Fordított ország
Pénzt vagy életet!
PUBLICISZTIKA - LXIX. évfolyam, 3. szám, 2025. január 17.Az ÉS karácsonyi nyomtatott számának a lapzártája idején zajlott le a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése, amelynek a napirendjén egyetlen téma szerepelt, a 2007-ben az MTA tulajdonába került kutatóhálózati ingatlanok eladása az államnak. Foglaljuk össze röviden az előzményeket.1
Amikor a 2018-as (ismét 2/3-dal megnyert) választás után a Fidesz nekiállt a kulturális élet elfoglalásának, kiemelt helyen szerepelt először a tudomány, majd a felsőoktatás, miközben nem feledkeztek el az olyan jelentéktelenebb, feltehetőleg leginkább a kormányfőt idegesítő „kishalakról”, mint a CEU, a Klubrádió vagy Iványi Gábor egyháza, melyekre egy elegánsabb egyeduralkodó csak legyintett volna, mint amelyek nem sok vizet zavarnak. Szóval 2018-ban előbb elkezdték vegzálni az MTA-t Palkovics miniszter engedelmes közreműködésével, eleinte a költségvetésének elvonásával, majd cseppenkénti adagolásával, különböző feldarabolási tervekkel, mindenféle felmérésekkel, végül az egész hálózatot egyben tartva elcsatolták az MTA-tól, és gyakorlatilag egy, az illetékes minisztérium felügyelete alá tartozó állami intézményt kreáltak belőle a fantáziadús Eötvös Loránd Kutatóhálózat (ELKH) név alatt, ma már (szerencsére) elfeledett logóval és Titkársággal, amelyben még felfedezhetők voltak, legalábbis a gazdasági részlegben, az MTA-tól átkerült munkatársak.
A még Lovász elnök vezetése alatti MTA alkotmányossági panaszt nyújtott be, hiszen a Közgyűlés több mint 90 százalékos tiltakozó szavazata (és a KH munkatársai egységes ellenkezése) dacára fosztották meg őket eddigi működési keretüktől – bár persze nem ez volt a kereset indoka. Az Alkotmánybíróság két év után a panasz lényegét elutasította, csupán a KH ingó és ingatlan vagyonának ingyenes használatba adását kifogásolta, s ezért felszólította az országgyűlést, hogy záros határidőn belül tegyen eleget a kifogásolt helyzet orvoslásának. (Amit a parlament szokás szerint nem tett meg, de ez már a tavaly decemberi események közvetlen előzménye.)
Az ELKH alatt azután a munkatársak kikerültek a közalkalmazotti munkaviszonyból, cserébe kb. 30 százalékos béremelést kaptak, ezzel leelőzve az egyetemi szférát, amely majd a kekvásítás révén fogja őket permanensen visszaelőzni, különös tekintettel a két éve felfutott magas inflációra. Az MTA-tól nemcsak a KH-t, hanem a támogatott egyetemi kutatócsoportokat is elvették, aminek az ELKH idején még nem volt akkora jelentősége, mint mostanság, de erről is majd később. Most csak annyit, hogy a TKCS rövidítéssel ismert 5 éves ismételhetően pályázható kutatásokat magasan kvalifikált egyetemi oktató, többnyire professzor vezette, aki körül fiatal egyetemi kutatók nőttek fel és lettek önálló tevékenységre képesek. Összesen 80-100 TKCS volt az országban, de az MTA kutatóhelyei ki voltak zárva ebből a konstrukcióból.
