Kevés

Lehet, hogy túlontúl gyanakvó vagyok, de úgy gondolom, hogy a Diákhitel Központnak munkájához egyáltalán nincsen szüksége tanulmányokra, vagy ha igen, akkor azt saját, igen jól fizetett alkalmazottai is elő tudják állítani. Ennek ellenére a központnak az év végén több tanulmányra is szüksége lett, amelyek ráadásul az interneten található megállapításokon alig mentek túl, viszont oldalanként százezer forintba kerültek, a dia ára egy előadásban 244 ezer forint volt. Bár állami pénzekről van szó, pályázatot a munkára nem adtak ki, a megbízásokat Magyar Péter saját körben írta alá, és a kiválasztott cégek többsége a megbízási díj felvétele után megszűnt vagy átalakult. A túlárazást és a verseny hiányát a KEHI is megállapította, míg Magyar Péter mind a mai napig nem adott választ az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Hetényi László minderre azt írja, hogy „az ügyben semmi sem támasztja alá a korrupció, hivatalos nyelven a vesztegetés törvényi tényállását, de még a hűtlen kezelést sem” (Egy jelenségről, ÉS, 2024/42., okt. 18.), és normaszegőnek nevezi Vásárhelyi Máriát, aki „nyilvánvalóan korruptnak” tartja a szerződéseket (A Magyar-jelenség, ÉS, 2024/40., okt. 4.). Sőt, még figyelmezteti is, milyen súlyos következményekkel jár majd, ha kiderül, hogy Vásárhelyi állítása nem felel meg a valóságnak. Én azt gondolom, Hetényi nem ilyen naiv, és nem is „hasznos idióta”. Inkább Magyar Pétert akarja védeni a további – jogos – támadásoktól. Magyar Péter demokratának elfogadhatatlan nézeteit, megnyilvánulásait Vásárhelyi pontosan sorolja. Meg azokat a lényeges kérdéseket, amelyekben a Tisza Párt vezetője nem nyilvánult meg. Magyar Péternek egyetlen új megközelítését nem olvastam, hallottam. Az, amit a „körön belülről” hozott, teljesen értéktelen. Egyetlen magnetofonfelvételét nem követte jogerős büntetőhatározat, egyetlen konkrét ténnyel nem állt elő, amiből Orbánéknak valami bajuk származna. Akkor miért ért el nagyobb népszerűséget, mint a többi ellenzéki párt? Nos, a magyar szavazó (az 1994-es és 2002-es választásokat kivéve) egy évszázad óta a szabad választásokon nagy többséggel a jobboldalt részesíti előnyben. Ezt felismerve ment át arra az oldalra Orbán Viktor, és indult útjára Magyar Péter. Ezzel nincsen semmi baj, majd eldöntik, kié legyen a konc. De emiatt a mostani ellenzékieket vádolni, akiknek a lehetőségeit éppen a hatalom kötötte meg diktatórikus úton, olyan, mint az áldozatkárhoztatás. Mert a DK, az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd és a többiek igenis érthetően elmagyarázták minden választás előtt a Fidesz-politika hibáit. Az, hogy a voksolók mégis Orbán pártjára szavaztak, őket minősíti, minden népnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel. De senkinek nincsen joga ezt a döntésüket kétségbe vonni. Az ő választásuk negligálásának tartom, hogy ha valaki minden erőt Orbán Viktor megdöntésére szólít fel. Mintha az már a kánaánt jelentené. Így nem fogadom el azt az álláspontot sem, hogy ne várjunk Magyar Pétertől programot, tiszta beszédet: elég, ha azt vállalja, hogy Orbánt eltakarítja az útból. Szerintem ez kevés – mert jöhet rosszabb is.