinthez. A még mindig állami intézményként számontartott Zeneakadémia (LFZE) lassan másfél éve szűkölködik kinevezett rektor nélkül, miután még az előző miniszter, Csák János kézi vezérléses kísérlete, hogy Keller Andrást juttassa a rektori székbe, kudarcba fulladt. Mostanában újraindult a rektorkeresés, de sajnos ismét a régi kerékvágásban, vagyis a miniszter igyekszik a saját jelöltjét helyzetbe hozni, pedig a törvény még mindig azt írja elő, hogy az intézmény szenátusa bírálja el a pályázatot és terjeszti fel az (egyetlen) rektorjelöltet kinevezésre a főhatóságnak. Hiába, úgy tűnik, nemcsak a Bourbonok nem tanulnak (és nem felejtenek).
A legnagyobb zavart az erőben a MOME keltette. Ez a kicsiny, kb. 1000 hallgatós művészeti egyetem, amelyről e hasábokon többször is megemlékeztünk mint az állami irányításból elsők között kiszakadni kívánó sikeres intézményről, az elmúlt évben, és különösen az utóbbi pár hétben jókora örvénybe került, főként a vezetés ballépései jóvoltából. Igaz, ez a fejlemény már akkor megjósolható volt, amikor az egyetem kezdeményezte átalakulás lezárásaként a kuratórium elnökének a szakmán kívülről hoztak egy olyan személyt, akinek az intelligenciájánál csak az ambíciója volt erősebb. Böszörményi-Nagy Gergely (BNG) tudniillik kezdettől félreértette a szerepét, és ahogy haladt az idő előre, úgy vált ez a tulajdonsága egyre markánsabbá.
A vonatkozó törvény ugyanis a fenntartónak, vagyis a kuratóriumnak nem ad jogot az egyetem közvetlen irányítására, továbbá a MOME saját szabályzata a szenátus által választott rektorjelölt megbízását írja elő. Amikor a tavalyi rektorválasztás lezajlott, és a fenntartó váratlanul a többséget szerzett jelölt helyett annak riválisát nevezte ki, még csak sejthető volt, hogy BNG egy általa irányítható vezetőn keresztül kívánja a befolyását érvényesíteni. Nos, az elmúlt szűk egy évben ez a félelem valóra vált, ráadásul olyan konfliktusokat idézett elő a szenátus, a hallgatók, illetve a rektor mögött felsejlő BNG között, hogy a diákok ritka határozottsággal megszervezték magukat és MOME Front néven szellemes akciókba kezdtek. Koós Pál rektor maga kínálta fel a menekülést ebből a helyzetből, amikor a szenátust megszavaztatta a visszahívásáról. A hallgatók és oktatók összefogása, ami az SZFE-n a nyilvánvaló kormányzati beavatkozás miatt meghiúsult, most a MOME-n sikerre vezetett: amennyire emlékszem, most először történt meg hazánkban, hogy egy szenátus leváltotta a rektort, aki ezek után lemondott a két helyettesével együtt (közöttük a máshol sok fontos funkcióval megbízott Aczél Petrával).7 A következő logikus lépés az lenne, ha BNG levonná a konzekvenciákat, de a NER, jól tudjuk, nem így működik. Ő pedig ismét túlterjeszkedve felhatalmazásán már az ideiglenes rektort is kijelölte.
*
A MOME esete világos példa arra, hogy a kekvásítás nem növelte, hanem inkább csökkentette az egyetemi autonómiát: minél közelebb van a fenntartó az egyetemhez, annál nagyobb a kísértés, hogy beleszóljon annak mindennapi ügyeibe. A kuratóriumok nemcsak önjáró, hanem „önnemző” testületek is: tagjaikat nem delegálják (határozott időre és/vagy hivatali tisztjüktől függően) az intézmény működésében érdekelt szervezetek (a stakeholderek), hanem a kormány nevezi ki őket, majd saját maguk hívják be az új tagokat – és senkinek nem tartoznak elszámolással.