Mint többször is utaltam rá cikkeimben, az ELKH nem hozott lényeges változást a KH működésében, eltekintve a nagyobb centralizációtól és néhány intézet átcsoportosításától (ami okozott azért konfliktust, például az Ökológiai Kutatóközpontban). Mire mindenki úgy vélte, a közmondásossá lett Bereményi-idézettel, hogy „hát akkor itt fogunk élni”, azaz az ELKH velünk marad, 2023 tavaszán lemondott Maróth elnök, jött helyette a Stockholm–Szingapúr járattal Gulyás Balázs, és újra felfordult az életünk. Először csak „saját nevére vette” a KH-t, majd beleszeretve a névváltoztatásba újra átkeresztelte, közben pedig igyekezett maximálisan centralizálni a döntéshozatalt, ami pedig addig se volt túl demokratikus, de legalább volt egy 13 tagú ún. Irányító Testület amolyan fügefalevélnek. Emlékezetes, hogy az egyik törvénymódosítással elnöki teljhatalom lett volna becikkelyezve, amit tévedésre hivatkozva húztak ki, majd ez még egyszer megismétlődött 2023 őszén, amikor is csak Freund Tamás MTA-elnök gyors akciója mentette meg a KH-t az egyszemélyi elnöki vezetéstől.2
Tavaly aztán lezajlott a papíron magasan jegyzett nemzetközi hírű tudósok általi felmérés, ami, látva a nyilvánosságra került eredményeket, igazán nem adott okot a radikális átalakításra, és ezzel párhuzamosan az elnök nyilatkozatai szerint sok külföldi kutatóhálózat szervezetét is tanulmányozták az USA-tól az EU-n át Kelet-Ázsiáig, hogy a legjobb gyakorlatokat honosítsák meg. Így jutottunk el, mint a kormánysajtó ismételgette, „a tudósok kérésére” a legújabb, most már kifejezetten csakis a KH-ra vonatkozó törvényig, amit a Gulyás elnöknek oly kedves betűszó után HUN-REN-törvénynek kell hívni. Legutóbbi cikkeimben a törvény főbb jellemzőit már ismertettem:3 a KH lényegében egy magánjogi intézménybe fog tartozni, annak néhány előnyével és – az állampolgárok közössége számára – igen sok hátrányával, melyek közül talán a nyilvánosság potenciális korlátozása a legnagyobb.4 A törvény elfogadása előtt pedig meg kellett tartani az MTA rendkívüli közgyűlését, hogy végre rendeződjön az alkotmányellenesen ingyenes használatba adott ingatlanok sorsa.
Mint ismeretes, a kormány egy 80 milliárd Ft-os ajánlatot tett az Akadémiának, amelyből 5,5 milliárd Ft-ot idén szabadon lehet felhasználni, a többit két évig államkötvényekben kell tartani. Az Elnökség nagy szavazataránnyal támogatta az eladást, főleg arra hivatkozva, hogy lehetetlen helyzet állt elő azzal, hogy az állami beruházásokban elvégzett felújítások során egyre több helyen „kettős tulajdon” jött létre, a tudományos műhelyek működését pedig jelentős mértékben korlátozza ez az állapot. Az előzetes „lépcsőházi hírek” között pedig olyasmik keringtek, hogy a KH munkatársai csak akkor kapják meg az idénre ígért 18 milliárd Ft többletfinanszírozást, azaz a rég esedékes fizetésemelést, ha az MTA hozzájárul az eladáshoz.
Így állt elő a szituáció, amelyben a közgyűlés egy olyan zsarolás céltáblája lett, ahol a zsaroló egyik kezében egy töltött pisztoly van, de azt nem a szavazó tagokra fogja, hanem a KH munkatársaira. A másik kezével pedig egy köteg pénzt lobogtat, amit akkor ad oda a KH-nak, ha az ajánlatát a képviselők megszavazzák. Mindebben tovább bizonytalanította (vagy éppen erősítette) a jelenlévőket a KH (fő)igazgatóinak egységes levele a közgyűléshez, illetve néhányuknak a felszólalása, melyek a lehetetlen állapotot festették a falra, amikor is leharcolt épületekben, állami beruházások és az egyre nagyobb számban külföldre menekülő kutatók nélkül kellene teljesíteniük vállalásaikat.
