Leltár

a tudomány zivataros évéről

PUBLICISZTIKA - LXVIII. évfolyam, 51–52. szám, 2024. december 19.

„Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen…”

Fluctuat nec mergitur

Párizs városának a jelmondatát már idéztem itt egyszer: a CEU-ról jósoltam meg, hogy „hánykolódik, de nem süllyed el”. Abban az értelemben nagyot tévedtem, hogy hol van már a CEU azóta, bár az egyetemet kiebrudaló törvényszakaszt épp a napokban semmisítették meg, a hazánkban már bevett jogi formulaként alkalmazott „Oszt jónapot!”-szabály szerint.1 Szóval senki se bízzon jóstehetségemben, ezért a jelmondatot csak a jelen időre alkalmazom, mert tulajdonképpen tényleg minden megvan: az egyetemek működnek, a kutatóhálózat új meg új nevén és formában tovább él, van egy csomó akadémiánk: tudományos, Széchenyi, magyar művészeti – és hozzájuk még számtalan futballakadémia is, hogy most a kulturális élet átalakulásáról ne essék szó.

Ha nem is úgy hívják, de rövidesen létrejön egy újabb szervezet, amelynek az MTA-val azonos jogosultságai lesznek, egyre több tekintetben, mert a volt akadémiai (majd ELKH-)kutatóhálózatot (KH) magánosító ún. HUN-REN törvényben ez áll: „A HUN-REN feladatkörében véleményt nyilvánít a közfeladatához kapcsolódó kormányzati stratégiai tervdokumentumokról és véleményezési jogot gyakorol a közfeladatát, tevékenységét érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során.” Márpedig sem az ELKH-t megalapító eredeti, sem a január 1-jén életbe lépett, az új nevét is becikkelyező még érvényes szabályozás nem sorolt fel ilyen feladatokat, amiket eddig az akadémiai törvény az MTA-hoz rendelt. Nem beszélve arról, hogy a KH nem fedi le az összes tudományterületet, szemben az MTA-val.

Szóval ugyanúgy lesz egy másik tudományos akadémiánk, ahogy a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia mellé (mit mellé, fölé!) megalkották a Magyar Művészeti Akadémiát, és ellátták pénzzel, paripával, fegyverrel, hogy a teljes hazai kulturális élet gazdája legyen. Már várom, hogy a HUN-REN milyen további funkciókat vesz át az MTA-tól.2 A történelem ritkán ismétli magát, de az 1940-es évek végén az MTA befolyását ellensúlyozandó létrehoztak egy Magyar Tudományos Tanácsot, amit egyfajta „ellenakadémiaként” próbáltak menedzselni. Gerő Ernő például ezt nyilatkozta akkoriban: „Az Akadémia tekintetében a Párt taktikai álláspontja az Akadémia lassú meghalasztása, a teljes passzivitás volt.” Sőt, egy ponton felmerült, hogy Gerő legyen az MTA elnöke is!3 Végül, főleg szovjet nyomásra, a tervről letettek, így maradt meg az MTA – igaz, a továbbiakban pártirányítás alatt.

A hánykolódásban tehát több évtizedes tapasztalata van e jeles társaságnak, amely a rendszerváltás óta próbál független köztestületként működni, több-kevesebb sikerrel.

 

Három (+ egy) hiány

Egy egész év nem volt elegendő, hogy a Zeneakadémia rektora megszülessen. A történetet röviden felidézve, hiszen e hasábokon rendszeresen tudósítottam róla, a regnáló miniszter Csák János Keller Andrást szerette volna kinevezni, csakhogy az intézmény szenátusa ellenállt, ezért a végén a kiváló hegedűs és karmester visszavonta a pályázatát.4 Azóta csend uralkodik a néma tartományban, és nem tudni, mi az új miniszter szándéka, mert tárgyalások vagy egyéb kezdeményezések nincsenek, az egyetem pedig valószínűleg jól elvan ezzel az interregnummal, azaz jobban, mintha egy újabb csatát kellene vívnia egy rájuk oktrojált jelölt elhárítása végett.

