A keleti nyitás

„Megkezdődik a délkelet-ázsiai térség valaha volt legnagyobb magyar építési projektje” – így kezdődik Szijjártó Péter miniszter beszámolója egyenesen Colombóból, Srí Lanka fővárosából 2022 nyarán, diszkréten hozzátéve, hogy ez a kolosszális vállalkozás az Eximbank 52 milliárd forintos segélyhitelével valósul meg. 2022 nyarán vagyunk, ismétlem, az ország a járvány mélypontján, hogy a fenébe jut pénz ilyenkor egy Srí Lanka-i építkezés megsegítésére, kérdezhetnénk, még ha az a „délkelet-ázsiai térség valaha volt legnagyobb építési projektje”? Komoly dologról lehetett szó, ha a miniszter ilyen válságos időkben, feltehetően két lélegeztetőgép-vásárlás között a szokásos különgépével két alkalommal is megtette az utat a távoli kis szigetre (tizenkét óra repülés, összesen százkilencvenezer kiló kerozin, plusz a delegáció költségei, napidíjak, repi s a többi).
Azért nem árt tudni, hogy a „valaha legnagyobb”, az lényegében két felüljáró építése Colombo külvárosában, és a megnevezett magyar cég csak alvállalkozó, ráadásul, amint erről a helyi sajtó beszámol, az építkezés az eredeti határidő után egy évvel még mindig nem készült el, a magyarok pedig végül ki is maradtak belőle. Hogy pontosan mi lett a pénzzel, azt nem tudni, felesleges is utánakérdezni, mert vagy „üzleti titok”, vagy nemzetbiztonsági érdekeket sértene a firtatás.
Csak emlékeztetőül, a nyolcvanas években magyar vállalatok építették fel a dél-indiai Neyveliben az ázsiai ország legnagyobb hőerőművét, és még segélyhitel sem kellett hozzá. Nem volt még hangzatos keleti nyitás, csak jó képességű, tájékozott külkereskedelmi szakemberek voltak.
Más idők, más szellemek…