Milliós bérek, beragadó nyugdíjak?

VISSZHANG - LXVIII. évfolyam, 47. szám, 2024. november 22.

Az ÉS november 8-i számában ezzel az alcímmel jelent meg Csepi Lajos cikke a bér–nyugdíj-ollóról (Újabb akcióterv, 2024/45.). Röviden szeretném kiigazítani néhány tévedését.
Hogyan lehet elhinni, hogy ha „az átlagkeresetek néhány éven keresztül évi 10-15 százalékkal emelkednek”, akkor az infláció csak 3-4 százalék között lesz? Reálbérekre térve, még az alsó értékből adódó évi 6 százalékos növekedés is elképzelhetetlenül magas, hát még a felső érték 10 százalékkal. Számoljunk a továbbiakban a sokkal reálisabb évi 2-4 százalékos reálbér-emelkedéssel.
„Az azonos arányú nyugdíjemelés egészen más abszolút összeget jelent egy több éve, alacsonyabb bérszint mellett nyugdíjba került munkavállalónak, mint azoknak, akik az előttünk álló, magasabb keresetszintű években érik el a nyugdíjkorhatárt.” Mivel a már megállapított nyugdíjak csak az inflációt követik, ezért való igaz, hogy az idén nyugdíjba vonulók – az infláció gyorsulásától vagy lassulásától eltekintve, alacsony vagy magas induló nyugdíjjal – reálértékben évről évre 2-4 százalékkal lemaradnak a következő években nyugdíjba vonuló társaiktól. Ezt csak a nyugdíjak teljes bérindexálása szüntetné meg (erről már 1998/2000-ben lemondtunk), és a vegyes indexálás a folyamatot csak valamelyest lassítaná (az a hajó 2010/2012-ben úszott el). De nominális különbségeket összehasonlítani inflációs környezetben megtévesztő, hiszen reálértékre térve a különbség eltűnik.
Egyébként a nyugdíjasoknak csak a 60-70 százaléka vonul vissza a korhatáron, a maradék 30-40 százalék a Nők40 áldásait élvezi. Ha nyugdíja mellett nem tud állást kapni, vagy családjának nem tud aranyat érő gondoskodást nyújtani, akkor a kedvezmény bumeránggá válik: az azonnal nyugdíjba vonuló nőnek nemcsak a szolgálati ideje nem növeli 2,5 százalékkal az induló nyugdíját, de kimarad az éves 2-4 százalékos reálbér-növekedési hatás is.
Bár alaposan értékét vesztette, de biztos-e, hogy kevés a háromféle önkéntes nyugdíjpénztárba adókedvezménnyel befizethető évi 1 millió 400 ezer forint után járó 280 ezer forintos támogatás? Nem inkább az a baj, hogy a támogatott takarékosságból kimaradóknak a tb-nyugdíja is kicsi lesz?
További felvetés: 2011-ben „az akkori kormány (…) 3000 milliárd forint magánnyugdíj-pénztári vagyontömeget csavart ki akkori tulajdonosaik kezéből”, és ezt a mai napig nem kapták vissza. Mintha a szerző elfelejtette volna, hogy az „akkori kormány” fejét is Orbán Viktornak hívták. A 3 millió pénztártagot valóban gyalázatos módszerrel kényszerítették vissza a tb-be, de a tagok 200 milliárd forintnyi reálhozamot kaptak ajándékba a 75-ről 100 százalékosra emelt majdani tb-nyugdíjuk mellé.
A szerző által joggal hiányolt, de egyelőre elnapolt nyugdíjreform ezeknek a kérdéseknek a tisztázásával kezdődhetne.

A szerző további cikkei

LXIX. évfolyam, 6. szám, 2025. február 7.
LXVIII. évfolyam, 34. szám, 2024. augusztus 23.
LXVIII. évfolyam, 15. szám, 2024. április 12.
Élet és Irodalom 2025