Ami az Akkreditációs Bizottságot illeti, ott nem interregnum van, hanem még a MAB honlapján sem látható titkos újrahosszabbítás. Emlékszünk: február végén lejárt az eredetileg 19 tagú plénum megbízatása. Ezt júliusban (!) visszamenőleges hatállyal október végéig meghosszabbították, de a szakbizottságok lejárt mandátumát nem, így félkarú óriásként kellett tovább működniük, ráadásul csökkentett létszámmal, mert a honlapjuk már csak 15 tagot sorolt fel. Október végén egy más célú salátatörvényben elrejtve határozatlan időre prolongálták őket, miközben jól megváltoztatták a most már kilenc (!) évre kinevezhető testület összetételét.5 Ilyen hiátusra a MAB több mint harmincéves történetében nem volt példa.

Tekintet nélkül a futó pályázatokra, az OTKA pályázati irodát, sőt az egész OTKA rendszert bezárták május közepén egyik napról a másikra, és helyette a Nobel-díjas Krausz Ferenc elnökletével létrejött héttagú Kutatási Kiválósági Tanács egy új programot írt ki, valamivel bővített támogatási kerettel, azaz mindent összevéve 17 helyett 19 milliárd Ft értékben, kevesebb nyertes számára, de egyenként nagyobb juttatásokkal. A tervezett határidő október 18. volt. Amikor ezeket a sorokat gépelem, december 11-e van, és az eredmények kihirdetése sehol nem található.6 Közben Krausz lemondott, és a helyét egy hazai fizikus akadémikus, Domokos Péter foglalta el, aki egyszersmind a felügyelő szervezet, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke is lett, jóllehet ott már volt egy tudományos és nemzetközi elnökhelyettes.7

A „plusz egy” hiány, ha ugyan annak lehet nevezni, a vadonatúj felállású minisztériumában nagy elánnal munkába lépő elegáns Csák János lemondásának köszönhető, mondhatjuk, a sorsára hagyta a szakterületet. Pedig micsoda tervei voltak! És milyen nagyságokat küldött el, illetve szerződtetett le! Egy L. Simont taszított le a Nemzeti Múzeum éléről, és egy Demeter Szilárdot talált meg múzeumi csúcsvezetőnek (aki a bűnös városból azonnali hatállyal Esztergomba tette át a székhelyét – talán hogy ne kelljen látnia a portfóliójába tartozó Iparművészeti Múzeum befagyott újjáépítését, pedig ott még maga Orbán Viktor is beleszólt, milyenre kell tervezni az új szárnyat, ami persze azóta sem épül…).8

Csák utódja a nála szóhasználatában is kevésbé elegáns, érvelésében pedig jóval agresszívebb Hankó Balázs lett, aki a KIM Szijjártójaként tűnik fel és ad nyilatkozatot mindenütt, ahol egy mikrofont talál. Az egekbe dicséri a kekvákat, de véletlenül sem említené meg a továbbra is legjobb két egyetemet, az ELTE-t és a BME-t, amelyek a nagy pénzügyi és politikai nyomás ellenére is vezetik a mezőnyt.9

 

Rádiójáték

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a Hittudományi Kar mellett a rendszerváltás után először a bölcsészkara alakult meg, és mire (jelentős állami pénzből) elkészült a piliscsabai „Makovecz-campus”, sőt saját vasútállomása is lett a nagy nehezen villamosított esztergomi vonalon, addigra kezdtek elpártolni a diákok. A szakok egyre inkább a fővárosba költöztek, és a végén a kifűthetetlen, beázó és belakhatatlan skanzent a sorsára hagyták, illetve a kormány létrehozta kekva típusú alapítványba apportálták.

