Atráskó zokog
avagy kinek ír az író, ha mesét ír?
FEUILLETON - LXIX. évfolyam, 3. szám, 2025. január 17.„…a gyerekirodalom bármely területén problémát okoz
az a megkerülhetetlen kettősség,
hogy a történeteket felnőttek írják gyerekeknek.” (Lovász Andrea)
A kiadók ugyanis gyorsan rátaláltak azokra a szövegtípusokra, amelyek a nyugati gyerekkönyvpiacon már bizonyítottan nagy sikereket (nem utolsó sorban pénzben mérhető sikert) hoztak, és ezt a hazai piacon is lehetett érvényesíteni, ha kisebb volumenben is. Ezeknek az eladható szövegeknek a térnyerése értelemszerűen a gyerekirodalom ponyvájának vagy jobb esetben lektűrjének a honosítását jelentette, ami egyben az eredeti műveket író szerzőket eltántorított attól, hogy bonyolultabb történetvezetést, a mesehagyományt megidéző, azzal párbeszédet folytató, összetettebb nyelvi szerkezeteket alkalmazó szövegeket írjanak. Vagy ne adj isten a meseírást egyfajta önkifejezésként gyakorolják, ne pedig a vélt piaci elvárásoknak megfelelő szövegeket gyártsanak.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