Milyen előrelátó volt például a korábbi igazságügy-miniszter Varga Judit, amikor még a Miskolci Egyetem kuratóriumi elnökeként megalapította azt a budapesti (!) jogi akadémiát, ahol most a „nehéz időkben” sikerült kutatói állást kapnia nulla tudományos teljesítménnyel, de az oktatókéhoz képest dupla fizetéssel. Milyen szerencse, hogy nem az egyetemen keresett állást, ahol ugyanis bizonyos munkaköri feltételeknek (például egy PhD-fokozat) meg kellett volna felelnie.8
A BME a korábban kekva-párti új rektor, Charaf Hassan vezetése alatt egy járatlan úton indult el, ráadásul olyan sebesen, hogy az átalakulástól érintett oktatók csak kapkodják a fejüket. Miután a kedvükért megváltoztatták a törvényt, a Telex tudósítása szerint előbb egy állami tulajdonú zrt.-t hoznak létre, majd abba keresnek részvényeseket, akik mintegy kivásárolják az állami tulajdont, miközben továbbra is fennmarad, sőt megnő az állami finanszírozás a kekvákhoz hasonlóan megkötött többéves szerződések keretében.9 Jelenleg a MOL látszik a favoritnak, de nem tudni, hogy hajlandó lesz-e egy eleve veszteségesnek ígérkező kalandba bocsátkozni a kormány hívó szavára, hiszen a szükséges kutatásokat eddig is meg tudta rendelni, továbbá az utánpótlását fel tudta tölteni a BME megfelelő intézeteiből. Az év eleji jelentős béremelésnek azonban, amelynek nyilvánvaló célja a változás elfogadtatása, úgy hírlik, nincs meg a fedezete, ezért az egyfajta előremenekülés volt.10 Az új struktúra pedig nemcsak bizonytalan, de merőben szokatlan Európában, tehát még mintákat sem könnyű találni hozzá – nem beszélve a nagy félelemről, hogy az EU-pályázatokon a legjobban teljesítő BME vajon ezután benne maradhat-e a keretprogramokban. Továbbá kérdés, hogy az átalakuláshoz nem kell-e parlamenti döntés ugyanúgy, mint a kekva-egyetemeknél. Mindenesetre a cégvezetőt már megtalálta a miniszter Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója személyében – írja a Telex.11
A BME melletti másik nagy állami intézmény, az ELTE február 24-én készül rektorválasztásra. A három pályázó közül kettőt tartanak esélyesnek, Darázs Lénárd jogászprofesszort, eddigi rektorhelyettest, és Katz Sándor fizikus akadémikust. Az előbbi, mintegy a BME példáját követve, vállalkozási irányba, de szigorúan állami tulajdonú cégbe vinné az egyetemet, hogy így oldja meg a finanszírozási gondokat, az utóbbi a prágai Károly Egyetemmel, illetve az ex-akadémiai kutatóhálózattal példálózva a tudományos teljesítmény növelésére és annak kiemelt támogatására összpontosítana, újra az élenjáró európai egyetemek közé emelve intézményét, amint azt a saját szakterületén már sikeresen megvalósította. Bármelyikük nyerjen is, mivel sem kormányzati szándék, sem egyetemi akarat nincsen a kekvásításukra, kíváncsian várjuk, megoldódik-e végre a már ma is tragikus finanszírozási és bérhelyzetük.12
*
Amikor elindultak a kekva-egyetemek, arról volt szó, hogy hosszú, illetve rövid távú szerződésekben biztosítják az állami finanszírozás értékállóságát, tekintetbe véve a teljesítményértékelési mutatókat, amelyeket a minisztérium alaposan kidolgozott és közzétett (ám csak a kekvák számára, mert az államiak maradtak az addigi ad hoc támogatási rendszerben). Viszont az állami támogatású diákok idén megállapított számában már olyan mérvű volt az eltérés az értékelési elvektől, hogy az érintett dékánok mindmáig fűhöz-fához szaladgálnak, hogy megtudják, milyen alapon vágták vissza a már tavaly sem kedvező számaikat. Ez lényegében azt jelenti, hogy az ún. kapacitáskerettel való játszadozás évtizedes gyakorlata újra csúcsra van járatva, más szóval, a kézből etetés visszatért.13
A vályúhoz legközelebb aligha csodálható módon az MCC-vel Orbán Balázs révén perszonáluniót alkotó közszolgálati egyetem (NKE) új tanárképző kara áll, amely a képzés törvényenkívülisége, azaz akkreditálatlansága mellett még olyan hallatlan juttatásokat is kap, mint a kiemelt ösztöndíjak, az ingyenes kollégiumi helyek és célországi nyelvtanfolyamok, a dupla (tanári és bölcsész) diploma, továbbá mindezt betetőzendő azt a kedvezményt, hogy a hallgatók államilag támogatott képzési idejébe nem számít be az NKE-n töltött 10 félévnyi időszak. Csodálom, hogy még senki nem támadta meg ezt a diszkriminatív szabályozást, amely minden máshol tanuló diákot érdemtelenül hátrányos helyzetbe hoz. Ráadásul a PhD nélküli oktatók a kiemelt fizetések mellé egyedi rangokat is kapnak, például a „közszolgálati docens” beosztást, ami pont annyit ér, mint amikor a főiskolákat egy tollvonással egyetemnek nevezték át. (A törvény csak a „címzetes docens” fogalmát ismeri, de az nem munkakör, hanem az intézmény által adományozott elismerő cím.)