Mint tudjuk, kétszer ad, ki gyorsan ad, kormányunk tehát eldöntötte, hogy közpénzből újabb campust épít a PPKE számára, ezúttal a Magyar Rádió technika-, kultúra- és politikatörténetileg kiemelkedő jelentőségű stúdióépületei hűlt helyén (amiket egyébként korábban kutatási célokra a Nemzeti Múzeumnak ígértek),10 azokat lebontva, csupán díszletként megőrizve az utcai frontot, mai becslések szerint 250 milliárd Ft értékben.11 A Rádió még elhanyagolt állapotukban is kiváló akusztikájú stúdiói, többek között egykor a közönség által is látogatható 6-os és 22-es, valamint a Márványterem a magyar előadó-művészet máig aktív, egyszersmind múzeumi helyszínei lehettek volna, hiszen a főépület a világon szinte egyedülállóan az 1920-as évek óta folyamatosan szolgálta a műsorsugárzás céljait, még idén tavasszal is közvetítést adva például a 6-os stúdióból.12

Tudomásom szerint a katolikus egyháznak felajánlották, hogy legalább a főépületet megőrizze, de nem tartott rá igényt, inkább hagyja, hogy közpénzből újabb hatalmas összegeket költsenek el a város közepén arra az egyetemre, amelyet a KIM kedvenc Times-listáján egyáltalán nem találunk, a QS kelet-európai (!) rangsorában pedig az egyáltalán nem előkelő 80. helyen áll – igaz, a másik alaposan kistafírozott egyházi egyetemet, a Károlit így is jó húsz hellyel előzi meg.13 Mindezt két okból írom itt meg: az egyik, hogy az e két intézmény szoros szomszédságában, a Múzeum körúton található ELTE bölcsészkar épületei minden minősítés nélkül is műemléki képet mutatnak, egyes tantermeinek padjai szerintem 100 éve változatlanok, miközben az egyetem messze jobb teljesítményt mutat fel annál, mint amekkora finanszírozásban részesül, hangsúlyozom: állami egyetemként, szemben a nála közpénzből jobban ellátott magán- (azaz kekva-) vagy egyházi egyetemekkel. A másik ok az, hogy amikor a jelen költségvetési és inflációs helyzetben százezrek, ha nem milliók élnek napról napra, akkor a katolikus egyház skrupulusok nélkül elfogad egy ekkora támogatást, másodszor is, ráadásul kifejezetten nem alapvető társadalmi céljaik támogatására.

 

Mi mindenre hasonlítunk?

Az egymás utáni Orbán-kormányok (nemzetközi szóval élve) akadémiai reszortfelelősei Palkovicstól kezdve, Stumpfon és Csákon át egészen Hankóig, minden újításukat rendszeresen külföldi példákkal igyekeznek igazolni. Amikor a kekvákat, vagyis az alapítványi egyetemeket vezették be, észak-európai, illetve portugál analógiákkal hozakodtak elő. Akkoriban az ÉS-ben kimutattam, hogy sem az „északi”, sem a portugál alapítványi egyetemek nem hasonlítanak arra, amit a kekva-törvénnyel nálunk bevezettek, elsősorban a kuratóriumok önkényes, központosított kinevezése és a továbbiakban belterjes, mondhatnánk, „önmegtermékenyítő” megújulása, valamint a szinte kizárólagos állami finanszírozás miatt. Újabban Hankó miniszter indított egy „road show”-t, azaz Brüsszel és Budapest között tartja egymás után a sajtótájékoztatókat és adja az interjúkat a szaklapoknak, olyasmiket felróva az EU-nak, amiket az sose követelt, például, hogy „nemzetközi NGO-k jelöljék a kuratóriumi tagokat” .14

A külföldi példákként felhozott egyetemek testületeibe ugyanis delegálják és/vagy választják a tagokat, nem pedig kinevezik őket kizárólag a kormány részéről. Magunk között szólva, kevés kétségem van, hogy ha mondjuk odaadnák a szenátusoknak a kuratóriumtagok jelölési jogát, akkor többnyire ne olyanokat választanának, mint akik most is ott ülnek, mert minálunk a felsőbbségnek való megfelelés überolja a demokratikus hagyományokat, pontosabban azok hiányát. A reflex ugyanis bennünk él, még az állami egyetemek korából, hogy ha nem vagyunk eléggé konformisták, akkor a jövő évi költségvetésünk látja kárát. Máshol viszont a delegáló testületeket széles körből választják ki.

