Parttalan szociáldemokrácia

VISSZHANG - LXVIII. évfolyam, 23. szám, 2024. június 7.

Nem vitatkozni akarok Király G. Istvánnal („Szociáldemokrata újjászületés, ÉS, 2024/19., máj. 10.). Illetve igen. Ugyanis úgy vélem, félreértett.
Arról írtam (bár nem ez volt írásom leglényegesebb eleme), hogy a szociáldemokrácia a fejlett országokban már nem ugyanaz, mint mondjuk ötven, hetven vagy száz éve volt. 
Módomban volt csaknem egy évtizeden át megtapasztalni a dán szociáldemokrácia működését. Anker Jørgensentől Svend Aukenen át Poul Nyrup Rasmussenig. Annak ellenére, hogy a jóléti állam ötlete és mechanizmusa tőlük (mármint a szocdemektől) származott, és ezt aztán valamennyi jobboldali párt is mintegy kötelező alapvetésként átvette, a huszadik századi dán gazdaság legnagyobb sikere nem hozzájuk fűződik.
Meg kell adni, piszok rosszul kormányoztak. Egekbe szökött a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya. Az IMF már a sarkon volt, hogy segítsen. Ezt a helyzetet Poul Schlüter konzervatív-liberális pártok által vezetett négypárti (dán humorral: „négylevelű lóhere”) kormánya hozta helyre az úgynevezett „krumpli-csomaggal”, azaz szigorú adóreformmal, számos szociális kiadás megnyirbálásával, 1986 őszén. Ma Dánia azon ritka országok közé tartozik, ahol mind a költségvetés, mind a fizetési mérleg hosszú távon is többletet mutat.
Persze jelenleg szociáldemokrata vezetésű kormány van, Mette Frederiksen kormányfő már a második ciklusát tölti. Koalíciós partnerei azonban a liberálisok és a konzervatívok. Ez a második világháború óta csak egyszer, 1945-ben fordult elő, akkor is csak 186 napig, mint (érthető okokból) egységkormány.
A mostani kabinet egyfelől összefogás a szélsőjobb ellen, másfelől valóban azt tükrözi, hogy a három párt programja összegyeztethető, még akkor is, ha emiatt a liberálisoknál komoly zavarok támadtak a párton belül. Mivel a viták ellenére úgy tűnik, nincsenek áthidalhatatlan különbségek. A szociáldemokrácia tehát alapvetően megváltozott. A korábbi miniszterelnök, a jobbközép-konzervatív Mérsékelt (Modereterne) Párt elnöke, Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter a szociáldemokrata vezetésű kormányban.  Kétségeim vannak afelől, hogy ez Kéthly Anna vagy Mónus Illés tetszését elnyerné.
Ez a tendencia egyébként már sok évtizede, ottlétemkor is látszott. Dánia lakosságának kilencven százaléka középosztálybeli. Többnyire bérből és fizetésből élők. Mégis nagyon sokan szavaznak a polgári pártokra.
Mivel, „elvtársaim”, ez már nem „az a munkásság”.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 23. szám, 2024. június 7.
LXVIII. évfolyam, 18. szám, 2024. május 3.
LXVIII. évfolyam, 16. szám, 2024. április 19.
Élet és Irodalom 2024