A kormány, és főleg annak feje nem engedett: semmilyen más megoldás nem jöhetett szóba, sőt a rendkívül meggyőző érvelés is hatástalan maradt, hogy a Zenetudományi Intézet székhelyeként ismert Hatvany–Erdődy-palota a várbeli Táncsics utcában azért szükséges, hogy az MTA tulajdonában maradjon, mert különben a kutatások 60-70 százalékának alapját képező letéti állományokat azok tulajdonosai visszakérik és elszállítják az épületből, s ezzel gyakorlatilag minden munkálatot ellehetetlenítenek. Összességében elmondható, hogy a vita alapos, széles körű és szabad volt, s csak akkor ért véget, amikor már nem volt több hozzászóló. A „legfelső hely” különösen makacs ragaszkodása a palotához az alkudozásnak semmi esélyt nem hagyott, így a szavazási alapkérdés az maradt, hogy vagy belemegy a közgyűlés a KH ingatlanainak hiánytalan eladásába, vagy kesztyűt dob a hatalomnak, és kiszámíthatatlan következményeknek teszi ki a KH-t, de esetleg magát az MTA-t is. Az eladást megszavazó képviselők, közöttük számos korábban sokáig vacilláló tag feltehetőleg e szempontot megfontolva döntötte el a választását, ami az 53 százalékos többséget eredményezte. Hogy voltak bizonytalan szavazók, arra az is utal, hogy az ezt követő voksoláson, amikor arról kellett dönteni, kéri-e a közgyűlés, hogy halasszák el a HUN-REN-törvény bevezetését egy évvel egy széles körű társadalmi vita érdekében, szintén 53 százalék szavazott, de ezúttal a halasztás mellett, amire hivatkozva a közgyűlés után az elnököt többen felszólították, hogy ne írja alá az adásvételi szerződést.
Két momentumot még említenék. Az egyik, hogy a KH-nak nem minden ingatlana került eladósorba, ugyanis a Vigyázó-hagyaték részeként a mindig is MTA-törzsvagyonnak számító vácrátóti botanikus kert és a hozzá tartozó épületek, ahol az Ökológiai Kutatóközpont is található, nem a 2007-es tulajdonátadással került az MTA-hoz. Az a lépten-nyomon felbukkanó híresztelés pedig, hogy a székházat, a vidéki akadémiai bizottsági épületeket vagy az üdülőket is fenyegeti az eladás veszélye, már csak azért is megalapozatlan volt, mert a tranzakció csak azokat az ingatlanokat érintette, amelyekről a 2019-es KFI-törvény rendelkezett, s ez kizárólag a kutatási célú épületeket rendelte az ELKH ingyenes használatába.
A másik egy figyelmet keltő levél volt, amelyet a közgyűlés minden tagja megkapott. Tarr Zoltán, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője szólította meg őket, hogy ne szavazzák meg az eladást, mert, mint írta: „Az ingatlanok eladása nemcsak anyagi veszteség, hanem a Széchenyi által megálmodott nemzeti jövőkép eltékozlása is lenne.” Ezt a gesztust többen az Akadémia ügyeibe való kéretlen beavatkozásnak tekintették, pedig az egyik első jele volt annak, hogy az addig más témákat előtérbe helyező mozgalom egy, a tudományt is érintő szakpolitikai kérdésben is rendelkezik állásponttal, és azt képes koherens módon képviselni.5
Törvénytől sújtva
Január 1-jével életbe lépett a HUN-REN-törvény (egy része – mert a többi legkorábban április 1-jén lesz hatályos, ha addigra meglesznek a feltételei, például az ingatlanok kettős átruházása).6 Így most végigvehetjük, milyen változások kerültek bele az utolsó pillanatokban a korábbi állapotához képest.7 Mert még az akadémiai szavazásokat közvetlenül megelőző időszakban is komoly tárgyalások folytak, hogy jobban érvényesüljenek bizonyos beleszólási jogok a kutatói szféra részéről a tudományos profilt biztosító passzusokba. A közgyűlés előtti napokban sikerült Freund Tamás elnöknek elérnie, mint azt a Vigadóban bejelentette, hogy az MTA elnöke is közreműködjön a már csak héttagú Irányító Testület (IT) tagjaira tett javaslat kialakításában. Ez azt jelenti, hogy az illetékes miniszterrel konszenzust kialakítva küldik el a miniszterelnöknek a listát, aki azután azt vagy jóváhagyja, vagy nem, mert ő nincsen kötve a javaslathoz.