A KH elnöke, Gulyás Balázs interjúiban pedig a most átalakítandó kutatóhálózatáról állítja, hogy az majd megfelel a nemzetközi modelleknek, például a francia CNRS-nek vagy a német MPG-nek.15 Na most pont nem jó mintákat választott, mert az egyik egy állami szervezet, a másik pedig egy egyesület, de mindkettőben jelentős mértékben vagy túlnyomó többségben az „akadémiai szféra”, vagyis a kutatói közösség választja meg a mienkénél sokkal nagyobb létszámú irányító testületeket. De ami a legfontosabb: én nem tudok olyan államilag finanszírozott európai KH-ról, amely egy magáncég kezében lenne. Mert a mi (lapzártakor) elfogadás előtt álló törvényünk pont ezt a változást fogja bevezetni, amivel egyedül állunk majd kontinensünkön.

Persze sejthető, mi áll a forradalmi döntés mögött: ahogy a kekvák esetében (és ugyanúgy 2/3-os parlamenti döntéshez kötve!), biztosítják majd bármely politikai változás esetén, hogy a KH továbbra is a ma (na jó, holnap) kijelölt személyek irányítása alatt maradjon. A KH elmúlt jó másfél éve arról tanúskodik, hogy az új elnök központosítási és egyszemélyi irányításra irányuló törekvéseit csak nagy nehézséggel lehetett tompítani. Emlékezetes, hogy eleinte nem akarták megadni az IT-nek a KH egységei fölötti intézkedési jogot. Azután tavaly ősszel csak az MTA elnökének gyors közbenjárására vették ki az elnöki teljhatalmat a HUN-REN-t január 1-től becikkelyező törvényjavaslatból. Gulyás maga kezdettől sokallta a 18 önálló kutatóhelyet, ami nem csoda, hiszen maga sosem vezetett ilyen összetett szervezetet, s ez a mostani törvény első változatának azt a vonását is magyarázza, hogy egyetlen jogi személyként kívánták a KH-t meghatározni – miközben mind a CNRS, mind az MPG önálló és auto­nóm kutatási egységekből áll.

A jelen helyzet kritikusai, ha keserű szájízzel is, de jól elironizálnak azon, hogy a kormánypropagandában a KH hatékonyságának növelését célzó elszakítását az MTA-tól most újabb átalakítás követi, ezzel is mutatva, hogy az előző változás sikertelen volt. De azt azért rögzítsük, hogy az akadémiai időkben 15 (+ 3 tanácskozó), az ELKH alatt 13, a tavalyi MKH idején 9 fős testület jövő­re az elnökkel együtt 7 (hét) főre olvad majd, tovább „áramvonalasítva” a dönté­si folyamatokat. Viszont máris iparválla­latként kezelik a KH-t, transzformációs programirodát létesítettek, mar­ke­tingstratégia kidolgozására keresnek alkalmazottakat, és komoly tudományos teljesítményeket értékelnek le, mint azt a legtöbb ERC-pályázatot nyert Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet friss pénzelvonásai tanúsítják.

 

Törvényre várva

Az újabb egyetemi fejleményekről már csak jövőre tudok részletesen beszámolni. Így például a Közszolgálati Egyetem még embrionális állapotú tanárképző karának sok pénzből elindított toborzóakcióiról, melyek során gimnazistákat ingyen külföldi túrákra vittek, illetve ingyenes felvételi előkészítőket tartanak jelentkezőiknek, továbbá magas ösztöndíjakkal és kollégiumi helyekkel csábítják az így versenyhátrányba került többi egyetem elől jövendő diákjaikat, akiknek várhatóan speciális tantervek szerint lehet majd tanulniuk, hiszen a MAB ellenőrzése alól felmentést kaptak.16

Ugyancsak későbbre halasztódik beszámolóm a BME átalakulásáról is, amit új rektoruk már jóváhagyatott a szenátusukkal. A lényege az, hogy nem kekva lesz, hanem egy iparvállalat, a hírek szerint a MOL alá tagozódik be, amely a tulajdonosi szerepet vállalja fel, így igyekezve elkerülni az EU korlátozásait. Az oktatók Facebook-csoportja kevesellte az elérhető információt, de az előterjesztők nyilván szabad kezet kívánnak kapni.17