De nemcsak ez háborítja fel a szakma NKE-n kívüli (ma még) 100 százalékát, hanem az is, hogy a tanárok továbbképzésének a gazdája is az NKE lett – anélkül, hogy ebben bármi előélete vagy gyakorlata lenne. Máris ezerrel szervezik az előkészületeket – például éppen azoktól az intézményektől szerződtetve oktatókat, amelyek eddig a továbbképzéssel foglalkoztak, mert rájuk kell fanyalodniuk, hiszen rengeteg természettudományi szakot nem oktatnak majd az NKE-n. Hogy az új kar dékánja mennyire fogalmatlan, azt a HVG-nek adott interjúja illusztrálja.14
A máshol csökkenő keretszámok mellett az is jelzi az NKE vonzerejét, hogy a kormányzati kedvencnek számító két egyházi egyetem, a Pázmány és a Károli, egyre jobban visszafogja bölcsészképzéseit. A Pázmányon a germanisztika halad a kimúlás felé, a Károlin pedig a bölcsész mesterszakokat zárták be végképp, lemondva a saját doktori képzés elindításáról, más szóval az egyetemi rangról.15
Januári cikkemben (Fordított ország, ÉS, 2025/3., jan. 17.) bemutattam, hogyan változott az új kutatási pályázati rendszer (NKKP) az eredmények tükrében.16 Azóta megnyílt az idei pályázat, lényegében hasonló feltételekkel, de 40 milliárdra növelt kerettel.17 A tavalyi vesztesek viszont, akiknek fellebbezniük a téves döntések ellen nem lehetett, de panaszkodni igen, sorozatban emlegették fel a bírálói hozzáértés hiányát, a meghirdetett elveknek ellentmondó eljárásokat, a következetlenséget a pályázók publikációs teljesítményének elismerése terén – ami egybehangzik azzal az információval, hogy egy idő után lasszóval kellett fogni a bírálókat. Az idei szezonra felkért bírálók sorozatosan utasítják el a közreműködést, mert nem bíznak a rendszerben. Mindeközben úgy hirdetnek ki más keretprogramokban nyerteseket, hogy a megvalósításhoz szükséges pénzt egyelőre nem tudják kifizetni – nyilván az EU zárolásai és a magyar költségvetés általános helyzete miatt. (Így válik valóra saját hangzatos bejelentésük: „Soha nem látott összeg kutatásfinanszírozásra”.18)
*
Még az ősszel meghirdették az „aranycsapatot”, amikor a „Bajnokok hazahívása program” keretében (focimezbe bújtatva!) bemutatták az első kiválóságot, az előbb említett Katz Sándor intézetébe hazatérő ERC-díjazott Endrődi Gergelyt.19 De hiába vártuk a külföldről érkező további sok magyar tudóst, mert a most kihirdetett eredmény szerint a többiek többségükben külföldiek, sőt legalább ketten emeritusok, azaz 72, illetve 75 évesen már nyugdíjban vannak, így aligha teljesítik a kiírásnak ezt a feltételét: „a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő kiváló (…) kutató”, bár tagadhatatlan, hogy a Hunren tanácsadóiként, illetve megbízottjaiként már vannak itteni tapasztalataik, tehát tudják, mire számítsanak a fejenként 1 milliárdos kutatási keret elköltésekor.20
Ha már említettük a Hunrent, ott az április l-jei átálláson dolgoznak keményen, az alapító okiratokon, a karriermodellen stb. a 2 milliárddal megtámogatott Transzformációs Programiroda vezérletével, miközben az ingatlanokra vonatkozó MTA-közgyűlési határozatot megtámadták egy perben, veszélyeztetve a gyors tulajdonváltást. A Központban pedig folytatódtak a havonta ismétlődő személyi változások: a főosztályvezetők után legutóbb Szabó István stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettes tűnt el a szokásos módon, magyarázat nélkül, s ezzel a tudománymenedzsmenthez értő utolsó személy is kikerült a vezetőségből. Némi nosztalgiával emlegetem, hogy az MTA-időkben a Titkárságon a kutatóintézetek adminisztratív felelősei maguk is tudósok voltak, a vezetők pedig többnyire MTA doktori címek birtokosai.