Csakhogy a KH további működése során „az Irányító Testület a felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges”. Megjegyzendő, hogy az FB tagjait egyedül a miniszter jelöli. Más szóval, ha új tagot kell választani, avagy ha lejár az egyszer megismételhető hatéves mandátum, akkor az IT és az FB, mintegy önnemzés útján, maga választhat új tagokat, csakúgy mint a kekvák esetében – ami miatt éppen decemberben az Európai Bizottság újra visszadobta az alapítványi egyetemek befogadását az EU keretprogramjaiba, az Erasmusba, a Horizontba stb.8 Mert az elfogadott nemzetközi gyakorlat az, hogy az ilyen testületekbe a tagokat nem politikai alapon jelölik ki, hanem különféle szervezetek delegálják, és ha közöttük kormányhivatalok, minisztériumok is vannak, akkor a választásokon változó pártstruktúráktól is függ, kik ülnek be a kuratóriumokba. Nálunk azonban ilyen kockázatokat még a rendszeresen újraválasztott Orbán-kormány sem mer vállalni. Amivel pedig azt kockáztatja, hogy a KH is elveszíti hozzáférését az EU forrásaihoz, beleértve a rangos pályázatokat.
Hosszú listában összegzi a törvény, milyen tisztségek számítanak összeférhetetlennek az IT vagy FB tagságával, amit, akárcsak a kekvák esetében, a Számvevőszék vizsgálhat – de csak akkor, ha azt egy IT- vagy FB-tag kéri (!).9 A tagság megszüntetéséről viszont nem a törvény rendelkezik, hanem a majd elkészülő alapító okirat. Felteszem, hogy vagy sima, vagy minősített többséggel az IT+FB kizárhat tagokat, akik helyére, ld. fent, már az MTA elnökének befolyása nélkül lehet új tagokat jelölniük, ami egyébként a hatévenkénti tisztújításnál mindenképpen így történik. A tudomány hiteles képviselőinek a szerepe tehát az alapítás után semmivé foszlik.10
Megmaradt továbbá ez a passzus: „a hétfős Irányító Testület (…) tagjainak többsége a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra”. Viszont a miniszter által jelölt vezérigazgató nem tagja az IT-nek, és nem is helyettesítheti az elnököt; ezt a feladatot az elnök által jelölt és az IT által kinevezett három (nem IT-tag) alelnök valamelyike látja el, így biztosítva, hogy a tudós elnök helyét egy másik tudós töltheti csak be. A szervezet státuszát, azaz hogy „magánjogi jogalanyként” valójában minek is számít, talán ebből a passzusból lehet kihüvelyezni: „A HUN-REN nyilvántartásba vételi eljárására a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló (…) törvény (…) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy kérelmezőnek a miniszter minősül, és a bíróság a HUN-REN-t (…) egyéb szervezetként veszi nyilvántartásba.”11 (Érdemes a jegyzetben megtekinteni, milyen szervezetekkel kerül együvé a hajdan jobb sorsra érdemes KH.)
Sajátos fejlemény, hogy míg az MTA-időkben létezett egy Titkárság, amely a KH adminisztratív feladatait ellátta, s amelyet az ELKH ugyanilyen néven vett át, majd a HUN-REN első idejében Központ néven élt tovább, most az ún. „kutatási intézményeken” (azaz kutatóközpontokon és intézeteken) kívül semmilyen más szervezet nincsen említve, így rejtély, hogy a KH gazdasági, munkaügyi, személyzeti stb. feladatait milyen felállásban milyen csapat fogja végezni – bár persze az is lehet, hogy ezt az alapító okiratban vagy az SZMSZ-ben tisztázzák majd. Viszont a munkáltatói jogok tekintetében expliciten említik a KFI tv. utolsó változatában, hogy az elnök csak a kutatóhelyek vezetői felett gyakorolja ezeket, az új törvényben „az SZMSZ-ben meghatározott munkavállalók” fölött is gyakorolja e jogokat, tehát megint az SZMSZ-re kell várnunk, hogy lássuk, az intézményvezetőknek megmaradnak-e a munkáltatói jogaik.