Éppen hat éve volt, hogy az MTA rendkívüli közgyűlése jó 90 százalékos többséggel leszavazta, hogy a KH kikerüljön az Akadémia fennhatósága alól.18 Döntésüket a kormány semmibe vette, amit később az Alkotmánybíróság is jóváhagyott, bár azt nem, hogy az MTA a vagyonát ingyen köteles használatba adni. Emiatt december 11-ére az MTA-nak újabb rendkívüli közgyűlést kellett összehívnia, ahol a KH átalakítását, más szóval magánosítását célzó törvénynek azzal a passzusával kellett foglalkozzon, amely a KH által használt vagyont az azt felügyelő HUN-REN tulajdonába adja.19 A törvény végszavazását is ezért halasztották a közgyűlés utánra. A számos módosító indítvány, amely részben a törvény elhalasztását, részben az eladás megakadályozását javasolta, csaknem 4 órás érdemi vitát generált, aminek a végén csekély, mindössze 53 százalékos többséggel szavazták meg, hogy a kormányfő által ki nem engedett várbeli Erdődy-palota maradjon a csomagban, majd szinte ugyanilyen többséggel, hogy az MTA a felkínált 80 milliárd Ft-os áron eladja a KH ingatlanvagyonát. Ugyanilyen többséggel kérték viszont az országgyűlést, hogy halasszák el egy évvel a törvény hatálybalépését, de ennek aligha lesz bármi hatása.20 (A tanulságokról januárban szeretnék még írni.)
Aki pedig úgy véli, hogy ez a tranzakció csupán egy ingatlanüzlet, annak Kosztolányi versét ajánlom: mert mindez nem csupán „bot és vászon”.