A zavaros helyzet, amibe a kormányzati akarat belehajtotta a kutatóhálózatot, most abban a dilemmában örvénylik, hogy miképpen lehet az EU kívánalmai szerinti nyilvános intézményként felmutatni egy gyakorlatilag magánjogi szervezetet, amelynek a vezetése tulajdonosi jogosítványokkal bír, és (szintén) önnemzés útján újíthatja meg saját magát – különben lemondhatunk mindazokról a kutatási és egyéb támogatásokról, amiket eddig állami kutatóhálózatként megkaptunk. Még ha nem sorolják is be az új Hunrent a kekvák közé, azaz még ha kaphat is az EU-tól támogatásokat, magáncégként jelentős önrészt terhelhetnek rá, aminek a fedezete nem áll rendelkezésre. Csupán azzal pedig, hogy a finanszírozása az államtól jön, nem lehet érvelni, hiszen a kekva-egyetemek is szinte mind ilyenek, mégse sikerült elfogadtatni őket a Bizottsággal.
„Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, / Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.”21
1 https://www.science.org/content/article/my-boss-was-crying-nsf-confronts-potentially-massive-layoffs-and-budget-cuts
https://www.insidehighered.com/news/government/science-research-policy/2025/02/03/how-trumps-executive-orders-are-disrupting A problémákról részletesen és magyarul a Telex számolt be: https://telex.hu/techtud/2025/02/05/donald-trump-tudomany-cdc-nih-cenzura-nasa-who-klimavaltozas Itt jegyzem meg, hogy a szervezetek nevében szereplő national szót én inkább az „országos”, mint a „nemzeti” fordítással adom vissza, lévén hogy szemben a magyarban meglévő különbséggel a két szó között, amerikai kontextusban inkább az országos hatókör, mint a nemzeti érzület számít.
2 https://www.nytimes.com/2024/06/14/us/politics/fauci-trump-book-covid.html
3 https://telex.hu/kult/2025/02/10/okovacs-szilveszter-nincs-szukseg-bizottsagokra-az-intezmenyek-vezeteserol-a-miniszter-dont A miniszter szerint meg kevés az évi 43 előadás: https://index.hu/kultur/2025/01/27/hanko-balazs-kulturalis-es-innovacios-miniszterium-tarcavezeto-nagyinterju/
4 https://magyarnarancs.hu/belpol/itt-a-szabaly-hol-a-szabaly-274215
5 https://index.hu/kultur/2025/01/10/kolibri-szinhaz-igazgatoi-palyazat-zalan-janos-vidovszky-gyorgy/
https://24.hu/kultura/2025/01/10/kolibri-szinhaz-zalan-janos-budapest-babszinhaz-margitszigeti-szinhaz-igazgato/
https://hvg.hu/kultura/20250115_kolibri-szinhaz-zalan-janos-igazgato-palyazat-ebx
https://hang.hu/kultura/400-millios-hiany-utan-ujabb-szinhazat-mentene-meg-zalan-janos-171801
https://fidelio.hu/szinhaz/sok-kerdest-fogunk-feltenni-a-palyazatod-alapjan-zalan-janosnak-uzent-a-kolibri-tarsulata-182510.html
https://www.valaszonline.hu/2025/02/11/budapest-kormany-kultura-szinhaz-kolibri-fesztivalzenekar-hatter/
https://szinhaz.online/az-igazgatoi-palyazatok-korul-kialakult-anomaliakrol-direktorok-kozlemenye/
6 https://m.hvg.hu/itthon/20250129_Lejartak-a-szoftverek-kifogyott-a-nyomtatopir-a-nemzeti-konyvtarban-ebx
7 https://hvg.hu/itthon/20250211_Mome-rektor-koos-pal-tavozas-ebx
https://magyarnarancs.hu/belpol/modellvisszavaltas-274541
https://nepszava.hu/3268616_hova-tovabb-mome
8 https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nalunk-menedekjogot-kapott-lengyel-miniszterhelyettes-a-varga-juditot-is-fizeto-akademia-visszatero-vendege-volt-274229
9 https://www.valaszonline.hu/2024/06/28/muegyetem-rektorvalasztas-czigany-tibor-charif-hassan-modellvaltas-bme-szakszervezet-kancellar
10 https://merce.hu/2025/01/22/sajat-fizetesuk-emeleset-kiharcoltak-a-bme-oktatoi-de-tovabb-kuzdenenek-kollegaikert/
11 https://telex.hu/gazdasag/2025/02/11/bme-modellvaltas-strukturavaltas-charaf-hassan