Egyetemek a mókuskerékben
A BME legfőbb indoka a „modellváltás” elutasításában az volt, hogy ők voltak idáig a legjobban teljesítő egyetem az európai pályázati források lehívása terén, ráadásul több-kevesebb joggal attól tartottak, hogy a korábbi miniszter, Palkovics László nézte ki magának a kuratóriumi elnöki posztot. És mivel nem váltottak, egyre inkább a mostohagyerek sorsára jutottak, ami növekvő belső feszültségekhez vezetett, hiszen a máshol emelkedő bérekből ők nem részesültek – köszönhetően annak a felháborító helyzetnek, hogy az állam a „saját” egyetemeit rosszabbul finanszírozza, mint az általa magánosított kekvákat. Az új rektor, Charaf Hassan egy köztes megoldást keresett, amelyben – mint a bíró okos lányának meséjében – nem maradnak államiak, de nem mennek át kekvába sem. Egy vállalati hátterű Zrt.-t alapítanának, amelyben a MOL és/vagy az MVM lesznek a főszereplők, s ez a Zrt. válik a BME fenntartójává.12 E célból karácsony előtt már át is vezették a változtatásokat a Felsőoktatási törvénybe.13
A BME sorsának tárgyalásakor nemegyszer felmerült a MOME (negatív) példája. Emlékezetes, hogy a hajdani Iparművészeti Főiskola utóda volt az egyik élharcosa az alapítványi irányban történő átalakulásnak – bár félek tőle, hogy akkor nem egészen erre az eredményre számítottak. A tavalyi rektorválasztásuk során például a szenátus szavazatát felülbírálta a fenntartó kuratórium, amely az utóbbi hónapokban a szakszervezettel is konfliktusba keveredett az inflációt ellensúlyozandó szükséges fizetésemelések elmaradása miatt, ami nem választható el az egyetemnek egy új, üzleti központú fejlesztésétől, mintegy ezzel is utat mutatva a jövő felé – egy lehetséges, de nem mindenkinek tetsző irányba.
A MOME az egyik kirívó példája annak, ahogy az egyetemhez túlságosan közel került fenntartó közvetlen beleszólásra törekszik az elvileg autonóm intézmény ügyeibe. Nem eldönthető például, hogy az elmúlt hónapokban, tulajdonképpen igen rövid időkeretben megvalósított szervezeti átalakulásban, melynek során az intézeteket megszüntették és helyükbe ún. tudásközpontokat állítottak, mekkora szerepe volt a kuratóriumnak és elnökének, Böszörményi Nagy Gergelynek.14 Tény azonban, hogy a tudásközpont-vezetői pályázatok értékelésénél feltűnően nagy eltérések mutatkoztak a bírálóbizottságok, valamint a szenátus javaslatai, illetve a rektor döntései között, hiszen a hét pályázat közül mindössze egyetlenegyben egyezett meg a rektor és a javaslattevők álláspontja, hat jelöltnél a rektor pont fordítva döntött, azaz vagy kinevezte a nem támogatott személyt, vagy nem nevezte ki a támogatottat.
Az anyagiakra való hivatkozás a korábban gazdagnak hitt egyetemeket is elérte. A Károli azzal a meglepő hírrel jelentkezett, hogy 18 (!) mesterszakot zárnak be a bölcsészkarukon a hallgatói igényekre és a finanszírozási nehézségekre hivatkozva.15 Mintha elfeledkeztek volna arról, hogy ezzel a lépéssel meghozták a doktori képzéseik halálos ítéletét is, hiszen ha nincsenek mesterdiplomás végzettjeik, akkor csak más egyetemekről várhatnak doktori diákokat, s ennek vajmi csekély az esélye. De ha nincsenek mesterszakos oktatóik, akkor a doktori kurzusokat sem lesz, ki tanítsa, tehát a kör bezárul. Csak akkor azt nem tudni, minek van szükségük a 3 milliárdért tervezett és (mai áron) kb. 62 milliárdból felépítendő új campusra. Igaz, arra az állam, vagyis mi adjuk a pénzt.