1 Bár az akkori igazságügyminiszter, Varga Judit még ezzel fenyegetőzött: „Magyarország az ítéletet a magyar emberek érdekének megfelelően fogja végrehajtani”.
https://index.hu/belfold/2020/10/06/donath_anna_a_parttalan_sorosozas_valodi_kart_okozott_magyarorszagnak/
2 Egy friss példát az 5. jegyzetben említek.
3 https://real-eod.mtak.hu/352/
4 Itt és a továbbiakban nem az egyes cikkeimnek a linkjét adom meg, hanem az ÉS-ben megjelent cikkeim címlistájának 1. oldalát, amelyről azok szabadon letölthetők, illetve olvashatók: https://www.es.hu/szerzo/67467/kenesei-istvan
5 A „honvédelmi tárgyú törvények módosításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló … törvényhez” című törvényben található. Szerencsére az Ftv.-ben jelölve van, ezért lehet idéznem. A korábbi szabályozás így szólt: „A MAB-nak húsz tagja van. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége.” A megbízatás (egyszer ismételhetően) hat évre szólt.
Az új szabályozás ez: „A MAB testületének húsz tagja van. Hat tagot delegál a miniszter, egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, egy tagot a Magyar Rektori Konferencia, két tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, négy tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége.” A megbízatás (egyszer ismételhetően) most már kilenc évre szól. (A MAB-tagság sokáig 3 évig tartott.)  Az MRK-nak persze a kekva-egyetemek is tagjai, de ők nem azon keresztül delegálnak, ráadásul nem is az egyetemek, hanem a fenntartó kuratóriumok, hasonlóan az egyházakhoz. A kekvák tehát kétfelől is delegálhatnak. Az MTA-tól elvett egy tagot pedig helyette a HUN-REN delegálja – ezzel is mutatva, hogy ő lesz az alternatív tudományos akadémia – jóllehet az MTA HUN-REN munkatársat is delegálhatna, hiszen ők is (többnyire) köztestületi tagok.
A jelenlegi (csonka) testületet a következő testület megválasztásáig tartják hivatalban.
A MAB honlapja a Hírekkel itt van: https://www.mab.hu/hirek/
6 Dec. 5-i dátummal mindössze az Excellence program 2,6 Md Ft összértékű nyertes pályázatait hirdették ki.
https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/tamogatott-projektek-excellence-24-2-kor
Jóval lapzárta után, ugyan dec. 12-i döntési dátummal, de valójában dec. 17-én lett nyilvános a döntés a két nagy pályázatról a Starting és az Advanced pályázatokról: https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/tamogatott-projektek-starting24
https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/tamogatott-projektek-advanced24
7 https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/online-sajto/innovacios-okoszisztema-241126
https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/szervezeti-felepites/tudomanyos-nemzetkozi-elnokhelyettes
8 https://24.hu/kultura/2022/08/04/iparmuveszeti-muzeum-felujitas-ulloi-ut-lechner-odon-esterhazy-gyujtemeny-ismeretlen-budapest/
9 Itt nincs terem rámutatni, hogy a Semmelweis éppen mert „csak” szakegyetem, számos listán nem is bukkan fel, az Óbudai Egyetem előkelő helyezése egy listán pedig valószínűleg egy trükkös publikációs „huroknak” köszönhető.
10 https://hirado.hu/2016/07/22/dontottek-a-magyar-radio-belvarosi-epuleteirol/
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/07/a-nemzeti-muzeum-hasznositja-a-magyar-radio-volt-epuleteit
11 https://rtl.hu/hirado/2024/07/31/pazmany-peter-katolikus-egyetem-campus
Mivel két év alatt 100 milliárddal nőttek a költségek, feltehetjük, hogy nem a mai becslés lesz az utolsó ár:
https://jozsefvarosujsag.hu/150-milliardba-kerulhet-a-pazmany-campus-2027-re-keszulhet-el/
12 https://telex.hu/foto/2024/10/06/magyar-radio-tortenete-radiomusor-fortepan
13 https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/latest/world-ranking#!/length/25/locations/HUN/sort_by/rank/sort_order/asc/cols/stats
https://www.topuniversities.com/europe-university-rankings-eastern-europe?items_per_page=150
14 https://infostart.hu/interju/2024/11/07/hanko-balazs-fontos-kerdesekben-kerunk-felhatalmazast-a-nemzeti-konzultacioval
15 https://sciencebusiness.net/news/hungarian-research-head-defends-network-privatisation
16 ÉS-cikkeimben erről is írtam. Friss hír, hogy az óbudai Árpád Gimnáziumot is bekebelezik, mert kell egy gyakorló iskola is.
https://telex.hu/belfold/2024/12/12/az-nke-gyakorloiskolaja-lesz-az-obudai-arpad-gimnazium-megvan-a-tantestulet-tamogatasa
https://www.uni-nke.hu/hirek/2024/12/13/az-obudai-arpad-gimnazium-fenntartovaltasa
17 https://telex.hu/gazdasag/2024/11/14/bme-modellvaltas-kormanyules
18 https://mta.hu/mta_hirei/a-kutatok-es-a-magyar-tudomany-erdekeben-azonnali-megallapodast-es-vilagos-koncepciot-kert-az-mta-kozgyulese-az-itm-tol-109215
https://mta.hu/mta_hirei/az-mta-190-rendkivuli-kozgyulesenek-osszes-hatarozata-109223
19 A helyzet ennél bonyolultabb, mert az állam veszi meg és adja majd tovább az ingatlanokat a HUN-REN-nek. A veszélyekre legutóbb Péter László, az ADF elnöke hívta fel a figyelmet:
https://www.es.hu/cikk/2024-12-06//vagyon-es-tarsadalmi-szerep-az-mta-dilemmaja-az-ingatlanvagyonrol-donto-rendkivuli-kozgyules-elott.html
20 A törvényt dec. 17-én el is fogadta az országgyűlés.

 

A szerző további cikkei

LXIX. évfolyam, 3. szám, 2025. január 17.
LXVIII. évfolyam, 47. szám, 2024. november 22.
LXVIII. évfolyam, 45. szám, 2024. november 8.
Élet és Irodalom 2025