12 A 60 és 160 oldal közötti terjedelmű alaposan kidolgozott pályázatokkal itt nyilvánvalóan még futólag sem foglalkozhatunk, de érdekes lesz követni, mi valósul(hat) meg a nyertes terveiből. Az ELTE helyzetét lásd itt: https://telex.hu/belfold/2025/01/22/elte-modellvaltas-allami-fenntartas-berek-egyetem-oktatok-allamtitkarsag-fizetes-munkakorulmenyek
Lásd még a miniszter fent idézett interjúját is: https://index.hu/kultur/2025/01/27/hanko-balazs-kulturalis-es-innovacios-miniszterium-tarcavezeto-nagyinterju/
13 https://index.hu/belfold/2025/02/06/felsooktatas-allami-tamogatas-ferohely-csokkentes-egyetem-finanszirozas/
https://magyarnarancs.hu/belpol/nincs-az-a-penz-274213
https://telex.hu/belfold/2025/02/14/felsooktatasi-ferohelyek-elte-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-szakkepzes
14 https://m.hvg.hu/360/20250212_hvg-veszelszki-agnes-hivatasrend-nke-pedagoguskepzes-kozszolgalati-tanarok
Két rövid kérdés-válasz példa: – Idén viszont csökkentik az államilag támogatott hallgatói keretszámokat szinte minden egyetemen, ez alól az NKE kivétel, ott a hírek szerint 11 százalékkal még nő is. Van összefüggés az NKE-s új pedagógusképzések indítása és a többi egyetemen a keretszámok csökkenése között?
– Az NKE az állam számára képez közszolgálati szakembereket, a keretszámok meghatározása is ennek alapján történik.
– Mit lehet tudni az NKE-pedagóguskar kutatói tevékenységéről, illetve a pedagógus-továbbképzésben vállalt szerepéről? Számos kritika érte a kötelezően előírt NAT-képzést, sokan panaszkodtak annak színvonalára, és felmerült, hogy miért pont egy még el sem indult, ismeretlen egyetemi kar vállalja a képzéseket. Találkoztak ilyen kritikákkal?
– A pedagógus-továbbképzést az egyetemen a karral párhuzamosan működő központ koordinálja. Ez a szervezet a már jelenleg a köznevelésben oktató tanárok számára kínált továbbképzések rendszerének egyes elemeiért felel majd.
15 https://www.valaszonline.hu/2025/02/03/felsooktatas-bolcsesz-kepzes-onfenntarto-egyetem-humboldt-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-pazmany-karoli-germanisztika-szak-megszuntetese/
16 https://www.es.hu/cikk/2025-01-17/kenesei-istvan/forditott-orszag-.html
17 https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/nemzeti-kutatasi-kivalosagi-program-nkkp25/palyazati-felhivas
18 https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/sajtokozlemenyek/nkfi-alap-programstrategia-2025
19 https://www.es.hu/cikk/2024-11-08/kenesei-istvan/kivonas-osszevonas.html
20 https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/research-grant-hungary-rgh24
https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/tamogatott-projektek-rgh24
Szerencsére nekik nem kellett focimezt húzniuk, sőt nem is bajnokoknak hívják őket, mint a projekt nevéből kiderül.
21 Ady Endre:
A perc-emberkék után
Otthon bolondját járja a világ,
Majmos, zavaros, perces, hittelen,
Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn,
Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.
Magyar Bábelnek ostoba kora,
Ments, Atyaisten, hogy benne legyek:
Engemet kötnek égbeli jegyek
S el kell hogy jöjjön nászaink sora.
Most perc-emberkék dáridója tart,
De épitésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk,
Nagyot és szépet, emberit s magyart.
Robogok honról rejtett vonaton,
Ebek hazája ma, nem az enyém
S ha marad csak egy hivőm, szent legény,
Még a holttestem is ellopatom.
Ez a ricsaj majd dallá simul át,
Addig halottan avagy éberen
Pihenjen a szent láz s az értelem,
Míg eltünnek a mai figurák.
Magyar leszek majd, hogyha akarom,
Ha nem sutáké lesz itt a világ
S fölcsap minden szent és igazi láng
Rejtekből avagy ravatalon.