Ilyen problémák a Közszolgálati Egyetemen elképzelhetetlenek. Ott szeptembertől elindul a luxusszintű tanárképzés, amelyben a most körözött hirdetésekben is csábított hallgatók nemcsak ingyen kollégiumot, de magas ösztöndíjakat is kapnak, miután legalább egy részüket lekáderezték a nyári ingyenes világjárásokon a szomszéd országokban. A Mathias Corvinus Collegiummal mintegy perszonálunióban működő NKE, még mielőtt elindította volna az alapszintű tanárképzést, megkapta egy miniszteri rendelet révén a teljes tanártovábbképzést is, ami egy 24 milliárdos keretet jelent.16 Valamint megvett magának egy gyakorló iskolát is a patinás Árpád Gimnázium képében.17 Az NKE ráadásul a négy kivételezett egyetem közé tartozik, amelyben idén nő az állami támogatású hallgatók száma, miközben 32-ben csökken, az ELTE-n például 2000-rel.18
Egy jó kuratóriumi elnök mindig a jövőbe lát. Az akkor még igazságügy-miniszter Varga Judit mint a Miskolci Egyetem alapítványi elnöke az egyetem forrásaiból Budapesten (!) megalapította a Közép-európai Akadémiát a saját minisztériuma által létrehozott Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet mellé, egy nullához közelítő tudományos teljesítményű vezető alatt, amint azt két és fél éve megírtam itt.19 Mit tesz isten, amikor szüksége volt rá, sikerült is állást kapnia ott, jelenleg már havi 2,1 millió Ft fizetésért, az ME-n havi 1 millió Ft díjazású tanári tevékenysége mellett, mint azt a Magyar Narancs hosszas pereskedés után kiderítette.20 A kutatói társadalmat nem is a fizetés mértéke zavarja, hanem inkább az, hogy ezt „kutatóként” kapja, ugyanis a tudományos adattárakban a neve egyáltalán nem szerepel. A lap érdeklődésére ezt a választ kapták a végzett munkájáról: „A KEA Varga Judit 2022. január és 2024. április között elvégzett konkrét tevékenységéről tíz szakmai előadást, illetve tanítási alkalmat sorolt fel, valamint 23,5 óra oktatói munkát.” Amúgy az ottani vendégprofesszoroknak évi 8-11 millió Ft megbízási díjért „1 könyvfejezet megírását, 1 szakcikk megírását, 1 blogbejegyzés megírását, 2 nemzetközi konferencián tudományos előadás megtartását, további 2 disszeminációs esemény abszolválását” kellett csupán teljesíteniük. Fogadok, hogy sokan cserélnének velük.
Számoljunk együtt!
Tavaly év végén kihirdették az OTKA utódjaként újjáalakult, most már NKKP nevű kutatási pályázati rendszerben végre megszületett eredményeket.21 Bár a közleményben november 6-át említik mint a döntés dátumát, nincs magyarázat arra, miért csak december 17-én tették közzé. (Akkor még egyébként egy december 12-i döntési időpontot neveztek meg a közleményben.) Persze sejteni lehet, hogy az idei költségvetéstől függött a dolog, mint arra korábban is volt példa, de a tervezett január 1-jei kezdéshez ez a dátum kényelmetlenül közel volt, hiszen itt állások, sorsok forognak ilyenkor kockán.
A nagyjából 16 milliárd Ft-hoz közelítő összeget két csoportban osztották ki, a kezdő kutatók Starting, és a „haladó” kutatók Advanced támogatási keretére bontva. Az ígéretekhez híven valóban lettek 100 millió Ft fölötti összegek is, de ennek következtében jelentősen lecsökkent a támogatott nyertesek száma és megoszlása. A benyújtott 556, illetve 758 pályázatból mindössze 67, illetve 96 nyert, ami az elkeserítően alacsony 12, illetve 12,6 százalékos aránynak felel meg. (Csupán az összehasonlítás kedvéért: az OTKA idején a nyerési arány 21–25 százalék között volt.) Még inkább elszomorító az általunk itt „humánnak” nevezett bölcsész- és társadalomtudományok helyzete ebben a nyertes pályázatokat tekintve egyszerre megnövelt összegű, de redukált színképű listában. Nem azért, mert összegszerűen vagy összarányukban rosszabbul jártak volna, mint az élet- vagy természettudományok: mintha nemcsak a két nagy csoporton belüli kb. 12 százalékos nyerési arányt, de a humán tudományoknak a másik két területhez képesti arányát is patikamérlegen vonták volna meg: mindkét csoportban 22 százalékos, hiszen a Startingban 15, az Advancedban 21 humán nyertes van.
