Káromkodni kél kedvem

1. Két, szentről elnevezett, egykoron jobb hírű budapesti kórházban a karácsonyi ünnepek alatt két, velem egykorú ismerősöm adta fel a küzdelmet a halállal. A Facebookon megjelent, megrendítő beszámoló végső soron az emberi és technikai hiányosságokat nevezi meg az esetek okaként; a haldokló egészségügyi szolgáltatás immár konkretizálódik. Vajon hány ilyen eset fordul elő naponta mondjuk például a mátészalkai, karcagi vagy dombóvári kórházban, vagy más intézményekben, amelyek nem kapnak ekkora nyilvánosságot?
Nem új keletű persze a tragédiák sorát előidéző finanszírozási gondokra, hozzá nem értésre visszavezethető eset, pár éve magam megtapasztaltam, mit jelent a magyar kórházba kerülni. Nekem szerencsém volt.

2. A híradás szerint a Bethlen Gábor Alap idei döntése alapján a külföldi futballakadémiák támogatására hatmilliárd körüli összeget fordítottak ebben az évben.

A híradásban olvasható továbbá, hogy a csíkszeredai Mens Sana Alapítvány, amely a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működteti, közel kétmilliárd forintot kapott. Persze értem én, a támogatottak a jövőbeni támogatások érdekében nyilván arra a pártra szavaznak, amely ezt a magyarországi magyarok által befizetett adókból juttatja. Egy focicsapat tizenvalahány fő, plusz az edzők, háttéremberek, na meg a szurkolók. Legyen átkozott, aki ezekben a döntésekben részt vesz!