A helyzet azért tragikus, mert az OTKA idején a humán területen működő 9 zsűri 14 tudományágat fogott össze (listájukat ld. a jegyzetben),22 míg a mostani nyertesek mindkét csoportban 7-7 tudományszakot fednek le, eltérő eloszlásban, vagyis kisebb-nagyobb tudományágakban egyszerűen senki nem nyert, a filozófiától a szociológián át a zenetudományig. Miközben egyes nagyobb tudományszakokban, mint az irodalom-, történettudomány vagy pszichológia 3-4 nyertes is található. (Felteszem, hasonló problémák a két másik tudományterületen is jelentkeznek, de ezeket nem vizsgáltam meg.)
Már az NKKP indulásakor is arra figyelmeztettem, hogy az új rendben lenullázhatnak egyes, és főleg a kisebb tudományágakat, és jelentősen átalakul a pályázó/nyertes arány.23 Ráadásul hasonló történetet látunk megvalósulni az ún. támogatott kutatócsoportok esetében is. Mint már fent is említettem, az MTA ezt azzal a céllal hozta létre, hogy az akadémiai kutatóhálózat mellett legyen az egyetemeken is minőségi kutatás, amivel többek között tudósi karriereket is tudnak építeni. A TKCS-k vezetői csak magasan jegyzett kutatók lehettek, akik már bizonyítottak a pályán. Mostantól lehetővé tették, hogy a KH-n belülről is pályázzanak, akár egyetemekkel közösen is, de „fiatalítottak”, mert a maximális korhatárt a PhD megszerzésétől számított 15 évben szabták meg.24
2019–24 között, tehát még az ELKH alatt indulva 21 TKCS-t indítottak, és persze követve az akadémiai hagyományokat, mind egyetemi, de legalábbis ELKH-n kívüli volt. 2025-től a 21 kifutó helyén a 66 jelentkező közül mindössze 6 (hat!) TKCS nyert, közöttük négy a HUN-REN-en belüli „fővállalkozóval”, és mindössze egyetlen teljesen egyetemi alapítású.25 Fájdalmasabb, hogy mindegyik élet- vagy természettudományi területen, vagyis egyetlenegy sincsen humán tudományokban. A hivatkozási alap nem más, mint a Neumann János Program, amely lényegében innovációs preferenciákat fogalmaz meg. Mégis ironikus, hogy a (továbbra is) állami finanszírozású kutatóhálózat saját magát hozza előnyös helyzetbe egy alapvetően az egyetemi kutatóhelyekre szánt pályázati forma átalakítása révén.
*
Ebben az országban az állam külföldi tulajdonosoktól repülőteret, telefontársaságot, bankot, hazai magánbefektetőktől pedig hőerőművet, hatalmas irodaházakat vesz, míg a más országokban állami vagy köztulajdonban fenntartott egyetemeit, kutatóhálózatát magántulajdonba adja, de állami finanszírozásban eltartva. Pont fordítva, mint az a jól működő gazdaságú országokban, de legalábbis az Európai Unióban szokás. Ideje lenne már nem fejen állva szemlélni a világot.
1 Az események részletei a sorozatosan publikált ÉS-cikkeimből követhetők, ettől a 2018. júniusi írástól kezdődően: https://www.es.hu/cikk/2018-06-22/kenesei-istvan/temetni-jottem.html
Majd e laptól kezdve folyamatosan máig: https://www.es.hu/szerzo/67710/kenesei-istvan/5
2 https://www.facebook.com/groups/260423531232941/permalink/1270111003597517/
3 https://www.es.hu/cikk/2024-11-22/kenesei-istvan/alapitvany-es-birodalom-.html
https://www.es.hu/cikk/2024-12-19/kenesei-istvan/leltar-.html
4 Jóllehet az Alaptörvény 38. cikkében ez áll: „(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.”
5 Ebben az interjúban a Tisza Párt elnöke számos más szakpolitikai kérdés mellett a felsőoktatást és a közoktatást is említi, például hogy a kekvákat megszüntetnék és új NAT-ot vezetnének be.
https://www.szabadeuropa.hu/a/magyar-peter-egy-tisza-kormany-nem-lenne-fidesz-light-vegkepp-nem-orban-2-0/33247507.html
6 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2400091.TV&searchUrl=/gyorskereso?keyword%3DHUN-REN
7 Amit előző cikkeimben ismertettem:
https://www.es.hu/cikk/2024-11-22/kenesei-istvan/alapitvany-es-birodalom-.html
https://www.es.hu/cikk/2024-12-19/kenesei-istvan/leltar-.html
8 https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_24_6465
9 „(6) Az Állami Számvevőszék vizsgálatát – a tisztviselő megbízatásának megkezdését megelőzően – a HUN-REN tisztviselője kezdeményezheti.” (tisztviselő = az Irányító Testület vagy a felügyelőbizottság tagja)
10 Érdekes, hogy míg a kekvák esetében beírták az alaptörvénybe, hogy minősített többséggel kell megszavazni őket, erről a Hunren tv. esetében elfeledkeztek, mert itt csak magában a törvényben írják elő, az Alaptörvényt nem módosították miatta. Vö. a 38. cikk alábbi passzusát: (6) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.
11 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100181.TV&searchUrl=/gyorskereso?keyword%3Dcnytv
Az alábbi típusú szervezetek tartoznak e törvény alá: a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesület, b) az Ectv. alapján létrehozott és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint működő párt, c) az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezet, d) a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetség, e) a törvénnyel létrehozott köztestület, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, f) az alapítvány, a közalapítvány, g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztár, h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztá, i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, j) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet, k) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület, stb.
12 https://nepszava.hu/3260848_bme-modellvaltas-szenatus-elfogadas-felsooktatas
https://merce.hu/2024/12/09/atment-a-szenatuson-a-muegyetem-modellvaltasara-vonatkozo-javaslat-de-csak-bizonyos-feltetelekkel/
13 117/N. § (2) A magyar állam által fenntartott felsőoktatási intézmény fenntartói és tulajdonjoga mint vagyoni értékű jog – a Kormány külön engedélyével – az állam nevében eljáró miniszter által létrehozott zártkörűen működő részvénytársaságra (a továbbiakban: részvénytársaság) átruházható.
14 https://qubit.hu/2025/01/03/a-mome-uj-strukturat-vezet-be-negyvenket-ev-utan-bezarja-az-egyetem-elmeleti-intezetet-is
https://mome.hu/hu/hirek/korszakalkoto-vezetesi-modellel-ujul-meg-a-mome
15 https://index.hu/kultur/2025/01/10/karol-gaspar-reformatus-egyetem-kre-penzhiany-felveteli-oktatas-tovabbtanulas/
https://merce.hu/2025/01/02/ez-sem-eri-meg-megszuno-kepzesek-a-karoli-gaspar-reformatus-egyetemen/
16 https://telex.hu/belfold/2024/11/27/belugyminiszterium-rendelettervezet-pedagogus-tovabbkepzes
Azóta már meg is jelent a rendelet.
17 https://telex.hu/belfold/2024/12/03/obudai-arpad-gimnazium-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-atalakulas-gyakorlohely
18 https://m.eduline.hu/felsooktatas/20250110_felsooktatasi_felveteli_2025_allami_osztondijas_ferohelyek_lista
19 https://www.es.hu/cikk/2022-09-02/kenesei-istvan/a-kor-bezarul.html
20 https://magyarnarancs.hu/belpol/varga-judit-havi-21-milliot-keres-a-miskolci-egyetem-akademiajan-273674
21 NKKP = Nemzeti Kutatási Kiválósági Program
https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/tamogatott-projektek-starting24
https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/tamogatott-projektek-advanced24
22 Az OTKA zsűrik listája a hozzájuk tartozó tudományágakkal: Állam, jog, politika; Gazdaság, Irodalom, Kultúra (filozófia, művészettörténet, néprajz, zenetudomány); Nyelvészet; Pszichológia, nevelés; Régészet; Társadalom (demográfia, statisztika, szociológia); Történelem. (Aláhúzással jelöljük azokat, ahol most egyik vagy másik csoportban nincs nyertes, dőlt betűkkel, ahol egyikben sem.)
23 https://www.es.hu/cikk/2024-05-31/kenesei-istvan/az-otka-utolso-halala.html
24 https://www.es.hu/cikk/2024-07-05/kenesei-istvan/bucsu-a-minisztertol.html
25 https://hun-ren.hu/kutatasok/hun-ren-tamogatott-kutatocsoportok
https://hun-ren.hu/hirek/6-palyazat-reszesul-tamogatasban-a-hun-ren-kozpont-altal-meghirdetett-tamogatott